Úgy tűnik, a szezon örökzöldje a forintárfolyam lesz, amivel kapcsolatban a nyár sem ígér biztos megnyugvást – fejtette ki Az Üzletnek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
– Egyértelműen látszik, hogy a forintárfolyam tekintetében továbbra is jelentős volatilitást, mozgást, tapasztalhatunk a piacon – magyarázza Németh Dávid. – Hozzátéve: ez az ingadozás jó eséllyel meg is marad a nyáron, mert a nemzetközi környezet továbbra is bizonytalan, miközben azt sem látni pontosan, hogy a Magyar Nemzeti Bank miként reagál majd az árfolyamgyengülésre.
Amit láttunk az elmúlt egy hétben, az az, hogy a jegybank fenntartotta a viszonylag laza kommunikációját, ami azt jelzi, nem nagyon akarja visszaerősíteni a forintot, nem nagyon akar szigorítani a monetáris politikáján. Emiatt gyengült a forint és ment fel egészen 326 fölé, miközben azért a mai 323-as árfolyam azt mutatja, hogy onnan akár képes lehet a visszakorrigálásra is.
– Milyen következtetést lehet ebből levonni?
– Abból, hogy a tegnapi nagy gyengülését visszadolgozta nem jelenti azt, hogy ez egy fordulópont és innen már csak erősödni fog a forint. A nemzetközi környezet továbbra sem ad okot a túl nagy derülátásra, és nemcsak a forint erősödött, hanem a zloty és a többi régiós deviza is. Sőt az euro is, ami néhány napja még az 1.15-öt ostromolta, most visszajött – 1.16 fölé.
– Az árfolyamok alakulásában a fundamentumok mellett mindig nagy szerepe van például az általános befektetési hangulatnak. Itt érezhető-e valami elmozdulás?
– Úgy tűnik, az elmúlt időszakra jellemző kockázatkerülés kicsit alábbhagyott. De izgalmak azért így is várhatók, mert a nyár nem feltétlenül a foci vb-ről és a szabadságról szól, hanem arról is szólhat, hogy valakik éppen a nyugalmi állapotot, a likviditásszűkét kihasználva próbál komolyabb tranzakciókkal operálni a devizapiacon.
– Direkt támadástól is lehet tartani?
– Azt gondolom, nincs ilyen veszély. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a forint az elmúlt időszakban a régiós valutáknál jobban gyengült, aminek az volt az oka, hogy itt a legalacsonyabbak a kamatok. Az pedig mindenképpen magában hordoz némi kockázatot, ha az MNB továbbra is fenntartja a régiós, de inkább európai szinten is laza monetáris politikáját.
Az elmúlt másfél két évben egyébként a régiós valuták sztárok voltak és inkább erősödtek, ami annak köszönhető, hogy nagyon alacsony volt a kamat környezet, az eurózónában nem kellett szigorítással számolni, miközben a növekedési számok is jók voltak. Ez a pozitív hangulat változott meg most azzal, hogy Amerikában tartósan emelkednek a kamatok, tartós a növekedés, így a dollár komoly versenytárként jelentkezik. Ugyanakkor a régiós valuták szempontjából előnyös, hogy a régióban is stabil a növekedés és fundamentálisan stabil a gazdasági környezet. Egyik országnak sincs nagy államadósság, és a magánszektor eladósodottsága is kezelhető. Ezért nem igazán van ok arra, hogy a régió, vagy akár csak a forint bármilyen támadásnak legyen kitéve. Nagyobb veszélyt inkább a politikai környezet negatív változása hozhatna, például az, ha az USA prptekcionista védővám politikája a mai kóstolgatás helyett már tényleg bekeményedne, és mondjuk az egész régiónk számára fájdalmakat okozóan az autóipart is elérné.
– Mi várható az euró-dollár piacon?
– Jóslásokba nehéz bocsátkozni. Ami látszik, az az, hogy az amerikai jegybank, a FED idén kétszer emel kamatot, és nagy valószínűséggel jövőre is ugyanezt teszi. Így éri el a célul tűzött 3 százalékos kamatkörnyezetet. Az is valószínűsíthető, hogy az Európai Jegybank, az EKB csak akkor kezdi meg a szigorítást, amikor a FED befejezi a kamatemelést. Ugyanakkor az is erősíti most a dollárt, hogy Trump elnök több olyan intézkedést hozott, ami élénkíti a gazdaságot és erősíti a növekedést Így valószínű, hogy a következő néhány hónapban az euró-dollár árfolyam az 1.20 alatti szinteket fogja kóstolgatni.
– Trump lépései miként hatottak a tőzsdére?
– Az amerikai tőzsdék árazottsága nem mondható olcsónak: idén az S&P 500-as index 2,8 százalékot hozott, vagyis nem volt nagyon nagy rali. Ugyanakkor a technológiai papíroknál komoly, 11 százalék feletti volt az emelkedés, ami szerintem a túlárazottság veszélyét hordozza magában. Azt, hogy fél-, egy év távlatában komoly korrekcióra kerülhet sor, ami a többi szektor papírjait is érintheti. Már csak azért is, mert például a kiskereskedelem, vagy a gyógyszeripar papírjai most azért alulteljesítők, mert mindenki tech papírokat vásárol.
Európa összességében szomorúbb képet mutat: a német DAX eddig mínusz 2,7 százalékos mínuszban van. Igaz, ez egy összetettebb képlet eredménye, mert miközben a német gazdaság stabil lábakon állva jó eredményeket produkál, és mondjuk az Adidas és az energetikai óriás RWE egyaránt 13 százalékos pluszban van, a dízelbotrány árnyékában az autószektor lényegesen gyengébben teljesít: a Daimler mínusz 20, a Volkswagen mínusz 10 százalékon áll. A Lufthansa a növekvő olajár miatt ment mínuszba, míg a negatív eredményhez a bankszektor körüli kérdőjelek is hozzájárultak: a Deutsche Bank mínusz 40, a Commerzbenk pedig mínusz 30 százalékon áll. A francia tőzsdeindex, a CAC40 viszont egyértelműen némi emelkedést mutat. Az euróövezeti összkép pedig azt mutatja, hogy a makrogazdasági adatok nem túl fényesek, miközben az elmúlt hónapokban – különösen az olaszországi választások okán – politikai kockázatok is jelentkeztek, ami nem segítette a tőzsdei emelkedést.
– Vagyis az elmúlt időszak az amerikai lépések sikeréről szólt?
– Rövid távon mindenképpen jót tett Amerikának a gazdaságélénkítés, ami hajtja a gazdaságot és a tőzsdét. A kérdés inkább az, hogy a jelenlegi hektikus lépések mellett mit hoz a jövő.
