Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?
No menu items!

Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?

Az Arktisz jege olvad. Ami rossz a klímának, jó a gazdaságnak. Az Ázsiát, Európát és Amerikát összekötő közvetlen tengeri út perspektívája és a jég alatt gyanított ásványkincsek teszik igazán vonzóvá. Az Északi-sark vidéke gazdasági, politikai és katonai ütközőpont lehet.

 Nagy a bizonytalanság

Adatgyűjtésre 300 tudós 19 országból indult a sarkra

A tudomány is csak találgat, miként hat a klímaváltozás az Arktiszra. Hiányoznak az adatok, amelyekből biztos következtetéseket lehetne levonni. Ami tény: A ’80-as évek óta felére, 3 millió km2-re zsugorodott a nyáron is jéggel borított terület.

Egy nemzetközi team német vezetéssel ’Mosaik’ névre keresztelt projekt a napokban indított expedíciót az Arktiszra méréseket végezni, adatokat gyűjteni. A 140 millió eurós költségvetés felét a német kormány adta. 300 tudós 19 országból, 16 nemzetközi hírű kutatóintézetből 5 jégtörőhajó fedélzeten 1 évig fogja járni az Északi-sark vidékét.

Remények kockázatok

Évszázadig csak elszánt kutatók merészkedtek az Arktiszra. Mióta olvad a jég és az ember számra elviselhetőbb a klíma, megjelentek a katonák és a nemzetközi energiakonszernek szakértői is. Utóbbiak ásványkincsek után kutatnak, előbbiek a lelőhelyeket biztosítják a térségben aktív országok számára. Nagy reményeket táplálnak.

Amerikai, 2008-as elemzés szerint az Észak-sark alatt rejtőzik a Föld még kitermeletlen földgázkészletének 30, és kőolajtartalékának 15 százaléka.

A jelentés nyilvánosságra hozatal után sorban álltak a konszernek a kitermelési licencekért. A cégek és az országok vad tervezésbe kezdtek: vízi utak, kikötők, olajfúró szigetek, földgáz cseppfolyósító terminálok. De a klíma 10 évvel ezelőtt még nem tette lehetővé a kivitelezést. Egyelőre csak földgázt hoznak felszínre. Azt is csak ott, ahol, a Golf-áramlásnak köszönhetően télen sem borítja jégtakaró a tengert.

Ma már sok szakértő szkeptikus, hogy valaha megéri-e valaha is az Északi-sarkon bányászni. A palagáz elmúlt években megindult hasznosítása és a hatalmas lelőhelyek az USA-ban tartós túlkínálthoz vezettek. Mai világpiaci árak mellett nem kifizetődő a technikailag bonyolult, ezért költséges kitermelés az Északi-sark környékén.

A természeti kockázatok is a fúrás ellen szólnak. A jéghegyek, az állandó sötétség télen és a rendszeres viharok a fúrószigeteket és az olajszállító hajókat is veszélyeztetnék. Nem csak a környezetvédők, a kártérítési perek és reputációjuk miatt aggódó energiakonszernnek számára is rémálom a jéghegynek ütköző tanker.

Folyik a helyezkedés

Sokan mégsem mondtak le arktiszi terveikről. Ezzel magyarázható Trump Grönland tett vételi ajánlata. A Dánia részét képező északi szigethez tartozik az Északi-sark egy része. Az elnök Alaszkában is olajkitermelésbe kezdett volna. Környezetvédők, és egy bírósági ítélet hiúsította meg a tervét.

Oroszországi terület Északi-sark legnagyobb része, onnan 2013 óta földgázt hoznak a felszínre. A kitermelt mennyiség nem számottevő, de Moszkva stratégiai kérdésnek tartja a bányászatot. A kitermelés megindítása ellen tiltakozó Greenpeace aktivisták hamar rács mögött végezték. A Jamal-félszigeten vannak a kutak, ahol gázcseppfolyósító terminál is épült. A nyári hónapokban a globális felmelegedés következtében a folyékonnyá tett gázt tankhajókkal lehet szállítani. Az infrastruktúra azonban még a jégmentes időszakban sem teszi lehetővé komolyabb mennyiség piacra küldését.

Oroszország másik nagy álma az egész évben hajózható Északi-átjáró.  Az egész világkereskedelmet átalakítaná, ha a közvetlen tengeri összeköttetés Ázsia, Európa és Amerika között valósággá válna. A vízi út nagyrészt orosz felségterületen haladna. A becslések szerint 2040 körül már egész évben jégmentes lesz.

Az orosz S 400-as

Moszkva katonai manőverekkel teszi mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a térség többségében Oroszországhoz tartozik. A Védelmi Minisztérium a napokban tájékoztatta a közvéleményt S-400 rakéták telepítéséről a Jamal-félsziget szomszédságában lévő Novaja Zemlja szigetén. Más helyeken is támaszpontok felállítását tervezik.

Ezt a többi területtel rendelkező ország, nagyság szerinti sorrendben Kanada, Dánia (Grönlandon keresztül), Norvégia és az USA sem nézi tétlenül. Ezért félő, hogy az Arktisz középső része, az Északi-sark körüli terület tisztázatlan hovatartozása incidenshez fog vezetni. Putyin 2015-ben egy ENSZ előtt tartott beszédében világossá tette, hogy igényt tart a vitatott hovatartozású térségre. Dánia és Norvégia is részt akar az eddig a nemzetközi ellenőrzés alatt álló területből. Egy ENSZ bizottság készül kimondani a végső szót. Kérdés, hogy az érintett államok akceptálni fogják-e a verdiktet.

Az együttműködés kényszere

A viták ellenére jelenleg együttműködik a nemzetközi közösség. A kooperáció

legfontosabb fóruma a Tromsø-i székhelyű Arktisz Tanács. 1996 óta itt döntenek a területtel rendelkezi országok, valamint a Skandináv-félsziget államai minden fontos kérdésben: a hajózás és az ásványkincs kitermelés szabályairól, a környezetvédelmi előírásokról, a tudományos kooperációról és baj esetén a közös mentőakciókról.

A korábbi határvitákat bemutató ábra – Szőke Diána tanulmányából

A Tanács munkájában megfigyelői státusszal 13 további ország is részt vesz. Az egyik legaktívabb Németország. Berlint inkább gazdasági és környezetvédelmi, mint politikai okok vezetik a messzi északra. Hajógyártok, építőipari cégek, energiakonszernek és utazási irodák látnak gazdasági potenciált az Arktiszban.

A hannoveri Szövetségi Geológiai Intézet (BGR) feladata az Északi-sarkkal összefüggő német aktivitás koordinálása. A szervezetnél nem tartanak határvitáktól. Az ismert nyersanyag lelőhelyek mindegyike a mostani határoktól számított 200 tengeri mérföldön belül találhatók, így egy-egy állam úgynevezett kizárólagos gazdasági érdekszférájába tartoznak, ami a kitermelési jogot is magában foglalja – hűtik a kedélyeket a BGR-nél.

Hannoverben egyébként is úgy vélik, a feltételezettnél jóval kevesebb kincset rejtenek az Arktisz mélye. Legalábbis gazdaságosan kitermelhető nem sok van. Akik az amerikai tanulmányban bíznak, csalódni fognak – vélik a BGR-nél. Így jártak a próbafúrások után a Grönland kiaknázására készülő energiakonszernek is. Az arktiszi olaj csak jóval magasabb világpiaci ár mellett, akkor lenne igazán fontos, ha a világgazdaság átállása a megújuló energiaforrásokra a tervezettnél lassabban haladna.

A német szerep

A berlini kabinet 2019 augusztusában Arktisz-stratégiát fogadott el, amely a terület fenntartható hasznosítását, illetve a környezetvédelmet állítja a középpontba. Németország továbbra sem akar belefolyni a geopolitikai vitákba. Prioritása van a területtel rendelkező országokkal ápolt jó kapcsolatnak, amelyből a berlini kormány tervei szerint a német gazdaság profitálni fog. Építési megbízások és gépmegrendelések sorozatára számít.

Az expedíció “térképe”

A németek nem tartanak attól, konfliktus állhat elő, ha ragaszkodnak a stratégiában megfogalmazott szigorú környezetvédelmi elvekhez. Például védett övezetek kijelöléséhez, ahol a kitermelés és az olajszállítás is tilos. A hannoveri BGR szerint a területtel rendelkező államok számára is nyilvánvaló, hogy a klímaváltozás nagymértékben meghatározza, hogy meg tudják-e valósítani arktiszi terveiket. Ezért a terület fenntartható, környezetbarát és biztonságos hasznosításában érdekeltek. A német cégek pedig rendelkeznek a fenntartható hasznosításhoz szükséges technológiákkal, ahogy tudományos ismeretekkel is, amelyek elengedhetetlenek a biztosabb környezeti prognózisok készítéséhez. Ezt mutatja a németek vezető szerepe a most indult ’Mosaik’ expedícióban.

A vállalkozás egyben jó példája a nemzetközi együttműködésnek is. A nyugati országok mellett az oroszok és a kínaiak is aktívan részt vesznek benne.

Hirdetés
Megnőttek a kintlévőségei? Duplájára emelkedett az adóbírság! Új törvény jön a fizetésképtelenség és követeléskezelés terén - szakmai konferencia Budapesten 2024 november 18.

Az elmúlt időszakban tovább nőtt a határidőn túli fizetések és a kintlévőségek aránya, miközben több, mint 10.000 cég került felszámolás alá. Új törvény várható a fizetésképtelenség kapcsán, Kúriai döntés született az alvállalkozói teljesítések levonhatóságáról. Mit lehet tenni a kintlévőségek csökkentése, a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében? Erről szól AzÜzlet szakmai konferenciája, ahol a terület legjobb szakértői tartanak előadást.

További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu/fizeteskeptelenseg-es-koveteleskezeles-uj-fejezet-kezdodik-konferencia/
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Fúzió után létszámleépítés a Schaeffler német autóalkatrész-gyártónál

A létszámleépítés tíz németországi helyszínt érint. Elbocsátásra kerül sor további öt európai gyárában is, köztük kettőt bezárnak.

Megalakult a Közlekedési Dolgozók Magyarországi Uniója

Az érdekképviselethez csatlakozhat bármely, a közlekedés területén működő szakszervezet

Olcsó, de hasznos módszer a depresszió megelőzésére

Az aktívan eltöltött idő alatt ugyanis kevesebbet rágódunk a napi problémákon, ez pedig segít elterelni a figyelmet, és a szorongást is enyhíti.

Már több mint 600 iskola használja a magyar matekoktatási platformot

A mateking több mint tíz éve Magyarország egyik legnépszerűbb és legátfogóbb online matekoktató platformja
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,0810 dollárról 1,0814 dollárra változott.

Jöhet Hollywood! – Új filmstúdiók várják a bécsi filmipar felvirágzását

Az üzemeltetők 2025-re változatos osztrák, nemzetközi és akár hollywoodi játékfilmekre, sorozatok gazdag kínálatára számítanak.

Vegyesen mozgott a forint árfolyama

Az eurót hétfőn reggel 404,15 forinton jegyezték a péntek esti 404,09 forint után.

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

15 milliárdos pénzügyi oktatási program indul

A 16-21 éves korosztály ingyenesen férhet hozzá számos, hasznos pénzügyi tudást biztosító anyaghoz.. Minden magyar előtt nyitott a pénzügyi tanulás lehetősége! Sőt a 16-21 éves fiatalok most ingyenes oktatást kapnak.

Szerda reggelre erősödött a forint árfolyama

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,1160 dollárról 1,1158 dollárra változott.

Felébredt a forint

Erősödött a forint kedd reggel a főbb devizákkal szemben...

Gazdaság

A járvány óta nem kényszerültek ennyi drága folyószámlahitelre a magyarok

Az első kilenc havi adatok alapján az idén rekordot dönthet a lakáshitelpiac.

Dollár milliárdokat takarít meg a mesterséges intelligencia az amerikai államkincstárnak

A technológia segítségével a 2024-es pénzügyi évben 1,3 milliárd dollárnyi adócsalást sikerült behajtani - állítja az amerikai pénzügyminisztérium. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma egyre inkább a...

Több mint egy év után csak elindult az ingyenes bolti készpénzfelvétel

Az elfogadott bankkártyák köre viszont szűk: csak a Mastercard vagy Maestro típusú kártyával rendelkező OTP-s ügyfelek tudnak készpénzt felvenni a diszkontlánc üzleteiben.

Devizapiac – Erősödött a forint péntek reggel

Az euró 1,0840 dollárra erősödött péntek reggel a csütörtök kora esti 1,0828 dollárról.