Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Green Deal - a gazdasági szereplők is aggódnak
No menu items!

Green Deal – a gazdasági szereplők is aggódnak

Az EU példát mutatna a világnak, klímasemlegesen biztosítaná a kontinens gazdasági prosperitását és az európaiak jólétét. A civilek bizakodnak. A gazdasági szereplők többsége tiltakozik.

’European Green Deal’ – az elnevezés érzékelteti a program történelmi léptékét. Ahogy Franklin D. Roosevelt a ’30-as években a ’New Deal’ nevű átfogó gazdasági-társadalmi programjával Amerikát kivezette a krízisből, úgy akar az EU megoldást kínálni a klímaválságra.

Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) új elnöke, Ursula von der Leyen által bejelentett terv központi elem a 2050-re klímasemleges Európa. A kontinensről nem kerülne üvegház hatású gáz a légkörbe. Köztes célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest 50 százalékos kibocsátás csökkentés szabna meg az EU a jelenleg lefektetett 40 százalékos helyett.

Bizakodó civilek

Olaf Bandt

„Jó bejelentés, jókor, jó helyen” – mondják az egyik legtekintélyesebb német környezetvédő szervezet, a Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland (BUND) vezetői. Szerintük a globális klímavédelem nem működhet a környezeti problémákat nemzetközi összehasonlításban a leginkább szem előtt tartó európai államok aktív szerepvállalása nélkül. „A világnak egy kezdeményező, példát mutató EU-ra van szüksége. Ennek lehetőségét kínálja von der Leyen víziója” – véli Olaf Bandt, a BUND vezetője.

Kérdőjelek

Tettek is követni fogják a nagy bejelentéseket? Az EU az eddiginél hatékonyabban fog tudni fellépni a klímaváltozás ellen? ’Green Deal’ olyan radikálisan fogja megváltoztatni az európai gazdaságot és társadalmat, mint egykor a ’New Deal’ tette az USA-ban? A kérdésekre legkorábban 2020 és 2022 között kaphatunk válaszokat, amikor a von der Leyen által ismertetett 50 pontos menetrend szerint a konkrét törvényjavaslatok az Európai Parlament és az állam és kormányfők elé kerülnek.

Az EU von der Leyen koncepciójával példát mutathat, új gazdasági, politikai koncepciót tárhat a világ elé – tartják a 95 német környezetvédő szervezetet tömörítő Deutsche Naturschutzringnél (DNR). „A ’Green Deal’ legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – mondja a néppárti von der Leyen.

A részletek bejelentése előtt is vitát generált a “zöld megszorítás”

A decemberi madridi klímacsúcson az EU és a ’Green Deal’ a sok kérdőjel ellenére központi téma volt. A spanyol fővárosban tárgyaltak a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról. Ebben 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2 fok alatt tartása érdekében. A madridi konferencia résztvevői többségének nyilvánvaló volt, hogy az eddigi megállapodások nem elegendők a minimális célok eléréshez sem. Ráadásul

sok ország még az elfogadott dokumentumokhoz sem tartja magát.

Eddig csak 67 ország ratifikálta a Párizsi Egyezményt. Ők a globális CO2 kibocsátás mindössze 15 százalékárért felelnek. A két legnagyobb szennyező, az összekibocsátás 27 százalékát okozó Kína és a 15 százalékot adó USA sincs a ratifikálók között.

Európa az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 10 százalékáért, a legnagyobb európai szennyező, Németország alig 2 százalékért felel. Ráadásul a kontinens részesedése folyamatosan csökken – érvelnek a gazdasági érdekképviseletek a kontinens újabb önkéntes vállalásai ellen. Például a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) és az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) által jegyzett közös állásfoglalás.

Európa kontinens az iparosodás bölcsője, a fosszilis energiaforrásokra alapozva teremtett magának jólétet. Ezért történelmi felelőssége a megújuló energiaforrásokon alapuló jólét megteremtése is. Ez a jólét, a kontinens gazdasági, politikai potenciáljának megőrzéséhez is elengedhetetlen – replikáznak a klímavédő civilek.

Tiltakozó gazdasági szereplők, aggódó politikusok

Európa zöld lesz?

A terv leginkább három ponton hiúsulhat meg. Egyrészt drága. Brüsszelben évi 260 milliárd euróra becsülik az éves forrásigényét. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka! A tekintélyes összeget a tagállamoknak, az EU-nak, az Európai Beruházási Banknak (EBB) és a magánszektornak kellene összeadnia. „A tétlenség hosszútávon mindannyiunknak sokkal több pénzébe kerülne” – védi a hatalmas összeget von der Leyen.

Másrészt a ’Green Deal’ mélyrehatóan átalakítást jelentene az energiaellátás, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén. Így jelentős lobbierővel bíró ágazatok gazdasági érdekeit sérti. Tiltakozik az autóipar, amely Európában elsősorban a hagyományos autókat gyárt és leginkább ezekkel keres. A szénipar a jelenleginél több szubvencióhoz köti a támogatását.

Michael Oleary

A légitársaságok a növekvő adók ellen tiltakoznak. A Ryanair vezetőjének számításai szerint a szektor jelenleg évi 5 milliárd euró környezetvédelmi adót fizet Európában. „Az emelések csak az állami költségvetéseknek segítene.” – mondja Michael O’leary. Szerinte a klímáért az egységes európai légiirányítás megteremtésével, és ezen keresztül a fölösleges repülést okozó kaotikus légifolyosók ésszerű átalakításával lehetne a legtöbbet tenni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágazat az üvegházhatású gázok csak 2 százalékának kibocsátásáért felel. Azt viszont nem teszi hozzá, hogy a részesedés évek óta meredeken emelkedik.

Dieter Kempf

Német Iparszövetség (BDI) elnöke, Dieter Kempf szerint a klímasemlegesség terve „méreg a hosszútávú beruházásoknak”. A célok homályos részletek ellenére történő rögzítése miatt elbizonytalanodástól tart a vállaltok és fogyasztók körében – derül ki a vezető német gazdasági napilap, a Handelblattnak adott interjúból.

A mezőgazdasági nagyüzemek is ellenállnak, hisz ők az EU jelenlegi agrártámogatásainak legnagyobb haszonélvezői.

A harmadik veszély az eddig viszonylag kicsi, de nem elhanyagolható politikai ellenállás sem. Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát a ’zöld fordulat’ elvi szintű elfogadásakor az Európai Tanács decemberi ülésén. Miután erre a Bizottság ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a szavazásakor. Lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Von der Leyen helyzetét tovább nehezíti, hogy a részletek kidolgozásával párhuzamosan biztosan bővülni fog az ellenállók köre.

A legnagyobb szennyezők

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Szputnyik V-ből 2 millió dózist kapunk, a gázt is szállítják az oroszok

Magyarország egymillió ember beoltására alkalmas mennyiségű vakcinamennyiséget vásárol három ütemben Oroszországtól - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Nőtt az uniós adósság – középmezőnyben maradt a magyar

Az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve is emelkedett az államadósság GDP-hez mért aránya az Európai Unióban a harmadik negyedév végére. Magyarország államadóssága a GDP 74,3 százalékának felelt meg.

Moratórium – MNB: itt az ideje a tartalékok felépítésének

A jegybank részletes iránymutatását tett közzé a törlesztési moratóriumhoz kötődő nemfizetési és átstrukturálási kategóriák alkalmazására a hitelintézeteknek.

Bombát hatástalanítanak Budapesten – lezárások

Világháborús bombát hatástalanítanak a honvédség tűzszerészei péntek éjjel Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi úton. Emiatt péntek este 8 órától lezárásokra kell készülni, amelyek a Keleti pályaudvar forgalmát is érintik.

Hírek

Bombát hatástalanítanak Budapesten – lezárások

Világháborús bombát hatástalanítanak a honvédség tűzszerészei péntek éjjel Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi úton. Emiatt péntek este 8 órától lezárásokra kell készülni, amelyek a Keleti pályaudvar forgalmát is érintik.

Koronavírus – Szijjártó: nagy mennyiségű orosz oltóanyagot vesz Magyarország

Magyarország három ütemben nagy mennyiségű, koronavírus elleni oltóanyagot vásárol Oroszországtól - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Moszkvában Mihail Murasko orosz egészségügyi tárcavezetővel tárgyalt.

Koronavírus – Pekingben egy teljes lakónegyedet zártak le, mert megjelent a ‘brit változat’

Bezártak az iskolák és az óvodák Pekingben péntektől, és tömeges koronavírus-tesztelést folytatnak a kínai fővárosban, ahol az elmúlt napokban új, belföldi fertőzésből eredő eseteket azonosítottak.

Több fronton támadnak a csalók – most az Aldi nevében

Adathalász csalók küldik azokat az sms-eket és e-maileket, amelyek az Aldi nevében értesítenek érkező csomagról, nyereményről vagy tesztelési programról - hívta fel a figyelmet az áruházlánc.

Francia nemzeti örökség. Törvény védi a kakasok kukorékolási jogát

Törvényi védelem alá került a vidéki zajok és szagok alkotta érzékszervi örökség, olyanok, mint a békabrekegés, a kakaskukorékolás, a tehéntrágya és a lócitrom szaga Franciaországban.

Ingatlanmutyi a Vatikánban – börtönre ítélték a volt bankelnököt

Sikkasztás és pénzmosás miatt közel kilencévi börtönre ítélte a vatikáni bíróság Angelo Caloiát, a pápai állam bankjának volt elnökét, valamint egykori ügyvédjét.

Merkel: “Pusztítóbb járványhullám fenyeget.” Német támogatás a Szputnyik V-nek

Újabb, és az eddigieknél sokkal pusztítóbb járványhullámmal fenyeget az...

NOB-elnök: lesz nyáron olimpia Tokióban

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke biztos benne, hogy a terveknek megfelelően megrendezik nyáron a tokiói olimpiát.

Sikkasztásgyanú. Letartóztatták a siklósnagyfalui polgármestert

A baranyai kistelepülés első emberét jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás gyanúja miatt letartóztatták  - közölte a Pécsi Törvényszék.

Illegális állatkereskedelemmel vádolják a Majomsuttogót

Főemlősök, köztük veszélyeztett majomfajok egyedeinek tiltott szállítása és értékesítése miatt emeltek vádat a Majomsuttogóként ismert férfi ellen Floridában.

Koronavírus – Argentínában az orosz Szputnyik V vakcinával időseket is oltanak

Az argentin kormány közölte, hogy engedélyezte a 60 év felettiek oltását a Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcinával. A szomszédos Paraguay lett a nyolcadik ország, amely engedélyezte a Szputnyik V alkalmazását Oroszországon kívül. 

Németország betiltja a kakascsibék élve darálását

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött a szövetségi kormány.

Gazdaság

Moratórium – MNB: itt az ideje a tartalékok felépítésének

A jegybank részletes iránymutatását tett közzé a törlesztési moratóriumhoz kötődő nemfizetési és átstrukturálási kategóriák alkalmazására a hitelintézeteknek.

Fogyasztóbarát személyi hitel – a Budapest Banknál is

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását követően hétfőtől a Budapest Banknál is kérhető minősített fogyasztóbarát személyi hitel - közölte a pénzintézet.

Fizetési stop – mentőöv és választási lehetőség is lehet

A nehéz helyzetűeknek mentőöv, másoknak választási lehetőség a hiteltörlesztési moratórium, amelyet a nehéz helyzetű lakossági és vállalati ügyfelek vettek igénybe nagyobb arányban.

Hitelösszehasonlító alkalmazást készített az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) online hitelösszehasonlító alkalmazást készített azoknak, akik Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelt (MSZH) vennének föl.

Új csúcsra nőtt a befektetési alapok vagyona

A befektetési alapokban kezelt vagyon decemberben 3 százalékkal, 203 milliárd forinttal nőtt. A hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai 6893 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, ami új csúcs.

A bankolás ára – levelet kapnak a számlatulajdonosok

Január végéig részletes, de egyszerűen áttekinthető díjkimutatást kapnak a banki ügyfelek bankszámlájuk tavalyi egész évi költségeiről. Ez alapján eldönthető, hogy érdemes-e folyószámlát vagy bankot váltani - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom