Kezdőlap Világgazdaság Green Deal - a gazdasági szereplők is aggódnak
No menu items!

Green Deal – a gazdasági szereplők is aggódnak

Az EU példát mutatna a világnak, klímasemlegesen biztosítaná a kontinens gazdasági prosperitását és az európaiak jólétét. A civilek bizakodnak. A gazdasági szereplők többsége tiltakozik.

’European Green Deal’ – az elnevezés érzékelteti a program történelmi léptékét. Ahogy Franklin D. Roosevelt a ’30-as években a ’New Deal’ nevű átfogó gazdasági-társadalmi programjával Amerikát kivezette a krízisből, úgy akar az EU megoldást kínálni a klímaválságra.

Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) új elnöke, Ursula von der Leyen által bejelentett terv központi elem a 2050-re klímasemleges Európa. A kontinensről nem kerülne üvegház hatású gáz a légkörbe. Köztes célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest 50 százalékos kibocsátás csökkentés szabna meg az EU a jelenleg lefektetett 40 százalékos helyett.

Bizakodó civilek

Olaf Bandt

„Jó bejelentés, jókor, jó helyen” – mondják az egyik legtekintélyesebb német környezetvédő szervezet, a Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland (BUND) vezetői. Szerintük a globális klímavédelem nem működhet a környezeti problémákat nemzetközi összehasonlításban a leginkább szem előtt tartó európai államok aktív szerepvállalása nélkül. „A világnak egy kezdeményező, példát mutató EU-ra van szüksége. Ennek lehetőségét kínálja von der Leyen víziója” – véli Olaf Bandt, a BUND vezetője.

Kérdőjelek

Tettek is követni fogják a nagy bejelentéseket? Az EU az eddiginél hatékonyabban fog tudni fellépni a klímaváltozás ellen? ’Green Deal’ olyan radikálisan fogja megváltoztatni az európai gazdaságot és társadalmat, mint egykor a ’New Deal’ tette az USA-ban? A kérdésekre legkorábban 2020 és 2022 között kaphatunk válaszokat, amikor a von der Leyen által ismertetett 50 pontos menetrend szerint a konkrét törvényjavaslatok az Európai Parlament és az állam és kormányfők elé kerülnek.

Az EU von der Leyen koncepciójával példát mutathat, új gazdasági, politikai koncepciót tárhat a világ elé – tartják a 95 német környezetvédő szervezetet tömörítő Deutsche Naturschutzringnél (DNR). „A ’Green Deal’ legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – mondja a néppárti von der Leyen.

A részletek bejelentése előtt is vitát generált a “zöld megszorítás”

A decemberi madridi klímacsúcson az EU és a ’Green Deal’ a sok kérdőjel ellenére központi téma volt. A spanyol fővárosban tárgyaltak a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról. Ebben 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2 fok alatt tartása érdekében. A madridi konferencia résztvevői többségének nyilvánvaló volt, hogy az eddigi megállapodások nem elegendők a minimális célok eléréshez sem. Ráadásul

sok ország még az elfogadott dokumentumokhoz sem tartja magát.

Eddig csak 67 ország ratifikálta a Párizsi Egyezményt. Ők a globális CO2 kibocsátás mindössze 15 százalékárért felelnek. A két legnagyobb szennyező, az összekibocsátás 27 százalékát okozó Kína és a 15 százalékot adó USA sincs a ratifikálók között.

Európa az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 10 százalékáért, a legnagyobb európai szennyező, Németország alig 2 százalékért felel. Ráadásul a kontinens részesedése folyamatosan csökken – érvelnek a gazdasági érdekképviseletek a kontinens újabb önkéntes vállalásai ellen. Például a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) és az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) által jegyzett közös állásfoglalás.

Európa kontinens az iparosodás bölcsője, a fosszilis energiaforrásokra alapozva teremtett magának jólétet. Ezért történelmi felelőssége a megújuló energiaforrásokon alapuló jólét megteremtése is. Ez a jólét, a kontinens gazdasági, politikai potenciáljának megőrzéséhez is elengedhetetlen – replikáznak a klímavédő civilek.

Tiltakozó gazdasági szereplők, aggódó politikusok

Európa zöld lesz?

A terv leginkább három ponton hiúsulhat meg. Egyrészt drága. Brüsszelben évi 260 milliárd euróra becsülik az éves forrásigényét. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka! A tekintélyes összeget a tagállamoknak, az EU-nak, az Európai Beruházási Banknak (EBB) és a magánszektornak kellene összeadnia. „A tétlenség hosszútávon mindannyiunknak sokkal több pénzébe kerülne” – védi a hatalmas összeget von der Leyen.

Másrészt a ’Green Deal’ mélyrehatóan átalakítást jelentene az energiaellátás, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén. Így jelentős lobbierővel bíró ágazatok gazdasági érdekeit sérti. Tiltakozik az autóipar, amely Európában elsősorban a hagyományos autókat gyárt és leginkább ezekkel keres. A szénipar a jelenleginél több szubvencióhoz köti a támogatását.

Michael Oleary

A légitársaságok a növekvő adók ellen tiltakoznak. A Ryanair vezetőjének számításai szerint a szektor jelenleg évi 5 milliárd euró környezetvédelmi adót fizet Európában. „Az emelések csak az állami költségvetéseknek segítene.” – mondja Michael O’leary. Szerinte a klímáért az egységes európai légiirányítás megteremtésével, és ezen keresztül a fölösleges repülést okozó kaotikus légifolyosók ésszerű átalakításával lehetne a legtöbbet tenni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágazat az üvegházhatású gázok csak 2 százalékának kibocsátásáért felel. Azt viszont nem teszi hozzá, hogy a részesedés évek óta meredeken emelkedik.

Dieter Kempf

Német Iparszövetség (BDI) elnöke, Dieter Kempf szerint a klímasemlegesség terve „méreg a hosszútávú beruházásoknak”. A célok homályos részletek ellenére történő rögzítése miatt elbizonytalanodástól tart a vállaltok és fogyasztók körében – derül ki a vezető német gazdasági napilap, a Handelblattnak adott interjúból.

A mezőgazdasági nagyüzemek is ellenállnak, hisz ők az EU jelenlegi agrártámogatásainak legnagyobb haszonélvezői.

A harmadik veszély az eddig viszonylag kicsi, de nem elhanyagolható politikai ellenállás sem. Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát a ’zöld fordulat’ elvi szintű elfogadásakor az Európai Tanács decemberi ülésén. Miután erre a Bizottság ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a szavazásakor. Lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Von der Leyen helyzetét tovább nehezíti, hogy a részletek kidolgozásával párhuzamosan biztosan bővülni fog az ellenállók köre.

A legnagyobb szennyezők

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Német kutatók: AstraZeneca + Biontech/Pfizer hatásosabb, mint 2 AstraZeneca

Az Astrazeneca vakcina kombinálása Biontech/Pfizer oltással hatásosabb, mint két AstraZeneca - állapították meg német kutatók.

Késsel ölte a macskákat, több mint öt év börtönt kapott

Több mint öt év börtönbüntetésre ítélték a "brightoni macskagyilkosként" emlegetett brit férfit, aki 2018 és 2019 folyamán 16 macskát késelt meg.

Klímaváltozás – Az ausztráliai bozóttüzek hűtötték a Földet

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint.

Metrófelújítás – Halálos munkabaleset a Corvin-negyednél

Halálos baleset történt a 3-as metró felújítási munkálatai közben Budapesten, a Corvin-negyed megállónál pénteken, egy szerelőkocsi sodort el egy munkást

Hírek

Német kutatók: AstraZeneca + Biontech/Pfizer hatásosabb, mint 2 AstraZeneca

Az Astrazeneca vakcina kombinálása Biontech/Pfizer oltással hatásosabb, mint két AstraZeneca - állapították meg német kutatók.

Késsel ölte a macskákat, több mint öt év börtönt kapott

Több mint öt év börtönbüntetésre ítélték a "brightoni macskagyilkosként" emlegetett brit férfit, aki 2018 és 2019 folyamán 16 macskát késelt meg.

Metrófelújítás – Halálos munkabaleset a Corvin-negyednél

Halálos baleset történt a 3-as metró felújítási munkálatai közben Budapesten, a Corvin-negyed megállónál pénteken, egy szerelőkocsi sodort el egy munkást

Hétvége – Van ahol marad a kánikula és a hőségriadó

Vasárnap éjfélig meghosszabbította a hőségriadót Müller Cecília országos tisztifőorvos....

Öt népszavazási kérdés hitelesítését tagadta meg az NVB

Öt népszavazási kezdeményezés hitelesítését tagadta meg pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kérdések az üvegházhatású gázok kibocsátásával, a milliárdosok különadójával, a pártok költségvetési támogatásával, az ingyenes egészségüggyel, valamint a köznevelési intézmények vezetőinek megválasztásával foglalkoztak.

Jön az új rendszámtábla – a régi áron

Nem kell többet fizetni a jelenlegi díjaknál a négy betűből és három számból álló rendszámokért, amelyeket 2022 júliusától adnak majd ki az újonnan forgalomba helyezett járművekre.

Késedelmi költség-könyvtár. Ötven év után küldték vissza a szakácskönyvet

A lejárati idő után több mint ötven évvel juttattak vissza egy kikölcsönzött szakácskönyvet egy skóciai könyvtárnak.

Koronavírus. Az EU a kezelésre kifejlesztett gyógyszerre írt alá szerződést

Az Európai Bizottság keretszerződést írt alá a brit GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari céggel 220 ezer Sotrovimab nevű, koronavírussal fertőzöttek kezelését célzó, jelenleg uniós vizsgálat alatt álló gyógyszer beszerzéséről - közölte az uniós bizottság.

Gazdaság

Elemzők: tovább szigoríthat az MNB

Nem okozott meglepetést az alapkamat keddi emelése, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további szigorításokat is bejelenthet a következő hónapokban - közölték az MTI-nek nyilatkozó...

Monetáris tanács: indokolt a kamatemelési ciklus folytatása

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak: az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében a tanács indokoltnak tartja a kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott lépésekkel történő folytatását - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tonetáris tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

Tovább emelte az alapkamatot a monetáris tanács – változott a kamatfolyosó is

Harminc bázisponttal 1,20 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.

Tovább mélyíti kínai kapcsolatait az MNB

Az információcsere és a tudásmegosztás érdekében kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Értékpapír-felügyeleti Hatóság (CSRC) és a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom