Júliusban a GKI konjunktúraindexe közel 2,5 éve nem látott szintre esett, mivel az üzleti és a fogyasztói bizalmi index egyaránt csökkent. Az üzleti bizalmi index hét hónapja szinte folyamatosan mérséklődik, és jelenleg 2017 eleji szintjén van.
Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a fogyasztói bizalmi index az elmúlt hónapokban volt már kedvezőtlenebb is, itt a 2018. tavaszi, választás környéki időszakhoz képest szembeszökő a romlás. Mindezzel együtt a magyar gazdaságra még mindig az optimizmus a jellemző.
A konjunktúraindex a júniusi 2,4 pontról júliusban 0,6 pontra romlott. Az üzleti bizalmi index a júniusi 5,7 pontról júliusban 4,3 pontra romlott, a fogyasztói bizalmi index pedig az előző havi mínusz 7,0 pontról mínusz 10,1 pontra romlott.
Az üzleti szférán belül júliusban az építőipar kivételével minden ágazatban csökkent a derűlátás. Az ipari bizalmi index júliusban már 2017. márciusi szintjére esett, az idei évre a szinte folyamatos romlás a jellemző. Kedvezőtlenebb lett a termelési színvonal, a rendelésállomány (de az exporté nem) és a készletek megítélése, nem változott viszont a termelési kilátásoké.
Az építőipari bizalmi index júliusban nem változott. Az egyébként optimistább, de az elmúlt hónapokban ebből sokat vesztő mélyépítő cégek most kissé derűlátóbbá, míg a magasépítők borúlátóbbá váltak. Az építőipar egészében az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén, a rendelésállományok értékelése viszont érezhetően rosszabb lett.
A kereskedelmi bizalmi index a júniusi stagnálás után csökkent, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció megítélése kissé javult, a készletszintté nem változott, a várható rendeléseké viszont jelentősen romlott.
A szolgáltatói bizalmi index júliusban némileg tovább csökkent. Egyaránt rosszabb lett az általános üzletmenet, az elmúlt és a következő időszak várható forgalmának megítélése.
A foglalkoztatási szándék júliusban kisebb-nagyobb mértékben minden ágazatban javult. A legambiciózusabbak az építőipari cégek. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme a júniusi csökkenés után kissé emelkedett. Az áremelési törekvés minden ágazatban valamivel visszafogottabb lett júniushoz képest, s kissé tovább csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is.
A magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében nem változott, ezen belül az iparban a júniusi nagy romlást követően, jelentősebb mértékben javult, miközben különösen a kereskedelemben és a szolgáltató szférában érezhetően romlott. Kedvezőtlenebb lett a lakosság véleménye is.
A GKI fogyasztói bizalmi index júliusban a júniusi növekedéshez hasonló mértékben csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási képességét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek megvásárlásának lehetőségét egyaránt rosszabbnak látta, mint júniusban.
