Tizenöt éves a térkép fogalmát újradefiniáló Google Maps, amelynek egy berlini kísérletben 99 okostelefonnal demonstrálták manipulálhatóságát.
A kísérletet kitaláló designer-képzőművész, Simon Weckert véleménye szerint a Maps minden idők legnagyobb hatalmú okostelefon alkalmazás. Régóta több, mint térképprogram. A 2005. február 5-én élesített internetes oldal online navigációs rendszer, kereső, útikönyv, közösségi oldal, a XXI. századi ’Arany Oldalak’, valamint kép-, szatellitfelvétel és térképgyűjtemény egyben.
A Maps „újradefiniálta a térkép fogalmát” – írta a nagy múltú amerikai közéletei-kulturális magazin, a ’The Atlantic’ 2012-ben.
A Maps az azóta eltel 8 évben tovább fejlődött: az önjáró autózás, a szállítmányozás és a kiterjesztett valóság elengedhetetlen háttérprogramja. Utóbbi alatt azt értjük, amikor egy mobiltelefon kamerájával szétnézve vagy egy okosszemüveget használva a valós környezetbe virtuális elemeket is látunk. Megjelenik például a bolt nyitva tartása és felhasználói értékelése, amelyikre a kamerával, vagy a szemüvegen keresztül ránézünk.
A kísérlet
Weckert a program manipulálhatóságának bizonyítására 99 Android alapú okostelefonnal kerekedett útra Berlinben. Kocsijával többször is végigment ugyan azokon az utcákon, miközben sokszor megállt egy pillanatra.
Araszolást szimulált. Az eredmény: A Maps-ben narancssárga, illetve piros lett az utca, tehát dugót jelentettek San Franciscoból.
Egy ember és 99 telefon elég a rendszer félrevezetéshez?! A kísérlet nagy sajtóvisszhangja miatt reagálni kénytelen német Google-szóvivő nem tudta cáfolni az állítást.
„A közlekedési információk több forrásból származnak. Nem csak a felhasználóktól, akik engedélyezték GPS-koordinátáik továbbítását. Figyeljük például a felhasználói bejegyzéseket a Google-Maps-Community-ben. A több forrásból alapján folyamatosan frissülnek a Maps-en megjelenő információk.”
A kísérletet kitaláló Weckertnek viszont el kellett ismernie a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) interjúban, hogy ha autók húztak el mellette, a Maps néhány pillanattal később már nem jelzett dugót, hiába marad továbbra is egyhelyben a 99 okostelefonjával.
Óriási hatalom
Hotel foglalása előtt a Street View segítségével, szétnézünk a környéken, megnézzük az épületet, sőt, ha lehet, be is kukkantunk. Ha nyaralni vagy étteremben vacsorázni készülünk megnézzük, hogy a szoba jöhető szállodák, éttermek közül, melyik hány pontot kapott a felhasználóktól és beleolvasunk az értékelésekbe is, majd ez alapján döntünk. Csak néhány példa, miként határozza meg a Maps a mindennapi életet.
Weckertet különösen az zavarja, hogy dugó esetén olyan utakra irányít a rendszer, amelyek nem a megnövekedett forgalomra lettek kitalálva. „Ha torlódás van az autópályán, a közeli városon áthaladó főútra navigál” – hoz fel egy példát. „Pedig közlekedési szakemberek kimutatták, hogy mindenki jobban járna, ha a dugóban araszolnának tovább.” Magyarázattal is szolgál az FAZ-nek: „Ha a pálya melletti település kis áteresztőképességű útjain is torlódás fog kialakulni és a szokatlanuk sok autó miatt nő a légszennyezettség, valamint a balesetek száma is.”
Az se tetszik a berlini designer-képzőművész, hogy a Maps kvázi monopolizálta a navigációs rendszerek piacát. „Rá épülnek az önműködő autók szoftverei és számos népszerű alkalmazás, mint például az Uber vagy a Booking.”
Wecker azt akarta bebizonyítani az akciójával, hogy a Maps elérte, hogy mi igazodjunk hozzá és ne ő a felhasználóihoz. „Azt gondoljuk, hogy a Maps és a valóság szükségképpen megegyeznek; ezzel átvette a való világ helyét. Ha egy épületet jelöl, amit mi másnap a helyszínen nem találunk, előbb hisszük el, hogy egy éjszaka leforgása alatt nyom nélkül lebontották, minthogy San Franciscoban tévedtek volna.”
