Hirdetés
Kezdőlap A német kapcsolat Johannes Haindl: fontos, hogy Európa válságállóbb és versenyképesebb legyen

Johannes Haindl: fontos, hogy Európa válságállóbb és versenyképesebb legyen

Johannes Haindl Fotó / Nóra Halász

A német nagykövet szerint nem véletlen, hogy a német vállalatok kedveltek Magyarországon, mint ahogyan az sem, hogy a kereskedelmi forgalom megkétszereződött kilenc év alatt a két ország között, aminek következményeként a német partneri toplistán Oroszországot, Törökországot és Japánt is megelőzte Magyarország. Interjú Johannes Haindl nagykövettel.

 – Miként értékeli a német-magyar gazdasági kapcsolatokat az elmúlt évek gazdasági teljesítményének fényében?

– Gazdasági kapcsolataink felettébb dinamikusan fejlődtek. Magyarország és Németország között a kereskedelmi forgalom 2010 és 2019 között szinte megkétszereződött. 2020-ban a korona-válság ellenére elérte az 52,1 milliárd eurót.

Magyarország Németországba irányuló exportja 2020-ban 27,5 milliárd, importja pedig a 24,6 milliárd euró volt. Németország szempontjából Magyarország világszinten a nagyon tiszteletreméltó 13. helyet foglalja el a partnereink között, megelőzve Oroszországot, Törökországot és Japánt. Kimondható az is, hogy Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere.

Ha a magyarországi német cégekre gondolunk, akkor legelőször az autóipar jut eszünkbe, amely 45 ezer munkahelyet biztosít Magyarországon. De a feldolgozóipar is, az elektro-optikai ipar, a gépgyártás, a vegyipar valamint a német kiskereskedelem is nagy jelentőséggel bír az itteni társadalom és gazdaság szempontjából.

–  Miként hatott a világjárvány és az ezzel járó lockdown a német gazdaságra, és milyen hatással volt a német-magyar gazdasági kapcsolatokra?

– A lockdown nagyon negatívan hatott mindkét országban. Németország 2020-ban gazdasági erejének 4,6 százalékát veszítette el, Magyarország még ennél is többet. Szerencsére az áruk és szolgáltatások cseréje országaink között a járvány alatt is messzemenően akadálytalanul folytatódhatott, és bizakodóak vagyunk, hogy gazdasági szempontból nemsokára újra elérjük a válság előtti szintet. Hasznos volt, hogy a magyarországi német vállalatok igénybe vehették a magyar kormány különböző gazdaságsegítő intézkedéseit, mindenek előtt a rövidített munkaidőt, a likviditási intézkedéseket és az adók és járulékok csökkentését. Felettébb problémás volt mindazonáltal egy különadó, amely csak a külföldi, köztük a német, nagy kiskereskedelmi láncokat érintette.

– Mekkora a német vállalatok érdeklődése magyar piac és a magyarországi befektetések, illetve az üzleti együttműködés iránt?

– Töretlenül nagy az érdeklődés. Az összes magyarországi közvetlen befektetéseket nézve a német vállalatok a maguk 20 százalékával a legnagyobb részt mondhatják magukénak. Még a 2020-as válságévben is Németország érte el a legmagasabb számot a magyarországi külföldi befektetők közül. Szeptember elején Szijjártó Péter miniszter a „HIPA Investors of the Year 2020 Award“ alkalmából a kecskeméti Mercedes Benz Manufacturing-t tüntette ki a „Business Expansion“ területen a legjobb vállalat díjával. Nem véletlen, hogy a német vállalatok ilyen kedveltek Magyarországon: munkahelyeket teremtenek, fizetik az adókat, amire jelenleg sürgetően szükség van, és a nyereségük nagy részét újra befektetik az országban. Az elmúlt években ez átlagosan 1,1 milliárd eurót tett ki évente. Ez érvényes egyébként a budapesti reptérre is, a Budapest Airport Zrt.-re, amelyet német és külföldi tőkével működtetnek. A járvány alatt a légi közlekedés szempontjából nehéz keretfeltételek között is az elmúlt két és fél évben mintegy 200 millió eurót fektettek be a főváros repülőterébe. A siker a befektetőket igazolja: immár hetedik alkalommal választották meg a Budapest Airportot Kelet-Európa legjobb repterévé.

– Az Ön véleménye szerint milyen értéket képviselhetnek a német vállalatok és a német know-how a magyar gazdaság fejlődésénél?

– A magyarországi német vállalatokat többek között a kiemelkedő minőség, a kutatás és fejlesztés támogatása és a szakképzés kiépítése jellemzi. Mindenek előtt azonban szociális szempontból felelős munkaadók. A lockdown ideje és az aktuális félvezetőhiány miatti válság alatt például a két nagy német autógyár nem bocsátott el munkavállalókat. Az is sikerült nekik – miközben állandó párbeszédet folytattak az üzemi tanácsokkal-, hogy lehetőség szerint szociálisan vállalható munkaidő-modelleket vezessenek be.

A német vállalatok számára az is fontos, hogy bízhassanak a stabil keretfeltételekben, ha a befeketetéseikről van szó. Ehhez szükség van a transzparenciára, jogállamiságra, és a ’level playing field‘-re, azaz a valamennyi befektető számára, legyen az belföldi vagy külföldi, azonos és tisztességes versenyfeltételekre. Az ezzel kapcsolatos vitákat nagyon figyelmesen követi sok német vállalat.

– Mely területen látja a gazdasági együttműködés legnagyobb sikereit, és véleménye szerint mely területeken lehet még a jövőre nézve nagy lehetőség?

– A legnagyobb lehetőséget a digitalizáció, elektromobilitás és megújuló energiák területén látom, európai green deal-nek megfelelően. A hidrogén területén Németország épp most alakítja ki nemzetközi hálózatát, első lépésként a kutatás és fejlesztés területén. Magyarország nagyon aktív ezen a területen, ezért adódik az együttműködés.

– A magyar gazdaság teljesítményét erősen befolyásolja a német gazdaság helyzete és exportjának alakulása. A magyar beszállítók mit várhatnak a jövőtől ebből a szempontból?

– 2021 júliusában a magyar külkereskedelmi mérleg évek óta először volt deficites. Az elemzők egyetértenek abban, hogy ennek oka midenek előtt az autógyáraknál történt gyártási stop volt, amelyet a már említett félvezetőhiány okozott. Ez az összefüggés sürgetően mutatja, mennyire szorosan egymáshoz kötődik országaink gazdasága és mennyire függenek a világgazdaságtól, és mennyire fontos, hogy az európai régiók válsággal szembeni ellenállóképessége és versenyképessége erősödjék.

Érsek M. Zoltán

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

ESG társadalmi pillér: így lehet versenyelőny a különbözőségből, a diverzitásból

A diverzitás, a különbözőség megkülönböztetetten fontos tényezője lett az...

ESG – mit jelent a három betű, ami meghatározza a jövőt

A fenntarthatósági trendek előretörésével, amit már jogszabályi elvárások is...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed,...

NASA, HUNOR – űrnemzedék találkozó földönkívüli kérdésekkel

A közelmúltban, az ORION Űrnemzedék Alapítvány szervezésében valósult meg...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.

Nem volt megtakarítás, csak az adósságot halmozta a lakosság áprilisban

Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta.

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.