A magyar kormány benyújtotta az Országgyűlés elé a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatát, amelyben 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végéig 73,8 százalékig csökkenő államadóssági ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel. Természetesen a javaslat az elfogadásig még több ponton is módosulhat, ám az irányvonalakkal már most érdemes mindenkinek tisztában lenni, hogy a felkészülést időben el lehessen kezdeni. A BDO hazai szakértői minden eddiginél részletesebben megvizsgálták a javaslat adózást érintő változásait, amiket Orbók Ilona, a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának ügyvezetője foglalt össze pontokba szedve.
Személyi jövedelemadó
A javaslat biztosítaná, hogy az állami adó- és vámhatóság a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban olyan üzemanyag fogyasztói árát is közzétegye, amelynek forgalmazását jellemzően csak egy nagy cég végzi országos hatáskörrel (CNG).
A szöveg ezen kívül több kisebb módosítást is tartalmaz, például, hogy a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosultak a jövőben nemcsak a munkáltatójuknak vagy a számukra rendszeres bevételt juttató kifizetőknek tehetnének nyilatkozatot arról, hogy nem kérik a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizetőnek, így elkerülhető az év végi adófizetési kötelezettség.
Szintén újdonság, hogy az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek között a jövőben szerepelne a tölthető hibrid járművek használata esetén igazolás nélkül elszámolható üzemanyagfogyasztási norma meghatározása, valamint az, hogy tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó- és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összeg számolható el igazolás nélkül.
A javaslat az önálló tevékenységet végző magánszemélyek saját tulajdonú (bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek felsorolása pedig kiegészül a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművekre vonatkozó módszerekkel.
Társasági adó
A kormány adóalap-korrekció gyanánt új tételeket vezetne be. Csökkentené az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – értékvesztés összegéből az a rész, amellyel visszaírásként még nem történt adóalap-csökkentés. Ugyanakkor növelné az adóalapot az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.
A törvényjavaslat a transzferárazással összefüggésben is tartalmaz változásokat, többek közt megjelenne egy új kötelezettség: a transzferárnyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózó a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is köteles lesz. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferárrendelet határozza meg.
A javaslat megújítaná továbbá az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozást. A módosítás szerint az interkvartilis tartományt akkor kell alkalmazni, ha a transzferármódszereket az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, netán egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok figyelembevételével alkalmazzák.
Módosításra kerülnének a szokásos piaci árra vonatkozó szabályok is. Ez alapján, ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül van, akkor transzferár-kiigazításnak nincs helye, az ellenérték szokásos piaci árnak tekintendő. Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor a mediánt kell szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár-kiigazítást ez alapján kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett ezt az értéket kell alkalmazni.
Általános forgalmi adó
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás erről nem rendelkezik, a javaslat előírja, hogy a csoportos adóalanyiság fennállásának időszakával megegyezően a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő tehet a megszűnt csoportos adóalany nevében érvényes jognyilatkozatot az áfakötelezettség vonatkozásában.
A törvényjavaslat alapján pénzvisszafizetés esetén az utólagos adóalapcsökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül a végső fogyasztó részére teljesíti. A javaslat ezzel a rendelkezéssel olyan értékesítési konstrukciókat kíván kezelni, amikor az értékesítő adóalany az értékesítési láncban nincs közvetlen kapcsolatban azzal a vevővel, aki azt a terméket, szolgáltatást megvásárolja.
A javaslat értelmében a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetésből fakadó utólagos adóalapcsökkentési igény érvényesítése esetén az adóalanynak nem kellene önellenőrzést végeznie, hanem legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban számolhatná el az érintett összeget.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
A törvényjavaslat szerint nem jelentkezhetnének be az adózók a KATA hatálya alá, ha szankciós adószámtörléssel érintettek, függetlenül az adószám törlésének időpontjától. A módosítást a kormány azért tartja indokoltnak, mivel egyes adózók arra a következtetésre juthatnak, hogy bár törölték az adószámukat, azonban mivel arra két évnél régebben került sor, ez nem akadályozza a bejelentkezésüket a KATA hatálya alá.
Innovációs járulék
A módosítás értelmében innovációs járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyének is, beleértve a fióktelepet. Az így az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítaná meg, vallaná be és fizetné meg. Járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeg. A 2023. adóév első két negyedévére is kell járulékelőleget fizetni, a negyedéves összeg a 2022-re várható fizetendő járulék egynegyede.
Jövedéki adó
A dohánygyártmányokon belül külön kategória jönne létre a hevített dohánytermékekre vonatkozóan, amelynek célja, hogy az egyre népszerűbb, hevítéssel fogyasztható, azonban dohányt vagy nikotint nem tartalmazó (jellemzően gyógynövény alapú) termékek is jövedékiadó-köteles termékekké váljanak.
