Egyhangúlag, 9 szavazattal döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 2,90 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatának 4,90 százalékra és az egynapos betét kamatának 2,90 százalékra emeléséről januári kamatdöntő ülésén – áll a Magyar Nemzeti Bank rövidített jegyzőkönyvében.
A monetáris tanács tagjai megerősítették, hogy az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti eszköz következő hónapokban kialakuló kamatához.
A másodkörös inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamatemelési ciklus havi ütemű, a decemberinél nagyobb lépésközzel történő folytatását tette szükségessé – szögezték le a döntéshozók. Decemberben 30 bázispontos, januárban 50 bázispontos volt az emelés.
A monetáris kondíciók további szigorítása az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is folytatódik – jelezték. Több tanácstag felhívta rá a figyelmet, hogy a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok jelenlegi szintje az egyhetes betéti eszköz kamatának havi ütemű emelését indokolja.
A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – erősítették meg.
A grémium megítélése szerint az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak; erre utal a maginfláció gyors emelkedése is.
A magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárak, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségek tartós külső inflációs nyomás irányába mutatnak. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.
A döntéshozók rámutattak, hogy a pénz- és árupiaci kockázatok némileg mérséklődtek december óta, ugyanakkor a volatilitás változatlanul magas.
Felidézték, hogy a jegybank decemberben befejezte a válságkezelő programok kivezetését, amivel összhangban nem vásárolt több állampapírt. Az MNB ugyanakkor szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni újra – közölték.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a válságkezelő programok decemberi kivezetése előretekintve a jegybankmérleg és a bankrendszeri likviditástöbblet szűkítésének irányába hat.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a jegybanki kamatemelések következtében emelkedő hozamkörnyezet és az infláció várt fokozatos csökkenése a reálkamat folyamatos emelkedését eredményezi az idén.
A döntéshozók megállapították, hogy a nemzetközi termelési láncok zavarai, valamint a magas nyersanyagárak lassítják a világgazdaság kínálati oldalának helyreállását. A tanácstagok ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a hazai export erőteljes visszapattanása várható 2022 második felében. Addig is a hazai belső kereslet erős, és képes tompítani a kedvezőtlen külpiaci tényezők hatásait.
Az MNB szerint a GDP 2022-ben 4-5 százalékkal bővül, amely érték az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. A GDP éves növekedése 2021-ben meghaladhatta a decemberi Inflációs jelentés 6,3-6,5 százalékos várakozását – ismerték el.
A kormány egyes állami beruházások átütemezésével a 2022. évi hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelte, ami a vártnál magasabb GDP-növekedéssel együtt az államadósság-ráta gyorsabb ütemű csökkentését is lehetővé teszi – áll a jegyzőkönyvben.
