A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontra kerültek – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely szerint a jegybank már az idén szigoríthatja a monetáris kondíciókat.
Emlékeztetnek: az EU konjunktúraindexe három, a német ipari bizalmi index két és fél évvel ezelőtti szintjére esett. A különböző nemzetközi növekedési előrejelzések az EU egyre lassúbb 2019. évi fejlődését valószínűsítik. Az idén a német növekedés már várhatóan csak 0,5-1 százalék körül lesz, ami – a gazdaságkutató szerint – rossz hír a magyar export számára.
A GKI szerint fékeződni fog, bár még gyors lesz a beruházások és a fogyasztás itthoni bővülése, így az év során a GDP érdemi, a tavalyi 4,9 százalékról 3,5 százalék körülire csökkenése várható.
Az infláció gyorsul, a forint gyenge, a lakossági állampapírok kamatai már emelkednek. A kormány 2019-re 3,9 százalékos, az MNB 3,8 százalékos növekedést vár, a piaci konszenzus 3,6 százalék.
Az első két hónapban az ipari termelés 5,2 százalékkal, tavaly éves átlagban 3,6 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 6,9 százalékkal, tavaly 6 százalékkal, az építőipari termelés pedig 39 százalékkal, tavaly 22 százalékkal bővült.
A GKI elemzésében rámutat arra, hogy gyorsult a kivitel bővülése, az import/export olló pedig 1,4 százalékponttal szűkült. Ezek az egész évben várhatónál lényegesen kedvezőbb adatok.
Az idén az EU-transzferek tovább emelkednek, de már csak 7 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya február végén már mindössze 2,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul az eddigi aszály miatt egyelőre rosszak a mezőgazdaság kilátásai – írja a GKI.
Kitérnek arra, hogy tavaly a bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökkent, az infláció pedig tendenciájában emelkedett, így a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek, az idén 5,5-6 százalékos dinamika várható.
Ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5 százalékos nyugdíjemelés lesz. A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. A fogyasztás tavalyi 4,6 százalékos bővülése azonban idén 4 százalék körülire lassulhat.
Az év elején az elsődleges hazai munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel korábbinál 80 ezerrel több volt, a közmunkások száma mintegy 40 ezerrel csökkent, a külföldön dolgozóké 15 ezerrel emelkedett. A 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta kissé kedvezőbb az egy évvel korábbinál, a közmunkásokkal együtt is alacsonyabb az EU-átlagnál, azonban immár háromnegyed éve stagnál.
A magyar infláció az egyik legmagasabb az EU-ban, hasonlóan az ugyancsak látványos béremelkedést felmutató Romániához, a maginfláció pedig márciusban már elérte a 3,8 százalékot.
A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a hazai monetáris kondíciók szigorítását. Első lépésként a jegybank március végén 10 bázisponttal emelte egynapos betéti rátáját, azonban alapvetően a változatlanul laza monetáris politika mellett tett hitet. Ennek következtében a forint jelentősen gyengült. Ugyanakkor az Államadósság Kezelő Központ kedvezőbb kamatozású állampapírokat bocsát ki, ami közvetve monetáris szigorítást jelent.
Az infláció gyorsulása és tovább gyengülő forint esetén lehetségesnek tartják, hogy az MNB alapkamat-emelést is végrehajt az év során, a gazdaságkutató szerint 2019 végén az alapkamat 1-1,15 százalékra emelkedhet.
A magyar gazdaság külső egyensúlyára vonatkozó adatokat az MNB jelentősen korrigálta. A folyó fizetési mérleg többlete 2018-ban – az erős belső kereslet miatt – a GDP 0,5 százalékára csökkent, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. Mivel a folyamatok jellege változatlan, idén elfogyhat a többlet, sőt deficit is kialakulhat. Ugyanakkor emelkedhet a beérkező EU-transzferek összege – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. (MTI)
