A Net-Zero Banking Alliance (NZBA), a globális banki szektor klímavállalásait koordináló szervezet, bejelentette, hogy azonnali hatállyal megszünteti működését. A The Times szerint a döntés hátterében tömeges kilépések állnak: a tagintézmények, különösen az Egyesült Államokban működők, sorra jelezték, hogy kivonulnak az együttműködésből, miután Donald Trump újraválasztása után az amerikai kormányzat politikája a fosszilis energiaipar felé mozdult el, és visszavonások történtek a megújuló energiaitallal és klímapolitikai célokkal kapcsolatban.
Az NZBA eredetileg 2021-ben jött létre az ENSZ támogatásával, Mark Carney (volt Bank of England-kormányzó, ma Kanada miniszterelnöke) kezdeményezésére. A a cél: a bankok hitelezési, befektetési és tőkepiaci tevékenységeit igazítani a párizsi klímaegyezmény céljaihoz – azaz a 2050-re kitűzött nettó-zéró emissziós célhoz.
A kezdeti siker nem volt elhanyagolható: több mint 140 bank csatlakozott világszerte, és az NZBA komoly presztízst teremtett a klímaorientált pénzügyi működés terén. Azonban az utóbbi időszak politikai és piaci változásai megrogyasztották a szervezet fenntarthatóságát. A legfontosabb kérdés pedig megmaradt: ha egy ilyen globális együttműködésnek kényszerűen vége van, mi lesz a klímapénzügyek mozgatórugóival?
Kivonulások mint katalizátorok
A radikális változások kiváltója az amerikai bankok tömeges kilépése volt. Az olyan nagy szereplők, mint a JPMorgan Chase, Goldman Sachs, Bank of America már korábban jelezték távozási szándékukat, miután az USA politikai légköre egyre kevésbé volt támogató a szigorú klímavállalásokkal szemben. Később az Egyesült Királyságbeli nagy bankok – mint a Barclays és a HSBC – is követték a példát.
A kilépések nem pusztán szimbolikus lépések: a környezet, a befektetési portfóliók és a finanszírozási stratégiák visszarendezését jelzik. A bankok rádöbbentek, hogy ha a politikai környezet nem támogatja a klímavállalásokat – akár jogi, akár szabályozói nyomás formájában –, akkor nehéz fenntarthatóvá tenni azokat.
Ez a visszavonulás azzal a praktikus realitással is összekapcsolódik, hogy a bankszektorban – különösen az USA piacán – a szabályozói és politikai környezet változik: az ESG (környezet, társadalom, vállalatirányítás) modell sok helyen politikai célponttá vált, és az állami támogatás hiánya, illetve az ellenérdekelt erők nyomása komoly kihívásokat jelent.
Mi marad hátra az NZBA útán?
Noha az NZBA mint szervezet feloszlik, nem minden “aktív tartalom” tűnik el. A közlemény szerint továbbra is elérhetők lesznek azok az iránymutatások és dokumentumok, amelyeket korábban kidolgoztak a bankok számára, hogy segítsék őket a klímaprioritások beépítésében. Azonban az ellenőrzési és tagsági alapú felelősségvállalás, a peer-monitoring (tagok közti felügyelet) és a koordináció funkciói megszűnnek.
Ez azt jelenti, hogy a klímapénzügyi törekvések egyénileg maradnak a bankok kezében, anélkül, hogy egy nemzetközi szervezeti keret biztosítaná a konzisztens nyomon követést és összehasonlítást.
Érsek M. Zoltán
