Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?
No menu items!

Északi-sark: inkább a gazdasági és a politikai érdek, mint a klímavédelem?

Az Arktisz jege olvad. Ami rossz a klímának, jó a gazdaságnak. Az Ázsiát, Európát és Amerikát összekötő közvetlen tengeri út perspektívája és a jég alatt gyanított ásványkincsek teszik igazán vonzóvá. Az Északi-sark vidéke gazdasági, politikai és katonai ütközőpont lehet.

 Nagy a bizonytalanság

Adatgyűjtésre 300 tudós 19 országból indult a sarkra

A tudomány is csak találgat, miként hat a klímaváltozás az Arktiszra. Hiányoznak az adatok, amelyekből biztos következtetéseket lehetne levonni. Ami tény: A ’80-as évek óta felére, 3 millió km2-re zsugorodott a nyáron is jéggel borított terület.

Egy nemzetközi team német vezetéssel ’Mosaik’ névre keresztelt projekt a napokban indított expedíciót az Arktiszra méréseket végezni, adatokat gyűjteni. A 140 millió eurós költségvetés felét a német kormány adta. 300 tudós 19 országból, 16 nemzetközi hírű kutatóintézetből 5 jégtörőhajó fedélzeten 1 évig fogja járni az Északi-sark vidékét.

Remények kockázatok

Évszázadig csak elszánt kutatók merészkedtek az Arktiszra. Mióta olvad a jég és az ember számra elviselhetőbb a klíma, megjelentek a katonák és a nemzetközi energiakonszernek szakértői is. Utóbbiak ásványkincsek után kutatnak, előbbiek a lelőhelyeket biztosítják a térségben aktív országok számára. Nagy reményeket táplálnak.

Amerikai, 2008-as elemzés szerint az Észak-sark alatt rejtőzik a Föld még kitermeletlen földgázkészletének 30, és kőolajtartalékának 15 százaléka.

A jelentés nyilvánosságra hozatal után sorban álltak a konszernek a kitermelési licencekért. A cégek és az országok vad tervezésbe kezdtek: vízi utak, kikötők, olajfúró szigetek, földgáz cseppfolyósító terminálok. De a klíma 10 évvel ezelőtt még nem tette lehetővé a kivitelezést. Egyelőre csak földgázt hoznak felszínre. Azt is csak ott, ahol, a Golf-áramlásnak köszönhetően télen sem borítja jégtakaró a tengert.

Ma már sok szakértő szkeptikus, hogy valaha megéri-e valaha is az Északi-sarkon bányászni. A palagáz elmúlt években megindult hasznosítása és a hatalmas lelőhelyek az USA-ban tartós túlkínálthoz vezettek. Mai világpiaci árak mellett nem kifizetődő a technikailag bonyolult, ezért költséges kitermelés az Északi-sark környékén.

A természeti kockázatok is a fúrás ellen szólnak. A jéghegyek, az állandó sötétség télen és a rendszeres viharok a fúrószigeteket és az olajszállító hajókat is veszélyeztetnék. Nem csak a környezetvédők, a kártérítési perek és reputációjuk miatt aggódó energiakonszernnek számára is rémálom a jéghegynek ütköző tanker.

Folyik a helyezkedés

Sokan mégsem mondtak le arktiszi terveikről. Ezzel magyarázható Trump Grönland tett vételi ajánlata. A Dánia részét képező északi szigethez tartozik az Északi-sark egy része. Az elnök Alaszkában is olajkitermelésbe kezdett volna. Környezetvédők, és egy bírósági ítélet hiúsította meg a tervét.

Oroszországi terület Északi-sark legnagyobb része, onnan 2013 óta földgázt hoznak a felszínre. A kitermelt mennyiség nem számottevő, de Moszkva stratégiai kérdésnek tartja a bányászatot. A kitermelés megindítása ellen tiltakozó Greenpeace aktivisták hamar rács mögött végezték. A Jamal-félszigeten vannak a kutak, ahol gázcseppfolyósító terminál is épült. A nyári hónapokban a globális felmelegedés következtében a folyékonnyá tett gázt tankhajókkal lehet szállítani. Az infrastruktúra azonban még a jégmentes időszakban sem teszi lehetővé komolyabb mennyiség piacra küldését.

Oroszország másik nagy álma az egész évben hajózható Északi-átjáró.  Az egész világkereskedelmet átalakítaná, ha a közvetlen tengeri összeköttetés Ázsia, Európa és Amerika között valósággá válna. A vízi út nagyrészt orosz felségterületen haladna. A becslések szerint 2040 körül már egész évben jégmentes lesz.

Az orosz S 400-as

Moszkva katonai manőverekkel teszi mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a térség többségében Oroszországhoz tartozik. A Védelmi Minisztérium a napokban tájékoztatta a közvéleményt S-400 rakéták telepítéséről a Jamal-félsziget szomszédságában lévő Novaja Zemlja szigetén. Más helyeken is támaszpontok felállítását tervezik.

Ezt a többi területtel rendelkező ország, nagyság szerinti sorrendben Kanada, Dánia (Grönlandon keresztül), Norvégia és az USA sem nézi tétlenül. Ezért félő, hogy az Arktisz középső része, az Északi-sark körüli terület tisztázatlan hovatartozása incidenshez fog vezetni. Putyin 2015-ben egy ENSZ előtt tartott beszédében világossá tette, hogy igényt tart a vitatott hovatartozású térségre. Dánia és Norvégia is részt akar az eddig a nemzetközi ellenőrzés alatt álló területből. Egy ENSZ bizottság készül kimondani a végső szót. Kérdés, hogy az érintett államok akceptálni fogják-e a verdiktet.

Az együttműködés kényszere

A viták ellenére jelenleg együttműködik a nemzetközi közösség. A kooperáció

legfontosabb fóruma a Tromsø-i székhelyű Arktisz Tanács. 1996 óta itt döntenek a területtel rendelkezi országok, valamint a Skandináv-félsziget államai minden fontos kérdésben: a hajózás és az ásványkincs kitermelés szabályairól, a környezetvédelmi előírásokról, a tudományos kooperációról és baj esetén a közös mentőakciókról.

A korábbi határvitákat bemutató ábra – Szőke Diána tanulmányából

A Tanács munkájában megfigyelői státusszal 13 további ország is részt vesz. Az egyik legaktívabb Németország. Berlint inkább gazdasági és környezetvédelmi, mint politikai okok vezetik a messzi északra. Hajógyártok, építőipari cégek, energiakonszernek és utazási irodák látnak gazdasági potenciált az Arktiszban.

A hannoveri Szövetségi Geológiai Intézet (BGR) feladata az Északi-sarkkal összefüggő német aktivitás koordinálása. A szervezetnél nem tartanak határvitáktól. Az ismert nyersanyag lelőhelyek mindegyike a mostani határoktól számított 200 tengeri mérföldön belül találhatók, így egy-egy állam úgynevezett kizárólagos gazdasági érdekszférájába tartoznak, ami a kitermelési jogot is magában foglalja – hűtik a kedélyeket a BGR-nél.

Hannoverben egyébként is úgy vélik, a feltételezettnél jóval kevesebb kincset rejtenek az Arktisz mélye. Legalábbis gazdaságosan kitermelhető nem sok van. Akik az amerikai tanulmányban bíznak, csalódni fognak – vélik a BGR-nél. Így jártak a próbafúrások után a Grönland kiaknázására készülő energiakonszernek is. Az arktiszi olaj csak jóval magasabb világpiaci ár mellett, akkor lenne igazán fontos, ha a világgazdaság átállása a megújuló energiaforrásokra a tervezettnél lassabban haladna.

A német szerep

A berlini kabinet 2019 augusztusában Arktisz-stratégiát fogadott el, amely a terület fenntartható hasznosítását, illetve a környezetvédelmet állítja a középpontba. Németország továbbra sem akar belefolyni a geopolitikai vitákba. Prioritása van a területtel rendelkező országokkal ápolt jó kapcsolatnak, amelyből a berlini kormány tervei szerint a német gazdaság profitálni fog. Építési megbízások és gépmegrendelések sorozatára számít.

Az expedíció “térképe”

A németek nem tartanak attól, konfliktus állhat elő, ha ragaszkodnak a stratégiában megfogalmazott szigorú környezetvédelmi elvekhez. Például védett övezetek kijelöléséhez, ahol a kitermelés és az olajszállítás is tilos. A hannoveri BGR szerint a területtel rendelkező államok számára is nyilvánvaló, hogy a klímaváltozás nagymértékben meghatározza, hogy meg tudják-e valósítani arktiszi terveiket. Ezért a terület fenntartható, környezetbarát és biztonságos hasznosításában érdekeltek. A német cégek pedig rendelkeznek a fenntartható hasznosításhoz szükséges technológiákkal, ahogy tudományos ismeretekkel is, amelyek elengedhetetlenek a biztosabb környezeti prognózisok készítéséhez. Ezt mutatja a németek vezető szerepe a most indult ’Mosaik’ expedícióban.

A vállalkozás egyben jó példája a nemzetközi együttműködésnek is. A nyugati országok mellett az oroszok és a kínaiak is aktívan részt vesznek benne.

Hirdetés
Nemzetközi ESG konferencia közhelyek nélkül, csak a lényegről.
A legjobb magyar és nemzetközi előadókkal a bevezetés és a sikeres napi gyakorlat jó példái. Mert: a fenntarthatóság, az ESG, ma már mérettől függetlenül minden vállalkozás számára megkerülhetetlen! Mert az ESG messze több, mint a fenntarthatóság! Mert folyamatosan nő az érintettek köre! Mert a beszállítóktól is elvárják az ESG megfelelést! Mert a német beszállítói törvény új korszakot hoz a magyar KKV-knak is. Mert folyamatosan születtek, születnek az új jogszabályok. Ezért segíti a cégeket AzÜzlet november 26.-i ESG konferenciája, ahol Ön is mindent megtudhat az ESG keretrendszerről, kapcsolatokat építhet és személyesen is kérdezhet a téma legjobb előadóitól.
https://azuzletkonferenciakozpont.hu/esg-a-bevezetes-buktatoi-es-sikeres-napi-gyakorlat-konferencia/
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A DZT bevezeti az innovatív MI-influenszert az Úticél Németország számára

A DZT weboldalán már 2020-óta egy a mesterséges intelligencia által támogatott chatbot válaszolja meg az ügyfelek kérdéseit a nap minden órájában.

Mozi a bécsi Mozart-házban

Az eseménysorozat a Mozart-ház és a bécsi Lengyel Intézet szervezésében valósul meg.

A bitcoin történelmi csúcson, 94 ezer dollár fölött

A bitcoin jegyzése az év eleje óta több mint a kétszeresére emelkedett.

Fokozódhat a kereslet a lakáspiacon jövőre

A rövid távra kiadott lakások koncentráltan Budapesten az V., VI., VII., és a VIII. kerületében jelennek meg nagyobb számban, itt a lakásállomány 10 százalékát is elérhetik.
Hirdetés

Hírek

Vegyesen alakult szerda reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint gyengült mindhárom devizával szemben, 6,5 százalékkal az euró, 11,0 százalékkal a dollár és 5,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Az Operában a “IV. Murat” operaelőadást adják elő a 2024-es Török-Magyar Kulturális Év részeként

Az opera török nyelven, magyar és angol felirattal kerül bemutatásra, így a szélesebb közönség is hozzáférhet ehhez a kulturális mesterműhöz.

Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,0810 dollárról 1,0814 dollárra változott.

Jöhet Hollywood! – Új filmstúdiók várják a bécsi filmipar felvirágzását

Az üzemeltetők 2025-re változatos osztrák, nemzetközi és akár hollywoodi játékfilmekre, sorozatok gazdag kínálatára számítanak.

Gazdaság

A hitel nem ajándék – kampány a karácsonyi időszakra kvízjátékokkal

Az év végi időszakban sokan igényelnek rövid lejáratú, kisebb összegű hiteleket is a karácsonyi kiadások fedezésére.

Már több mint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak külföldi bankbetétekben a magyarok 

A pénzügyi vagyon kétharmada ugyanis a legvagyonosabb 10 százalék kezében van az MNB korábbi felmérései szerint.

Az MFB kiemelt jelentőségű pénzügyi művelete

A klubhitelek lényege, hogy a hitelfelvevő nem egyetlen pénzintézettől, hanem több banktól, azaz az általuk alkotott csoporttól jut forráshoz, amelyet a részt vevő bankok azonos feltételekkel és futamidőre biztosítanak.

Megszületett a döntés: így változik majd az ÁFA az Európai Unióban

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital...