A húsfogyasztás, a húsban gazdag étrend miatt fájhatott a 14. századi szerzetesek hasa – derítette ki egy új kutatás, amelyet a The Guardian online kiadása ismertetett.
A somerseti Muchelney apátságban élő szerzetesek számára egy 1336-os pápai rendelet tette lehetővé, hogy egy héten kétszer is húst egyenek. Michael Carter, az English Heritage, a brit műemlékfelügyelet történésze szerint a középkori szerzetesek eleinte bizonyára örültek, hogy asztalukra birka-, marha-, sertés- és vadhús is kerülhetett, de a változás az emésztésük szempontjából már nem volt olyan jó.
Az apátságban élő barátok életét feltáró kutatás megállapította, hogy egy pápai rendelet, a négylábú állatokra is kiterjesztette a húsfogyasztás engedélyezését. Ennek nyomán emésztési problémák kínozták a szerzeteseket.
Étrendjük a mai mércével mérve is kiegyensúlyozatlan és kalóriadús volt. A hús luxusnak számító hozzáadása után a székrekedés, a hasmenés hamarosan komoly problémává vált – mondta Carter. A szerzeteseknek gyakran voltak komoly egészségügyi problémáik az étrendjük és az emésztésük – alkalmasint a húsfogyasztás – miatt.
Négylábúak húsa okozott gondot az étrendben
Az étrend megváltoztatásával együtt járt az a szabály, hogy a húst nem szabad a refektóriumban fogyasztani. Carter felfedezte, hogy az apátságban ennek érdekében szerkezeti változtatásokat hajtottak végre. Az apátság 14. századi breviáriumában pedig a szerzetesek egészséges táplálkozására vonatkozó útmutatást is talált.
Az útmutató is rávilágított, hogy a gyomorpanaszok gyakoriak lehettek az apátságban. A kiegyensúlyozott étkezést akkoriban a fehér, kovászos kenyér, a gyógynövényekkel ízesített sör és angolna jelentette.
Carter talált egy hashajtóreceptet is, amely különböző gyümölcsök kivonatát tartalmazza. A történész elmondta: nem akarja kipróbálni, de nem lenne meglepve, ha hatásos lenne. Kutatásai olyan érdekes tényeket tártak fel az apátságok életével kapcsolatban, amelyek szélesebb körben is izgalmasak lehetnek – írja az MTI.
“Az emberekben az a kép él, hogy a középkorban élők mocskosak voltak, és nem törődtek az emberi anyagcsere hulladékával. De ha utánanézünk, kiderül, hogy ez korántsem így van. Lenyűgöző, hogy milyen kifinomult építészeti és vízelvezetési struktúrákat hoztak létre” – hangsúlyozta a tudós a The Guardiannak.
