Kezdőlap Világgazdaság Hitel és/vagy segély - az EU 1.850 milliárd eurós terve
No menu items!

Hitel és/vagy segély – az EU 1.850 milliárd eurós terve

Melyik tagállam mire, mennyit kapjon? Hogy nézzen ki a segélycsomag? Hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást? És milyen számokat tartalmazzon a 2021-27-es EU költségvetés bevételi és kiadási oldala? Egyik kérdésben sem jutottak egyezségre az európai vezetők legutóbbi videó tanácskozójukon. Gigantikus összegről, 1.850 milliárd euróról folyik a vita.

Nagy tervek és nagy viták

Angela Merkel és Emmanuel Macron – ők már megegyeztek a csomagról Kép/Forrás: DW

Angela Merkel és Emmanuel Macron egy hónappal ezelőtt történelmi megállapodásra jutott: Az EU kötvényeket fog kibocsátani a covid-válság kezelésének finanszírozására. A tagországok egyetemlegesen, közösen vesznek fel hitelt, bármelyikük fizetésképtelensége esetén a többieknek kell helytállniuk az adósságért.

Ezzel megvalósul az államadósságok szocializálása, amit Berlin sokáig határozottan elutasított. Elsőként 500 milliárd euró értékű adósságjegy kibocsátást tervezik. A pénz a járvány és a gazdasági következményei által leginkább sújtott tagállamokhoz, régiókhoz és az ott működő cégekhez kerülne.

Next Generation EU

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen nem sokkal később prezentálta az EU konjunktúra programjának tervét. A ’Next Generation EUösszvolumene 750 milliárd euró, amelyből 500 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd pedig kamatmentes hitelként kerülne a tagállamokhoz, helyhatóságokhoz és vállalkozásokhoz.

Next Generation EU’ elnevezésű tervet összefoglaló kiadvány

A 2021-27-es  EU költségvetés tervét már tavaly előterjesztette az EB. Minden eddiginél nagyobb, 1.100 milliárd euró lenne a kiadási főösszege. Nem csak a büdzsé volumene egyedülálló. Ez lenne az első eset, hogy a tagállami hozzájárulások nem fedezik a kiadásokat. A különbözet és részben a ’Next Generation EU’ finanszírozását is hitelből tervezi az EB. Összesen 750 milliárd eurót venne fel.

Az euró-kötvényekről, az élénkítőcsomagról és a költségvetésről is egyhangúlag kell dönteniük a tagállami vezetőknek. Ez a legutóbbi videókonferencián nem sikerült. A legnagyobb vita a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek arányáról van. Franciaország, Itália, a spanyolok, a portugálok, a görögök, Ciprus és Málta csak támogatásokat akar. A ’takarékos négyek’ névre keresztelt, immár öt országból, Ausztriából, Dániából, Finnországból, Hollandiából és Svédországból álló csoport a 750 milliárdból 500-at hitelként adna.

Az Európai Parlament (EP) többségi támogatása szintén szükséges. A legnagyobb frakciók, a konzervatívok, a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek támogatják von der Leyen terveit.

Mit is jelent az, hogy szolidaritás?

Sebastian Kurz

Miért folyjon egy osztrák fodrász adója Olaszországba?” – tette fel a kérdést Sebastian Kurz a közszolgálati tévének adott interjúban (ORF).

Sven Simon

Egyrészt, mert ezt kívánja meg az európai szolidaritás. Másrészt az exportorientált tagországoknak, mint Ausztria, elemi érdeke, hogy talpra álljon a mediterrán országok gazdasága és az olaszoknak legyen pénzük osztrák termékeket vásárolni” – válaszolt a német közszolgálati rádión (DLF) keresztül Sven Simon, az EP konzervatív frakciójának német képviselője.

Kurz számára a szolidaritásnak vannak határa: „Az államadósság szocializálása és a túlnyomó részt vissza nem térítendő támogatásként adott pénz túlmennek ezen.” Szerinte a szolidaritáshoz az is hozzá tartozik, hogy a déli államok mellett a kelet-európaiak és a nyugat-európai vállalkozások is kapjanak a keretből.

Sok pénzt, de gyorsan!

Ursula von der Leyen az olasz elnök, Giuseppe Conte képernyőjén Kép/Forrás: il riformista

Itália önzéssel és szűklátókörűséggel vádolja a ’takarékos négyest’. Hitelekkel tovább nőne a gazdasági szakadék észak és dél között – érvel Róma. A déliek közül az olaszoknak kellene a leginkább a lehető leghamarabb minél több támogatás. A kormány 14 százalékos GDP csökkenéssel számol az idei évre. A korona által leginkább sújtott turizmus az olasz GDP 13 és a munkahelyek 15 százalékát adja. Bevételei 70 százalékkal csökkentek 2020 első 6 hónapjában.

Rossza a helyzet más szektorokban is, hisz hónapokig zárva voltak a termelő üzemek és az üzletek többsége. Róma két csomagot is elfogadott a gazdaság újraindítására, a vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok megsegítésére. Elsősorban vásárlási utalványok és adócsökkentéseket tartalmaznak. Direkt financiális segítségre kevés forrás van.

Itáliának az elmúlt években sikerült megállítania a rekorder, 2.470 milliárdos, a GDP 130 százalékának megfelelő államadóssága növekedését. Ezért is nagy csapás a korona. A csomagok miatt az év végére a GDP 160 százalékra fog nőni az adóssághegy. A nagy hitelminősítők máris rontottak az olasz kötvények besorolásán. A Fitch-nél egy szintre vannak a ’bóvli’ kategóriától.

Vita a feltételekről

A hitel-támogatás aránya mellett a feltétele is kérdéses. Az EB elengedhetetlennek tartja, hogy a források segítsék az EU a válság előtt megfogalmazott két fő céljának elérését: a 2050-ig klímasemleges és a digitális területen erősebb európai gazdaságot.

A ’takarékos négyek’ strukturális reformokat is elvárnak. A délieknek rossz emlékeik vannak erről. A 2008-as euró-válság idején az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EB ’Trojka’ néven elhíresült hármasa reformokhoz, megszorításaikhoz kötötte a kölcsönöket és szigorúan felügyeli a feltételek betartását.

Parlamenti kontroll nélkül?

Damian von Boeselager: ellenőrizzen a parlament is

Vitatott az is, ki felügyelje a pénzosztást. Von der Leyen az EB-nek szánja a feladatot. A tagállamokat – nyomásukra – még részben bevonná az ellenőrzésbe, az EP-t azonban már nem. Ez a ’Next Generation EU’ egyetlen eleme, amely ellen a képviselők pártállástól függetlenül tiltakoznak.

Elképzelhetetlen, hogy az EU története legnagyobb gazdasági csomagjának végrehajtása felett, amelyet ráadásul részben hitelből finanszírozunk az egyetlen közvetlenül a választott uniós szerve, az EP ne őrködjen” – mondta a DLF-nek Damian von Boeselager, egy német EP-képviselő.

Ami biztos: a németek többet fizetnek

A tagállami vezetőknek a következő hét éves költségvetésről is megállapodásra kell jutniuk. Az EB javaslata szerint a tagállami hozzájárulás a nemzeti GDP 1 százalékáról 1,075-re emelkedne. A minimális százalékbeli növekedés közel 100 milliárd eurót takar. Vitatott ez is, ahogy abban sincs egyezség, hogy a néhány tagállam által korábban kiharcolt befizetési kedvezmények fennmaradjanak-e és miként osszák el a forrásokat.

Németország, amely eddig is a legnagyobb befizető volt, a szolidaritás jeleként hajlandó tovább növelni hozzájárulását. A konzervatív napilap, a Welt által kiszivárogtatott brüsszeli tervek szerint Berlinnek 42 százalékkal többet, évi 44 milliárd eurót kellene utalnia.

„Mint mindig, most is lesz kompromisszum”

Elemzők, így például a berlini, európa-politikára specializálódott agytröszt, a Jacques Delors Intézet szakértője sem tart attól, hogy „végül, mint mindig, ne lenne kompromisszum”.

Lucas Guttenberg – Jacques Delors Intézet

Félelme, hogy az alapvető probléma nem fog változni: „Közel 20 éve van egy közös fizetőeszközünk, de még mindig nincs európai gazdaság- és költségvetései politika. Lucas Guttenberg a DLF-nek nyilatkozva hozzátette, hogy e mellett több hatáskör és egy kidolgozott mechanizmus is kellene az EU-nak, hogy a következő, elkerülhetetlenül érkező krízisre ne csak ad-hoc módon tudjon reagálni, mint most a járvány, vagy mint a 2008-as euró-válság idején.

A V4-ek egyeztettek a mentőcsomagról júniusban a csehországi Lednicében.

Orbán Viktor. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkõ Vivien Cher

Magyarország álláspontját Orbán Viktor így foglalta össze: Morális problémát jelent, hogy összességében a gazdag országok több pénzt kapnának, mint a szegényebbek, ez nem maradhat így – jelentette ki.

… a pénzt először meg kell keresni, és utána kell elkölteni, és hogyha valaki meg akarja fordítani a sorrendet, vagyis hitelt akar, és azt akarja elkölteni, és utána akar érte megdolgozni, ennek a kockázatát mindenki viselje saját maga.

– Magyarország azt szeretné, hogy fair uniós újraindítási csomag álljon össze, meg kell fosztani a diszkriminatív elemektől a jelenlegi javaslatot – mondta egyebek mellett a miniszterelnök.

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program

A horvátországi Karancson tartott Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program.

Tájegységi központ épül Tardoson a Gerecse jövőjéért 

A Gerecsei Tájvédelmi Körzet központjában, Tardoson egyedülálló fejlesztés veszi kezdetét. A 310 millió forintos uniós támogatással megvalósuló Jura Ház nemcsak a természetvédelmi őrszolgálat új bázisa lesz, hanem a fenntartható fejlődés, a közösségi összefogás és a környezeti nevelés szimbóluma is

A Turkish Airlines új korszakot ünnepel az európai légiközlekedésben

A Turkish Airlines büszkén ünnepli Törökország légi közlekedésének történelmi mérföldkövét, amelynek során az iGA Isztambuli Repülőtér 2025. április 17-től kezdődően elsőként vezeti be Európában a három független futópályás üzemet

Itt a korszakváltás: jönnek a kínai autók a használt kínálatba

Az idei év első negyedéve kimagasló eredményeket hozott a Das WeltAuto számára.
Hirdetés

Hírek

Zebrák a falvakban

Kihirdeti kedden a kormány az utcák és járdák felújítására szóló pályázatát a falusi önkormányzatok számára.

450 ittas sofőr ellen intézkedtek húsvétkor

A húsvéti ünnepek négy napja alatt 450 ittas járművezetőt szűrtek ki a forgalomból a rendőrök.

Újfajta visszaváltó automata jelent meg Magyarországon

Mostantól fesztiválokon és tömegrendezvényeken is könnyen visszaválthatjuk a palackokat, dobozokat, üvegeket.

Deviza – Erősödött a forint jegyzése

Erősödött a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

IMF: Világgazdasági recesszió nem lesz, de rugalmasabb világgazdaság jöhet a vámháborúk miatt

A világgazdaság továbbra is szilárd lábakon áll – legalábbis...

Kína ellen blokkot gründol az ázsiai családi egység meghírdetésével?

Miközben Donald Trump újabb kereskedelmi szövetségi nyomást helyez Ázsia...

Trump csapást jelzett és kamatot csökkentett az Európai Központi Bank

Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöke Fotó: europarl.europa.eu Az...

Szabadon bárhova! – Bécs új kerékpárja  mozgáskorlátozottaknak

Bécs városa továbbra is elkötelezetten dolgozik a fenntartható közlekedés fejlesztésén, ennek jegyében 2025 áprilisában bemutatták az első mozgáskorlátozottak igényeihez igazított "Grätzl-kerékpárt", amely a környezetbarát és akadálymentes közlekedést támogatja.
Hirdetés

Gazdaság

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,

Devizapiac – Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Szokatlan mértékű túlterheléses támadás érte az OTP-t

Nemzetközi mércével mérve is szokatlan méretű túlterheléses támadás érte csütörtökön az OTP Bank digitális ügyfélkiszolgálási felületeit

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.