Londoni pénzügyi elemzők szerint ha a magyarországi maginflációs folyamatok a jelenlegi pályán maradnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a márciusi kamatdöntő ülésen hozzákezdhet monetáris politikájának szigorításához, bár az első lépés várhatóan nem az alapkamat emelése lesz.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana az MNB kamatdöntő ülését és az arról kiadott közleményt értékelve kiemelte, hogy a kommünikében – a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings hitelminősítők által bejelentett legutóbbi osztályzatjavítások megemlítésén és a kedvező külpiaci kockázati hangulatra tett utaláson kívül – nem voltak jelentősebb változtatások, a monetáris normalizáció fő tényezőivel, mindenekelőtt az inflációs fejleményekkel foglalkozó részek nem módosultak.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzője szerint ugyanakkor az MNB – azzal, hogy továbbra is folyamatosan utal a maginfláció emelkedésére – “szélesre tárva hagyta az ajtót” a márciusi szigorítás előtt.
Ha az adatokban nem lesz nagyobb meglepetés, adott a lehetőség arra, hogy a magyar jegybank legalábbis a monetáris ösztönzés eszköztárának egyes elemeit elkezdje visszavonni a jövő hónapban – vélekedett a Morgan Stanley főközgazdásza.
A szakértő szerint abból a feltételezésből kiindulva, hogy a normalizációs folyamat negyedévenként 15 bázispontos ütemekben halad majd, a BUBOR ráta és a 0,90 százalékos MNB-alapkamat közötti rés csak 2020 első felében záródik be.
Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a keddi kamatdöntő ülést kommentálva kiemelte, hogy a közvetett adóhatásoktól megszűrt tizenkét havi maginfláció – az MNB által leginkább figyelt maginflációs mutató – a múlt hónapban csaknem hét éve nem mért 3 százalékos ütemre gyorsult, és a jegybanki döntéshozók már korábban jelezték, hogy ha a maginfláció ezt a küszöböt eléri, akkor elkezdik az ultraenyhe monetáris politika visszafogását.
Carson szerint ennek első lépése valószínűleg a márciusi kamatdöntő ülésen lesz, annál is inkább, mivel ez az ülés egybeesik az új gazdasági előrejelzési csomag kiadásával.
A Capital Economics londoni közgazdásza azzal számol, hogy az első normalizációs lépés várhatóan a kamatfolyosó alsó szélét képező egynapos betéti ráta emelése lesz.
Carson szerint az MNB ezután a kinn lévő devizaswap-állomány szűkítésével folytatja a monetáris normalizációt.
A Capital Economics elemzője közölte, hogy a romló külső környezet kockázatot jelent a ház kamatelőrejelzéseire.
Carson szerint mindazonáltal a cég várakozása továbbra is az, hogy a három hónapos BUBOR ráta – amelyet a Capital Economics a monetáris alapállás legjobb mérőszámának tekint – 0,15 százalékról már 2019 végéig 1,75 százalékra emelkedik.
A közgazdász hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a piacokon jelenleg árazottnál nagyobb mértékű monetáris szigorításnak felelne meg.
