Hirdetés
Kezdőlap A német kapcsolat Johannes Haindl: fontos, hogy Európa válságállóbb és versenyképesebb legyen
No menu items!

Johannes Haindl: fontos, hogy Európa válságállóbb és versenyképesebb legyen

Johannes Haindl Fotó / Nóra Halász

A német nagykövet szerint nem véletlen, hogy a német vállalatok kedveltek Magyarországon, mint ahogyan az sem, hogy a kereskedelmi forgalom megkétszereződött kilenc év alatt a két ország között, aminek következményeként a német partneri toplistán Oroszországot, Törökországot és Japánt is megelőzte Magyarország. Interjú Johannes Haindl nagykövettel.

 – Miként értékeli a német-magyar gazdasági kapcsolatokat az elmúlt évek gazdasági teljesítményének fényében?

– Gazdasági kapcsolataink felettébb dinamikusan fejlődtek. Magyarország és Németország között a kereskedelmi forgalom 2010 és 2019 között szinte megkétszereződött. 2020-ban a korona-válság ellenére elérte az 52,1 milliárd eurót.

Magyarország Németországba irányuló exportja 2020-ban 27,5 milliárd, importja pedig a 24,6 milliárd euró volt. Németország szempontjából Magyarország világszinten a nagyon tiszteletreméltó 13. helyet foglalja el a partnereink között, megelőzve Oroszországot, Törökországot és Japánt. Kimondható az is, hogy Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere.

Ha a magyarországi német cégekre gondolunk, akkor legelőször az autóipar jut eszünkbe, amely 45 ezer munkahelyet biztosít Magyarországon. De a feldolgozóipar is, az elektro-optikai ipar, a gépgyártás, a vegyipar valamint a német kiskereskedelem is nagy jelentőséggel bír az itteni társadalom és gazdaság szempontjából.

–  Miként hatott a világjárvány és az ezzel járó lockdown a német gazdaságra, és milyen hatással volt a német-magyar gazdasági kapcsolatokra?

– A lockdown nagyon negatívan hatott mindkét országban. Németország 2020-ban gazdasági erejének 4,6 százalékát veszítette el, Magyarország még ennél is többet. Szerencsére az áruk és szolgáltatások cseréje országaink között a járvány alatt is messzemenően akadálytalanul folytatódhatott, és bizakodóak vagyunk, hogy gazdasági szempontból nemsokára újra elérjük a válság előtti szintet. Hasznos volt, hogy a magyarországi német vállalatok igénybe vehették a magyar kormány különböző gazdaságsegítő intézkedéseit, mindenek előtt a rövidített munkaidőt, a likviditási intézkedéseket és az adók és járulékok csökkentését. Felettébb problémás volt mindazonáltal egy különadó, amely csak a külföldi, köztük a német, nagy kiskereskedelmi láncokat érintette.

– Mekkora a német vállalatok érdeklődése magyar piac és a magyarországi befektetések, illetve az üzleti együttműködés iránt?

– Töretlenül nagy az érdeklődés. Az összes magyarországi közvetlen befektetéseket nézve a német vállalatok a maguk 20 százalékával a legnagyobb részt mondhatják magukénak. Még a 2020-as válságévben is Németország érte el a legmagasabb számot a magyarországi külföldi befektetők közül. Szeptember elején Szijjártó Péter miniszter a „HIPA Investors of the Year 2020 Award“ alkalmából a kecskeméti Mercedes Benz Manufacturing-t tüntette ki a „Business Expansion“ területen a legjobb vállalat díjával. Nem véletlen, hogy a német vállalatok ilyen kedveltek Magyarországon: munkahelyeket teremtenek, fizetik az adókat, amire jelenleg sürgetően szükség van, és a nyereségük nagy részét újra befektetik az országban. Az elmúlt években ez átlagosan 1,1 milliárd eurót tett ki évente. Ez érvényes egyébként a budapesti reptérre is, a Budapest Airport Zrt.-re, amelyet német és külföldi tőkével működtetnek. A járvány alatt a légi közlekedés szempontjából nehéz keretfeltételek között is az elmúlt két és fél évben mintegy 200 millió eurót fektettek be a főváros repülőterébe. A siker a befektetőket igazolja: immár hetedik alkalommal választották meg a Budapest Airportot Kelet-Európa legjobb repterévé.

– Az Ön véleménye szerint milyen értéket képviselhetnek a német vállalatok és a német know-how a magyar gazdaság fejlődésénél?

– A magyarországi német vállalatokat többek között a kiemelkedő minőség, a kutatás és fejlesztés támogatása és a szakképzés kiépítése jellemzi. Mindenek előtt azonban szociális szempontból felelős munkaadók. A lockdown ideje és az aktuális félvezetőhiány miatti válság alatt például a két nagy német autógyár nem bocsátott el munkavállalókat. Az is sikerült nekik – miközben állandó párbeszédet folytattak az üzemi tanácsokkal-, hogy lehetőség szerint szociálisan vállalható munkaidő-modelleket vezessenek be.

A német vállalatok számára az is fontos, hogy bízhassanak a stabil keretfeltételekben, ha a befeketetéseikről van szó. Ehhez szükség van a transzparenciára, jogállamiságra, és a ’level playing field‘-re, azaz a valamennyi befektető számára, legyen az belföldi vagy külföldi, azonos és tisztességes versenyfeltételekre. Az ezzel kapcsolatos vitákat nagyon figyelmesen követi sok német vállalat.

– Mely területen látja a gazdasági együttműködés legnagyobb sikereit, és véleménye szerint mely területeken lehet még a jövőre nézve nagy lehetőség?

– A legnagyobb lehetőséget a digitalizáció, elektromobilitás és megújuló energiák területén látom, európai green deal-nek megfelelően. A hidrogén területén Németország épp most alakítja ki nemzetközi hálózatát, első lépésként a kutatás és fejlesztés területén. Magyarország nagyon aktív ezen a területen, ezért adódik az együttműködés.

– A magyar gazdaság teljesítményét erősen befolyásolja a német gazdaság helyzete és exportjának alakulása. A magyar beszállítók mit várhatnak a jövőtől ebből a szempontból?

– 2021 júliusában a magyar külkereskedelmi mérleg évek óta először volt deficites. Az elemzők egyetértenek abban, hogy ennek oka midenek előtt az autógyáraknál történt gyártási stop volt, amelyet a már említett félvezetőhiány okozott. Ez az összefüggés sürgetően mutatja, mennyire szorosan egymáshoz kötődik országaink gazdasága és mennyire függenek a világgazdaságtól, és mennyire fontos, hogy az európai régiók válsággal szembeni ellenállóképessége és versenyképessége erősödjék.

Érsek M. Zoltán

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lassult a szlovákiai magyarok fogyása

Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, ám a fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult, számszerűen a felére esett vissza az előző évtizedhez képest - derült ki a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) adataiból.

Uniós infláció. A magyar már csak az ötödik legnagyobb

Rekordmagas éves fogyasztói árindex alakult ki az euróövezetben, az Európai Unió egészében pedig 5,3 százalékra emelkedett az infláció decemberben. A legnagyobb áremelkedést Észtországban regisztrálták - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

A nagyvállalatok többsége beépítette áraiba az inflációt

A negyedik negyedévben a legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi vállalatok közel kétharmada, 64 százaléka tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával - közölte friss felmérésének adatait a K&H csoport.

Hírek

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Amerikai repülőjáratokat töröltek az 5G miatt

Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.

Máltai elnököt választott az Európai Parlament

Roberta Metsolát, az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének a testület strasbourgi plenáris ülésén.

Megújult a NAV honlapja

Néhány napja debütált a NAV új információs, illetve online ügyintézésre is alkalmas portálja, amely a magánszemélyek és a szakmabeliek számára is új megoldásokat kínál.

Horvátország újabb lépéssel készül az euró bevezetésére

Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - jeéentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Gazdaság

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MNB: még mindig nem szerzett magyar banklicenszt a Revolut

A Revolut Bank Magyarországon továbbra is határon átnyúló intézményként működik, itthoni banklicenszt nem szerzett, noha ezt a jegybank folyamatosan szorgalmazza az ügyfelek biztonsága érdekében - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom