A fogyasztói árak emelkedése februárban felülmúlta a várakozásokat, a maginfláció és az adószűrt maginfláció is jóval meghaladta a 3 százalékos jegybanki célt. Mindezek hatására a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa elkezdheti a monetáris kondíciók normalizálását, egyelőre a nem hagyományos eszközök visszavonásával – kommentálták az MTI-nek az elemzők a statisztikai hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentését.
A KSH adatai szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a piac 2,9 százalékot várt. Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 3,5 százalékra emelkedett februárban a januári 3,2 százalék és a decemberi 2,8 százalék után.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője közölte, a fogyasztói árak éves emelkedése februárban jóval felülmúlta a várakozásokat. Az infláció gyorsulásának háromnegyedét az élelmiszerek drágulása magyarázza. Emellett a chipsadó emelésének hatása is jól látható. Az üzemanyagárak alakulása önmagában 0,1 százalékponttal gyorsította az inflációt. A dohánytermékek drágulásában a jövedéki adó emelése játssza a főszerepet – fejtette ki.
Némi meglepetésre a szolgáltatások inflációja nem gyorsult, sőt minimális csökkenést mutatott a januári adathoz képest – közölte. A maginfláció 2013 decembere óta nem látott csúcsra ugrott, 0,3 százalékpontot emelkedett januárhoz képest. Gyakorlatilag az összes főbb mutató az inflációs cél felett áll, ezért ha az MNB hitelesen kívánja képviselni az inflációs célkövetés rendszerét, 2011 után ismét a szigorítás útjára lép – mondta.
Az ING Bank elemzőinek várakozása szerint márciusban a jegybank megkezdi a monetáris politika normalizációját a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és az egynapos betéti kamatláb egyidejű emelésével.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemezője kiemelte, az adatok az árnyomás fokozódására utalnak: a maginfláció 3,5 százalékra ugrott, az adószűrt maginfláció pedig 3,2 százalékra gyorsult. Ennek hatására a tanács elkezdheti a monetáris kondíciók normalizálását, egyelőre a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével – vélekedett. Ez is elég lehet azonban a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében – fejtette ki.
A Takarékbank elemzői éves átlagban 3 százalékos inflációra számítanak idén a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció alacsonyabb maradhat, ha az olaj-, az energia- és az üzemanyagárak tartósan a jelenlegi szint közelében maradnak, ezzel szemben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt nagyobb gyorsulást is mutathat.
Hozzátette, az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a negatív meglepetés az élelmiszerek oldaláról érkezett, a többi fogyasztási csoportban az előzetesen várttal többé-kevésbé összhangban alakultak a folyamatok. A maginflációs mutató is tovább emelkedett, az MNB által publikált adószűrt maginfláció emelkedése továbbra is moderáltabb volt.
Elmondta, márciusban tovább gyorsulhat az éves infláció, leginkább a járműüzemanyagok áralakulása miatt, ekkor az éves összevetésű átfogó mutató feltehetően egy lokális csúcsra ér, majd a támogató bázishatás lassulást sugall az indexekben. Hasonló fordulat a maginflációs mutatóknál nem várható, s az adószűrt maginfláció továbbra is 3 százalék felett maradhat a következő hónapokban – közölte.
Az Ersténél úgy gondolják, hogy hamarosan lépéseket tesznek a monetáris kondíciók normalizálására. Márciusban várakozásuk szerint a tanács megemeli a mínusz 0,15 százalékon álló egynapos betéti kamatot, és indikációt ad a deviza-swapokra vonatkozó lehetséges lépésekről. Az importált infláció moderált maradhat, így az MNB-nek lesz tere arra, hogy a normalizációt lassan hajtsa végre. Várakozásuk szerint a 3 hónapos bankközi kamatok az év vége felé közelíthetik meg a jegybanki alapkamat szintjét.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a friss inflációs adat meglepetés, mert a piac valamivel alacsonyabb februári adatokra számított. Elmondta, hogy februárban az átlag felett, 7 százalékkal drágultak a szeszes italok és dohányáruk, míg éves szinten 5,2 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára.
Kifejtette, a legtöbb termékcsoportban gyorsuló infláció látható. A maginflációs mutató a feldolgozott élelmiszerek és a nem tartós fogyasztási cikkek miatt gyorsult.
A GDP-növekedésben a termelési oldalon legnagyobb szerepet játszó piaci szolgáltatásoknál is gyorsulás látható. Utóbbiak adószűrt éves inflációja idén februárban 2008 óta nem látott szintre emelkedett. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a fokozott belföldi kereslet egyre inkább megjelenik az árakban, a cégeknél pedig költségoldalon a bérek emelkedése is inflációs nyomást okoz – mondta.
Németh Dávid szerint márciusban 3,3 százalékos lehet az éves infláció, majd lassulás jöhet nyár végéig, 2,5 százalék körüli szinten jöhet a fordulat. Év végére szerinte 3,5 százalékos inflációra lehet számítani a mostani kilátások alapján. Így az éves átlagos infláció 3 százalék körül lehet.
Úgy vélte, az MNB nehéz helyzetben van. Az inflációs nyomás szigorítást követelne, ám a nemzetközi környezet kedvezőtlenebb, ami a laza monetáris feltételek fenntartását indokolhatná. Szerinte a gyorsuló inflációt mutató adatok ellenére sem fog számottevően szigorítani a jegybank a következő három hónapban. A második negyedév vége felé elképzelhető, hogy a mostani mínusz 15 bázispontos egynapos betéti kamatszintet 0 százalékra emeli, miközben a forintlikviditási többletet fenntartja a piacon – közölte.
