Terjednek az alternatív fizetési eszközök. Mégis él és virul a már-már eltemetett kápé. Sok országban nő a készpénzállomány. A százdolláros címlet iránt sosem látott mértéket öltött a kereslet. A digitális fizetési eszközöket kínálók körében Németország nehéz piac hírében áll. A magyarok többsége továbbra is készpénzzel fizet, a sárga csekk különösen tartja magát és a népesség 28 százaléka elutasítja a bankjegy és érme nélküli életet.
Mindenki 100 dollárost akar
A világban csökken a készpénzforgalom. Ezzel egyidejűleg sosem látott mértékű a százdolláros iránti kereslet. Az elmúlt tíz évben megduplázódott a forgalomban lévő bankók száma. Mintegy 12 milliárd darab van belőle, több, mint a legtöbbet használt címletből, az egy dollárosból.
Az okokról csak spekulálni lehet:
- Az amerikaiak tartanak egy újabb bankválságtól, ezért készpénzben takarítanak meg.
- A párna alatt őrzött pénz nem kamatozik – ez az érv már nem szól a bankbetét mellett. Egyre több országban minimális vagy negatív a betéti kamat. Ezért sokan dollárra váltják a korábban hazai pénzben őrzött megtakarításaikat.
- A becslések szerint az alvilág évi 2000 milliárd dollárt próbál tisztára mosni. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók erősödő kontrollja miatt ismét egyre inkább a készpénzes tranzakciók irányába mozdultak.
Az amerikai jegybank, a Fed becslése szerint a 100 dollárosok 80% külföldön van. Nem új jelenség. Az instabil gazdaságú és magas inflációval küzdő országokban sokan tartották dollárban a megtakarításukat. A harmadik világban nem ritka, hogy nagyobb volumenű tranzakcióknál, például ingatlanvásárlásnál az eladók csak USD-t fogadnak el.
A készpénzállomány más országokban is nő. Egyidejűleg csökken a készpénzforgalom. A készpénzt egyre többen megtakarításuk őrzésére és nem fizetésre használják.
Svédország: elektronikus fizetés, készpénzes megtakarítás
A svédeknél hódítanak a digitális fizetési eszközök a kártya, a Swish App, az e-korona. A svédek már alig használnak készpénzt. Sok üzlet ajtaján van „no-cash” matrica. Stockholmban 10 fiókból csak 1-ben van készpénzforgalom! Egyre többen fizetnek Swish App-el, a kereskedelmi pénzintézet és a központi bank közös okostelefon alkalmazásával. A 2009-es 100 milliárd koronáról 2018-ra 60-ra csökkent a forgalomban lévő bankók értéke. A készpénzes tranzakciók értéke ennél is nagyobb arányban esett vissza. Ebből arra lehet következtetni, hogy a svédek egyre több pénzt rejtegetnek a párna alatt.
A nemzeti bank ösztönzi az elektronikus fizetést. Digitális korona bevezetését tervezi. A bankjegynyomás megszüntetését azonban kizárja. „Politikai, gazdasági válságban, háborús helyzetben, vagy összehangolt hekker támadásnál túl sebezhetők lennénk készpénz nélkül” – magyarázza Stefan Ingves, a Reichsbank igazgatótanácsának tagja. „A magánszemélyeknek és a cégeknek is tanácsoljuk a készpénztartalékot” – teszi hozzá.
Egyre népszerűbb az euró
A valutában megtakarítók és az eladóként csak ezt elfogadók körében az USD messze a legnépszerűbb. Az állami valutatartalékok nagy része is dollárban van. De jön fel az euró! Az Európai Központi Bank (EKB) becslése szerint 340 milliárd értékű bankjegy van az euróövezeten kívül. A legtöbb Dél-Kelet-Európában és a Szovjetunió utódállamaiban, ahol a politikai, gazdasági összeomlás után a nemzeti valuta helyett a német márka volt a megtakarítás, és sokszor a mindennapok pénzneme is. A Német Szövetségi Bank becslése szerint a Németországban nyomott bankjegyek 90%-a nem jelenik meg a készpénz forgalomban! Megtakarításokat őriznek benne az ország határain belül és kívül egyaránt.
Németország: mérlegen a kápé
c Az előítéletet megerősíti a Német Szövetségi Bank frissen publikált, 2017-es adatokon alapuló elemzése.
Az átlag német évente 220 alkalommal fizet, ami össztársadalmi szinten 20 milliárd tranzakciót eredményez. Ennek 78 százaléka készpénzes, 21 kártyás. Csak 1 százalék az alternatív fizetési eszközök, például az okostelefonos fizetés aránya. A tranzakciók 70 százaléka élelmiszerüzletekben bonyolódik le, a drogériákat (8%) és a divatüzleteket (5%) messze megelőzve. Az esetek háromnegyedében tehát bankjegy cserél gazdát, de a forgalom összeértékének csak 51 százaléka készpénzes, 45 kártyás, 4 százaléka pedig egyéb digitális eszközzel bonyolódik.
A felmérés részben pontot tett egy hitvita végére. A kártya-pártiak örökkévalóságnak érzik, amíg az előttük álló apró után kotorászik. A kápé hívei szerint a PIN bepötyögésével, az aláírással megy az idő. A vitában adatvédelmi, biztonsági, sőt higiéniai érvek is felmerülnek. A tények: egy átlagos fizetés 25 másodpercig tart. A leggyorsabb a kápé 22 másodperc, valamivel lassabb a PIN-es (29 mp), sokkal lassabb az aláírós kártya, amely 39 másodpercet vesz általában igénybe. Viszont ahogy az összeg nő, úgy billen a mérleg a kártya javára. 100 eurónál közel 1 perc kell a bankók megolvasásához, de csak fél a kártyás fizetéshez. Ugyanakkor viszonylag ritkán cserél ennyi pénz gazdát. Az átlagos tranzakcióérték 32 euró. A fizetések 68 százalékában 10 euró alatti összeg cserél gazdát. Az eszköztől függetlenül a korral nő a fizetési idő: 29 éves korhatár alatt 19 -27, 60 év felett 24-35 másodperc.
Végső soron a tranzakciók kereskedőt terhelő költségét is a vevő fizeti. Ezért nem mindegy, melyik mennyibe kerül. A készpénzes fizetés átlagosan 24 centbe, a bankkártyás 33-ba, a hitelkártyás 1 euróba. Viszont minél kisebb a készpénzbevétel összvolumene, annál nagyobb a költsége. Minthogy a 78%-ban készpénzes tranzakciók csak a bevétel 55%-t adják, végeredményben a kártya olcsóbb. A bankkártyás fizetést a kereskedők összbevételének 0,67, a hitelkártyást 1,7, a készpénzest 1,8 százaléka bánja.
Magyarországon maradt a sárga csekk is
Nálunk – Németországgal szemben – nem néznek ferde szemmel arra, aki 100 forintot fizet kártyával. Nem kell már PIN-t ütni, vagy aláírni, elég érinteni. Mégis kápé pártiak vagyunk. Az MNB legutóbbi, 2017-ben publikált, 2016-os adatfelvételen alapuló elemzése szerint az európaiak közül mi ragaszkodnak a leginkább a bankóhoz! A kártyás tranzakciók száma és értéke ugyan nő, de a fizetések 88 százaléka továbbra is készpénzes. Nem utolsó sorban, mert az európai átlagnál kétszer többen, a munkavállalók 21 százaléka még mindig borítékban kapja a fizetését.
A rezsinél, ami a legnagyobb értékű és legrendszeresebb tranzakciókat jelenti, különösen tartja magát a készpénz: 67 százalék részben, 42 teljesen, csak sárgacsekkezik. A befizetések harmada (29%) választja a gyorsabb és egyszerűbb, a Lajtán túl egyeduralkodó állandó beszedési megbízást. A 29 év alattiak 69 százaléka is rendszeresen áll sorba a postán!
A magyarok általában szkeptikusak a digitális fizetéssel szemben: 28 százalék elzárkózik a kápé mentes életmódtól. Az európaiak 43 százaléka az elektronikus fizetést pártolja. Ennél is nagyobb, 52 százalék volt a kártyás fizetések aránya 2017-ben.
