A magyar autóipar történelmi mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy most először kezdődik meg az országban egy tisztán elektromos meghajtású jármű sorozatgyártása – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kecskeméten.
A tárcavezető a Mercedes új, teljesen elektromos SUV modellje, az EQB sorozatgyártásának megindítását bejelentő ünnepségen arról számolt be, hogy az autóipar forradalmi megújuláson megy keresztül. Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta: amelyik ország meg tudja nyerni az elektromobilitási beruházásokért folytatott nemzetközi versenyeket, “az megnyeri magának a jövőt“.
A megközelítőleg 50 milliárd forintos beruházás, amelyhez az állam 15 milliárd forint támogatást nyújtott, 4400 munkahely megtartását teszi lehetővé, és több száz újat hoz létre – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Történelmi pillanat
Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kijelentette, hogy a magyarországi járműgyártás során most először készülnek sorozatgyártásban tisztán elektromos autók, amit történelmi pillanatnak nevezett.
“Büszke vagyok, hogy most már ez a mérföldkő is örökre a Mercedes-Benz és a mi kecskeméti gyárunk nevével fonódik össze. A sikert az teszi számomra különlegessé, hogy a világjárvány idején jelentkező kihívások ellenére is el tudtuk kezdeni a sorozatgyártást az eredeti terveknek megfelelően” – mondta.
Jörg Burzer, a Mercedes-Benz AG termelésért és ellátási láncért felelős igazgatósági tagja leszögezte, hogy folytatódik a vállalat “elektromos offenzívája“, és az évtized végére a márka minden szegmensben készen áll majd az elektromos átállásra.
“Digitális, rugalmas, hatékony és fenntartható gyártás: a Mercedes-Benz aktívan alakítja és előremozdítja a jövő autógyártását” – hangsúlyozta Burzer, köszönetet mondva a magyar kormány támogatásáért.
A gazdaság gerincoszlopa
Szijjártó Péter beszédében rámutatott, hogy az autóipar a magyar gazdaság “gerincoszlopává” vált, így mára a teljes ipari kibocsátás 25 százalékát adja a szektor, amelyben több mint 150 ezren dolgoznak.
Hozzátette, hogy 2010-ben 3600 milliárd forint volt az ágazat termelési értéke, amely idén remélhetőleg meg fogja haladni a 10 ezer milliárd forintot.
Beszédében aláhúzta, hogy a szektor 90 százalékban kivitelre termel, s ennek nyomán Magyarország a világ húsz legnagyobb autóipari exportőr országa közé került.
Magyarország a benzinmotorok tekintetében a világ harmadik legnagyobb exportőre, míg az elektromos akkumulátorokat és a dízelmotorokat illetően az ötödik, illetve a hatodik helyen áll.
“Magyarország készen áll arra, hogy ebbe a közös sikertörténetről szóló könyvbe még sok-sok új fejezetet írjunk” – fogalmazott, a Mercedes magyarországi tevékenységét méltatva.
A miniszter hangsúlyozta: ez a beruházás még szorosabbá teszi a kétoldalú gazdasági együttműködést Németországgal, amely hazánk első számú kereskedelmi partnere.
Emellett beszélt arról is, hogy a kormány stratégiája a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére “egyértelműen sikeres volt“.
Tavaly beruházási rekordot döntött az ország, soha annyian nem dolgoztak a rendszerváltás óta, mint most, és rekordmértékű gazdasági növekedést sikerült elérni az idei második negyedévben. “Míg mindazok, akik a hitelfelvételre és a segélyekre helyezték a válaszok fókuszát, akik nem tudtak megelőzni a kapacitások leépítését, kudarcot vallottak” – mondta.
Teljes a paletta
A Mercedes tájékoztatása szerint a tisztán elektromos, kompakt EQB modellt – a kínai piacot leszámítva – a világ valamennyi országába Magyarországról exportálják majd.
Emellett aláhúzták, hogy a vállalat kecskeméti gyártósorain immár valamennyi meghajtás szerepel a klasszikus belső égésű motoroktól a plug-in hibrideken át a tisztán elektromos meghajtásig, az üzem termelése pedig 2022-től teljesen karbonsemlegessé válik, és a létesítmény a globális gyártási hálózat fontos pillére marad hosszú távon is.
