Az uniós átlagnál jóval rövidebb fizetési határidőket szabnak a magyar cégek, ezért sok ügyfél kénytelen halasztást kérni. Három év alatt öt nappal csökkent az átlagos fizetési határidő.
Az Intrum reprezentatív kutatása szerint Magyarországon a vállalatok átlagosan csak 11 nap fizetési határidőt adnak lakossági ügyfeleiknek. Vállalati ügyfelek számára 24 nap, a közszféra intézményeinek adott átlagos türelmi idő pedig 31 nap.
Az uniós átlag ennél jelentősen magasabb, különösen a magánszemélyek esetén, ők átlagosan 21 napot kapnak a fizetésre, míg a vállalati ügyfelek 34, a közintézmények 33 napot.
A lakossági ügyfeleknek egyre rövidebb fizetési határidőket szabnak meg a magyar vállalatok: 2016-ban még 16 nap volt az átlagos fizetési határidő, 2017-ben azonban már csak 14, 2018-ban és 2019-ben pedig alig 11 nap.
Hosszabbodtak ugyanakkor a vállalati ügyfeleknek és a közintézményeknek adott határidők: előbbi 2016-ban még 20, utóbbi 22 nap volt átlagosan.
A felmérés szerint Magyarországon a késedelmes követelések sem csúsznak túl sokáig: a követelések nagy része 30 napnál nem régebbi. A több mint egy hónapon át csúszó tartozások aránya Magyarországon 22 százalék, kisebb, mint a 35 százalékos európai átlag.
A megszabott határidők rövidülése összefügg azzal, hogy az elmúlt években javult a fogyasztók fizetési morálja, 2016 óta csaknem a felére csökkent a teljesítés és a tényleges fizetés között eltelt idő – mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette: az elmúlt időszakban tapasztalható, 4 százalék feletti GDP-növekedés tükrében érthető, hogy a lakosságnak és a vállalatoknak kevesebb gondot okoz a késedelmes fizetés.
A jelentésben kiemelik, hogy az erős gazdasági növekedés miatt a vállalatok eredményét még kevéssé befolyásolja a késedelmes fizetés. Később, egy kevésbé erős konjunktúrában azonban kihívást jelenthet a cégek számára, hogy maguk kezeljék a kintlévőségeiket.
Az Intrum évente elkészíti a Európai Fizetési Jelentés (European Payment Report) című jelentését, amelyhez 29 európai országban 11 856 vállalattól gyűjtött adatokat pénzügyi működésüket illetően 2019. január 31. és április 5. között. A Magyarországra vonatkozó országspecifikus eredmények 445 helyi vállalattól származó adatokon alapulnak.
