Az Otthonfelújítási program iránti gyenge érdeklődést csak a rendkívül bonyolult követelményrendszer egyszerűsítésével lehet feloldani – állítja Juhász Attila az Újház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke.
A szakember emellett arról is beszélt, hogy mivel 5%, sőt inkább az alatti kamatszint kellene ahhoz, hogy az építőipart felpörgető hitelezés meginduljon, a szakma kifejezetten üdvözöli a nemzetgazdasági miniszter és a Bankszövetség megállapodását, a lakáscélú hitelek THM szintjének 5 százalék alá csökkentéséről. ”
„Ha az általános piacot nézzük, akkor a 2024-es év nem a legjobb arcát mutatja, és sajnos azt látjuk, hogy érdemi növekedés a 2023-as évhez képest sincsen. Ennek a legfőbb oka elsősorban az, hogy az állami és az önkormányzati megrendelések, amelyek együttesen nagyjából a teljes építőipari megrendelésállománynak közel a felét adják nagymértékben csökkentek Különösen az állam szerepvállalása maradt el a korábbiaktól és mindez a tapasztalataink szerint nagyon nyomasztja a piacot” – magyarázza Juhász Attila.
Az Újház elnöke hozzátette, hogy ezt a helyzetet a piac már le is reagálta, hiszen az építőanyag piacon nemhogy áremelkedés nem történt, de kifejezetten csökkentek is az árak a gyenge kereslet miatt. 2024-ben 5-6 százalékkal olcsóbban lehet építőanyagot vásárolni, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
„Sajnos nem is látjuk, hogy mi lenne az, ami ezt a kedvezőtlen tendenciát megváltoztatná. Nem látunk arra utaló jeleket, hogy érdemi növekedés lenne az építőiparban, amire pedig azért is nagyon nagy szükség lenne, mert a teljes építőipari ellátási lánc nagyjából 400 ezer embert foglalkoztat, és most már az ő munkahelyeik vannak veszélyben. Ezért nagyon várjuk, hogy olyan intézkedések lássanak napvilágot, amelyek révén jobb helyzetbe kerül az építőipar” – mondja az Újház igazgatóságának elnöke.
Építőanyag-kereskedőként az Újház elsősorban lakásépítésekhez és a felújításokhoz történő anyagszállításban érdekelt. Ezen a téren külön probléma, hogy miközben 2023-hoz képest ugyan jelentősen mérséklődtek a kamatszintek, és így ma átlagosan 6-7 százalék környékén lehet építési célú hitelt felvenni, a tapasztalataik szerint ez a szint még mindig magas.
„Ezen a kamatszinten nem jön még el az az érdemi fordulópont, ami elősegíthetné azt, hogy a lakosság beruházzon az ingatlanokba, vagy akár nagyobb felújításokba vágjon bele. Mivel tapasztalataink szerint ahhoz, hogy az építőipart felpörgető hitelezés meginduljon a kamatoknál a lélektani határ inkább az 5 százalék vagy az alatti szint lenne, kifejezetten üdvözöljük, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a Bankszövetség csütörtökön megállapodott abban, hogy a bankok a lakáscélú hitelek THM szintjét önkéntes alapon 5 százalék alá szorítsák” – véli az elnök.
Az építőanya kereskedők most azt látják, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben a lakosság mellett a vállalkozói szféra is behúzta a féket, elhalasztva azokat a fejlesztéseket, amik a soron következő időszakra be voltak tervezve. Ami pedig a lakosságot illeti, a 90-es évek előtt épült családi házak energetikai felújítására kiírt Otthonfelújítási program sem hozta meg a várt, kedvező hatást. Annak ellenére, hogy 6 millió forintnyi támogatást lehet igényelni, aminek nagyjából a fele – attól függően, hogy földrajzilag hol van az ingatlan Magyarországon és a tulajdonosának milyenek a jövedelmi viszonyai – vissza nem térítendő támogatás és a másik fele pedig kamatmentes hitel.
Juhász Attila
„Összességében egy nagyon jó lehetőségről beszélünk, ami miatt az előzetes várakozásunk is az volt, hogy a 108 milliárd forintos keret, ami nagyságrendileg 20-30 ezer épület felújítására elegendő, két-három hónap alatt kimerül. Ehhez képest az első két és fél hónapban körülbelül kétezer hiteligény érkezett be az érintett bankokhoz, ami messze alulmúlja a pesszimista várakozásokat is” mondja Juhász Attila. Az Újház ennek okát egyértelműen abban látjuk, hogy egy rendkívül bonyolult és összetett feltételrendszerről van szó, amelyben nagyon sok szereplő van: az energetikusok, a kivitelezők, az építőanyagkereskedők, a bank, a pénzintézetek, a pályázatírok. Emellett nagyon sok olyan dokumentumot kell megfelelően összekészíteni, ami megközelítőleg 60-70 oldalt tesz ki, ami több mint 20 különböző típusú dokumentumot tartalmaz.
„Mi azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok ügyfelünk egyszerűen azért áll el ettől a konstrukciótól, mert rendkívül bonyolult. Jellemző, hogy az Új Ház hálózatában – ahol mi mindenben segítjük az ügyfeleinket abban, hogy a támogatáshoz hozzá tudjanak jutni -, megközelítőleg ezer darab pályázatírás kezdődött meg, de nagyon sok előkészített anyag még mindig különböző kiegészítésekre vár” – számol be a tapasztalatokról Juhász Attila.
Az elnök a legnagyobb problémának azt látja, hogy a pályázati rendszer, ha nem is az előírások szintjén, mégis meglehetősen sok feladatkört helyez a kivitelezőkre. Tulajdonképpen tőlük várják el azt, hogy adminisztratív szempontból az egész projektet kezeljék: az anyagbeszerzési oldalát, az árajánlat adását, a teljes szerződéses rendszer összekészítését. Miután az Új Ház kapcsán több, mint ezer kivitelezővel vagyunk kapcsolatban, a tapasztalatunk az, hogy a kivitelezők nem szeretnének ezzel foglalkozni, mert ők elsősorban dolgozni szeretnének, mert abban jók és ebben profik. Emiatt kifejezetten úgy érzik, hogy a képességeiket és erejüket meghaladó adminisztratív teher van rájuk rakva. Ezért az ÉVOSZ és az építőipari szakma egyértelműen azt ösztönzi, hogy ebben kedvező változások legyenek. El is indult egy olyan egyeztetés az érintett minisztériumokkal és az összes résztvevő társ szervezettel együtt – gondolok itt a pénzintézetekre és az ÉMI-re -, hogy miként lehetne ezt a folyamatot leegyszerűsíteni. „Mi továbbra is hisszük, hogy ez egy rendkívül jó kezdeményezés, mert a lakosság ingatlan állományában komoly energiamegtakarítást tud majd eredményezni”– mondja Juhász Attila.
Juhász Attila szerint beszédes adat, hogy a 2021-22-ben futott régebbi Otthonfelújítási programban, aminek lebonyolítása végtelen egyszerű – hárommillió forint önerő mellé ugyanennyi támogatást lehetett kapni – volt, több mint kétszázezer pályázati anyag érkezett be, ami hetente jelentett kétezer benyújtott pályázatot. Ebből is látszik, hogy az emberekben megvan a szándék, hogy korszerűsítsék az otthonaikat, de óriási visszatartó erő az, hogy a jelenlegi pályázati rendszer bonyolult. Amiben nyilván annak is szerepe van, hogy amíg a korábbi egy, a magyar állam által finanszírozott konstrukció volt, a jelenlegibe az Európai Unió finanszírozása is szerepel, amiért lényegesen szigorúbbak az előírások. Például a 30%-os energia megtakarítás is egy uniós elvárás volt. Ettől függetlenül a szakma abban bízik, hogy – felismerve a várt érdeklődés elmaradását – a kormányzat is mindent megtesz azért, hogy az érintettek minél könnyebben pályázhassanak a kedvezményes forrásra.
Érsek M. Zoltán
