Kezdőlap Világgazdaság Green Deal - a gazdasági szereplők is aggódnak
No menu items!

Green Deal – a gazdasági szereplők is aggódnak

Az EU példát mutatna a világnak, klímasemlegesen biztosítaná a kontinens gazdasági prosperitását és az európaiak jólétét. A civilek bizakodnak. A gazdasági szereplők többsége tiltakozik.

’European Green Deal’ – az elnevezés érzékelteti a program történelmi léptékét. Ahogy Franklin D. Roosevelt a ’30-as években a ’New Deal’ nevű átfogó gazdasági-társadalmi programjával Amerikát kivezette a krízisből, úgy akar az EU megoldást kínálni a klímaválságra.

Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) új elnöke, Ursula von der Leyen által bejelentett terv központi elem a 2050-re klímasemleges Európa. A kontinensről nem kerülne üvegház hatású gáz a légkörbe. Köztes célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest 50 százalékos kibocsátás csökkentés szabna meg az EU a jelenleg lefektetett 40 százalékos helyett.

Bizakodó civilek

Olaf Bandt

„Jó bejelentés, jókor, jó helyen” – mondják az egyik legtekintélyesebb német környezetvédő szervezet, a Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland (BUND) vezetői. Szerintük a globális klímavédelem nem működhet a környezeti problémákat nemzetközi összehasonlításban a leginkább szem előtt tartó európai államok aktív szerepvállalása nélkül. „A világnak egy kezdeményező, példát mutató EU-ra van szüksége. Ennek lehetőségét kínálja von der Leyen víziója” – véli Olaf Bandt, a BUND vezetője.

Kérdőjelek

Tettek is követni fogják a nagy bejelentéseket? Az EU az eddiginél hatékonyabban fog tudni fellépni a klímaváltozás ellen? ’Green Deal’ olyan radikálisan fogja megváltoztatni az európai gazdaságot és társadalmat, mint egykor a ’New Deal’ tette az USA-ban? A kérdésekre legkorábban 2020 és 2022 között kaphatunk válaszokat, amikor a von der Leyen által ismertetett 50 pontos menetrend szerint a konkrét törvényjavaslatok az Európai Parlament és az állam és kormányfők elé kerülnek.

Az EU von der Leyen koncepciójával példát mutathat, új gazdasági, politikai koncepciót tárhat a világ elé – tartják a 95 német környezetvédő szervezetet tömörítő Deutsche Naturschutzringnél (DNR). „A ’Green Deal’ legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – mondja a néppárti von der Leyen.

A részletek bejelentése előtt is vitát generált a “zöld megszorítás”

A decemberi madridi klímacsúcson az EU és a ’Green Deal’ a sok kérdőjel ellenére központi téma volt. A spanyol fővárosban tárgyaltak a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról. Ebben 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2 fok alatt tartása érdekében. A madridi konferencia résztvevői többségének nyilvánvaló volt, hogy az eddigi megállapodások nem elegendők a minimális célok eléréshez sem. Ráadásul

sok ország még az elfogadott dokumentumokhoz sem tartja magát.

Eddig csak 67 ország ratifikálta a Párizsi Egyezményt. Ők a globális CO2 kibocsátás mindössze 15 százalékárért felelnek. A két legnagyobb szennyező, az összekibocsátás 27 százalékát okozó Kína és a 15 százalékot adó USA sincs a ratifikálók között.

Európa az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 10 százalékáért, a legnagyobb európai szennyező, Németország alig 2 százalékért felel. Ráadásul a kontinens részesedése folyamatosan csökken – érvelnek a gazdasági érdekképviseletek a kontinens újabb önkéntes vállalásai ellen. Például a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) és az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) által jegyzett közös állásfoglalás.

Európa kontinens az iparosodás bölcsője, a fosszilis energiaforrásokra alapozva teremtett magának jólétet. Ezért történelmi felelőssége a megújuló energiaforrásokon alapuló jólét megteremtése is. Ez a jólét, a kontinens gazdasági, politikai potenciáljának megőrzéséhez is elengedhetetlen – replikáznak a klímavédő civilek.

Tiltakozó gazdasági szereplők, aggódó politikusok

Európa zöld lesz?

A terv leginkább három ponton hiúsulhat meg. Egyrészt drága. Brüsszelben évi 260 milliárd euróra becsülik az éves forrásigényét. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka! A tekintélyes összeget a tagállamoknak, az EU-nak, az Európai Beruházási Banknak (EBB) és a magánszektornak kellene összeadnia. „A tétlenség hosszútávon mindannyiunknak sokkal több pénzébe kerülne” – védi a hatalmas összeget von der Leyen.

Másrészt a ’Green Deal’ mélyrehatóan átalakítást jelentene az energiaellátás, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén. Így jelentős lobbierővel bíró ágazatok gazdasági érdekeit sérti. Tiltakozik az autóipar, amely Európában elsősorban a hagyományos autókat gyárt és leginkább ezekkel keres. A szénipar a jelenleginél több szubvencióhoz köti a támogatását.

Michael Oleary

A légitársaságok a növekvő adók ellen tiltakoznak. A Ryanair vezetőjének számításai szerint a szektor jelenleg évi 5 milliárd euró környezetvédelmi adót fizet Európában. „Az emelések csak az állami költségvetéseknek segítene.” – mondja Michael O’leary. Szerinte a klímáért az egységes európai légiirányítás megteremtésével, és ezen keresztül a fölösleges repülést okozó kaotikus légifolyosók ésszerű átalakításával lehetne a legtöbbet tenni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az ágazat az üvegházhatású gázok csak 2 százalékának kibocsátásáért felel. Azt viszont nem teszi hozzá, hogy a részesedés évek óta meredeken emelkedik.

Dieter Kempf

Német Iparszövetség (BDI) elnöke, Dieter Kempf szerint a klímasemlegesség terve „méreg a hosszútávú beruházásoknak”. A célok homályos részletek ellenére történő rögzítése miatt elbizonytalanodástól tart a vállaltok és fogyasztók körében – derül ki a vezető német gazdasági napilap, a Handelblattnak adott interjúból.

A mezőgazdasági nagyüzemek is ellenállnak, hisz ők az EU jelenlegi agrártámogatásainak legnagyobb haszonélvezői.

A harmadik veszély az eddig viszonylag kicsi, de nem elhanyagolható politikai ellenállás sem. Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát a ’zöld fordulat’ elvi szintű elfogadásakor az Európai Tanács decemberi ülésén. Miután erre a Bizottság ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a szavazásakor. Lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Von der Leyen helyzetét tovább nehezíti, hogy a részletek kidolgozásával párhuzamosan biztosan bővülni fog az ellenállók köre.

A legnagyobb szennyezők

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A patikák érvényesítik az önkéntes árkorlátozást

A Magyar Gyógyszerészi Kamara bejelentette, hogy a patikák is érvényesítik a gyógyszergyártók és a nagykereskedők önkéntes árkorlátozását, így a gyógyszertárak is saját 2024. december 31-i listaáraikon, vagy annál olcsóbban értékesítik az érintett készítményeket

Kerül a Wizzair a Közel-keleti feszültség miatt

Az Abu-Dzabiba és Dubajba tartó egyes járatok esetében az...

Régész színház kulisszái, Csodapatika, kódfejtős nyomozás, retro buszozás…

Nem lehetetlen küldetés mindebből a lehető legtöbb élményt begyűjteni, ugyanis a kiállítóterek jelentős része a történelmi belvároson belül pár percnyi sétával elérhető. Rendkívüli programokkal készülünk a kultúra esti kalandorai számára! Mindeközben a Skanzenben a Tűzzel-Vassal Fesztiválon találkoznak az ország késkészítő és kovács mesterei és a népi kultúra kedvelői.

Törölték a Budapest és Tel-Aviv közötti pénteki és szombati járatokat

Az izraeli-iráni incidens miatt június 13-án és 14-én minden Budapest-Tel-Aviv és Tel-Aviv Budapest járatot töröltek
Hirdetés

Hírek

A patikák érvényesítik az önkéntes árkorlátozást

A Magyar Gyógyszerészi Kamara bejelentette, hogy a patikák is érvényesítik a gyógyszergyártók és a nagykereskedők önkéntes árkorlátozását, így a gyógyszertárak is saját 2024. december 31-i listaáraikon, vagy annál olcsóbban értékesítik az érintett készítményeket

Kerül a Wizzair a Közel-keleti feszültség miatt

Az Abu-Dzabiba és Dubajba tartó egyes járatok esetében az...

Nagyszabású fejlesztés kezdődött a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság elindította a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet kiemelt víz- és élőhelyrekonstrukciós projektjét, amelyet 400 millió forintos uniós támogatással valósít meg. A fejlesztés célja az árvizek pusztító hatásainak csökkentése, valamint az aszály elleni védekezés megerősítése

A járulékbevallások bizonyos esetekben hétfőig is beadhatók

A májusra vonatkozó járulékbevallásokat nem minden érintettnek kell beadnia csütörtökig, bizonyos esetekben hétfőig is ráérnek a gazdálkodók.

A BKK kivezeti a féléves Mol Bubi-bérletet, jövőre elektromos kerékpárok is jönnek

Kivezeti a féléves Mol Bubi-bérletet június 24-ével a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), jövőre a jelenleginél nagyobb területen elektromos rásegítésű kerékpárokkal bővül a szolgáltatás

Új szereplő jöhet a BÉT-en

Tőzsdére készül a német bérlakáspiacon aktív Available Zrt. A társaság 2025 végén jelenne meg a Budapesti Értéktőzsde Xtend platformján, majd a bevezetést követően Standard kategória lenne a cél. A cég Kelet-Németországban vásárol társasházakat a meglévő bérlőkkel együtt, és euróban fizetett, negyedéves osztalékot kínál befektetőinek

Így járatták csúcsra magukat a világ legnagyobb cégei. Defenzívában az európaiak.

Fotó:Freepik A világ 100 legnagyobb vállalatának piaci értéke 7%-kal, összesen...

Már nem elég egy jó órabér: ezt várják el a diákok 2025-ben

A diák munkavállalók már a jövő HR-folyamatait is alakítják.
Hirdetés

Gazdaság

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett