Aki csak teheti, pótolja be elmaradt beruházásait, utazásait, vegyen részt szabadidős eseményeken, ugyanis a társadalmat a válság révén komoly sokk érte, amit ki kell heverni – javasolja az Állami Számvevőszék elnöke.
Domokos László a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: a költségvetés évközi elfogadása járványmentes viszonyok között a kiszámíthatóságot jelenti, fél évet adva a lakosságnak és a vállalkozásoknak a felkészülésre. Arra, hogy az érintettek az állami döntésekhez igazíthassák saját terveiket. A mindennapok most, a járvány miatt a szokásosnál is több bizonytalanságot hordoznak magukban, ilyenkor felértékelődhet minden olyan mozzanat, amely a biztonságot, a tervezhetőséget segíti. Éppen ilyen az ország költségvetésének korai elfogadása. Ha valaki – legyen szó az államról vagy egy családról, egy cégről – előre tervez, a pénzét megfontoltan, hasznosan költheti el – mondta a számvevőszék elnöke.
Ismertetése szerint a jövőre tervezett állami bevételek 97 százalékban teljesen megalapozottak. Lényeges pont ez: a 2015 előtti időkben a bevételek 70-80 százalékát nem, vagy csak részben találta megalapozottnak a számvevőszék, vagyis a kormányzat a mostani, bizonytalanságokkal teli időszakban sokkal pontosabban tervezte meg az állam jövő évi működését, mint előtte. Fontos elem az is, hogy a törvénytervezet teljesíti az alaptörvény elvárását, vagyis jövőre mérséklődik az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított mértéke. S bár a kiadások között akadnak kockázatos elemek, összességében rugalmas költségvetés lesz a jövő évi, olyan, amely mind a két forgatókönyvre felkészül.
A 2022-es költségvetés több fontos jóléti intézkedést is tartalmaz, de ezek mind valamilyen konkrét célt szolgálnak, tehát – alkalmazva a pártpolitika szókészletét – nem osztogatásról van szó.
Személyi jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 évnél fiatalabbak, a változtatás fő célja, hogy a fiatalok legális körülmények között kezdhessék meg pályájukat. Érdemi béremelést kapnak az egészségügy szereplői, a fizetésnövekedés egyrészt ellensúlyozza a hálapénz kivezetését, másrészt szerepe lehet abban, hogy hazatérjenek a magyar szakemberek külföldről. Eközben megmaradnak a lakástámogatások, ami a gazdasági fellendülés szempontjából sem mellékes, s újra fizet 13. havi nyugdíjat az állam. Utóbbi juttatás abban segíthet, hogy az idősek könnyebben kezelhessék a járvány őket érő hatásait. S valójában a mostani időszak legfontosabb pontja éppen ez – mondta.
A magyar társadalmat – ahogy a világ összes többi társadalmát is – egy éve megbéklyózza a válság. Az államnak, ha teheti, áldoznia kell az életszínvonalat javító juttatásokra: ha a gazdaság felvette a kellő fordulatszámot, ha beindultak a hosszabb távú fejlesztések, s ezek után is van felhasználható keret, a kormánynak Domokos László megítélése szerint adnia kell.
Mint mondta, a magyar társadalmat hatalmas sokk érte a járvánnyal és a nyomában járó lezárásokkal. Az anyagi károk nem voltak túlzottan súlyosak, a gazdasági visszaesés kisebb volt a becsültnél. A társadalmat ezzel együtt is alaposan próbára tette a válságidőszak, ami – ha van kellő fedezet – alapos indoka lehet bizonyos állami juttatásoknak, az állampolgárok ugyanis ezt egyszerűen megérdemlik, hiszen kitartottak a nehéz időkben.
De a társadalom tagjai maguk is változtathatnak egy időre a hozzáállásukon. A járvány alatt sokan félretettek, tartalékoltak, s ezt helyesen tették. Most azonban megfelelőnek mutatkozik az idő arra, hogy elhalasztott vásárlásaikat, elmaradt nyaralásaikat bepótolják, szórakoztató szolgáltatásokat vegyenek igénybe, vagyis éljenek a visszakapott szabadsággal, és érezzék jól magukat – fogalmazott Domokos László.
