Kezdőlap Gazdaság Kihívást jelent a generációváltás a családi vállalkozásoknál
No menu items!

Kihívást jelent a generációváltás a családi vállalkozásoknál

Fotók (forrás: Lawrence&Bennet)

Magyarországon a családi vállalkozások generációváltása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ezek a cégek jelentik a hazai GDP gerincét. Az átadás-átvétel folyamata azonban számos kihívással járhat, a megfelelő utód kiválasztásától a vállalkozás strukturális átalakításáig. A statisztikai adatok szerint a magyar családi tulajdonban lévő cégek vezetőinek csupán kis része képes sikeresen átadni a stafétabotot a következő generációnak. Ennek hátterében gyakran az alapos előkészítések és stratégiai tervezések hiánya áll, amelyek pedig létfontosságúak lennének a gördülékeny átmenet érdekében.

Az amerikai Family Business Consulting Group 2015-ös nemzetközi felmérése szerint a családi vállalkozások első generációváltását nemzetközi szinten is csupán kevesebb mint egyharmada éli túl, közel 70%-uk néhány éven belül becsődöl vagy tönkremegy. Továbbá csak 10-15% bírja ki a második, és mindössze 3,5% a harmadik generációváltást, ami rávilágít a megfelelő előkészítések és támogatások fontosságára.

Új kihívás előtt a magyar családi vállalkozások

Magyarországon jelenleg 130 ezer családi vállalkozás működik, amelyek első ízben tapasztalják meg a generációváltással járó kihívásokat. Mivel ennek itthon még nem alakult ki a vállalati kultúrája, a cégek többségének nincs előre megtervezett vezetőváltási terve, ami a hosszú távú fennmaradásukat veszélyezteti. Ahhoz, hogy ezek a vállalkozások egy vagy akár több generációváltást is túléljenek, strukturált átadási folyamatokra van szükség, melynek során minden egyes lépést tudatosan kell megtervezni és szervezetten lebonyolítani. A legtöbb családi vállalkozás esetében az átadás-átvétel nem csupán gazdasági, hanem mély érzelmi folyamat is, ami tovább bonyolítja a helyzetet, és konfliktusokat eredményez a különböző generációk között.

“A hazai első generációs vállalkozások többségét az 1990-es években alapították. A vezetőik, egyben az alapítók is, akik gyakran még mindig kézi vezérléssel irányítják a cégeiket. Az összes fontos kapcsolat, jelentős feladatkör és döntés közvetlenül hozzájuk van becsatornázva, és nem szívesen adják ki a kezükből ezeket a feladatokat. Ráadásul a tulajdonosok 66%-ának egyáltalán nincs semmilyen stratégiája arra, hogyan adja át a pozícióit, tehát nincsenek tisztában azzal, hogyan indítsák el és vezényeljék le a generációváltás kényes folyamatát. Ez gyakran komoly családi konfliktusokhoz is vezet, vagy rosszabb esetben a cég áron alul történő kényszereladásához” – avat be Laczkó Péter, a céges generációváltásban, valamint a vezető- és HR-képzésben jártas Lawrence & Bennet vezérigazgatója.

Generációs hídépítésre van szükség

Az egyetemisták többsége nem akar a családi vállalkozásban dolgozni, mert nem tartják elég vonzónak a családi üzlet átvételét, és inkább valamelyik multinacionális cégnél próbálnak saját karriert építeni. Ennek hátterében gyakran a generációs nézetkülönbségek és a fiatalokkal szembeni bizalmatlanság áll, ami rendkívüli módon megnehezíti az átmenetet. A problémákat azonban minél előbb kezelni kell, mivel a fiatalok friss perspektívái és modern technológiai ismeretei nélkülözhetetlenek a családi vállalkozások hosszú távú sikeréhez.

“Mindig volt valamennyi nézetkülönbség a generációk között, de napjainkban kimagaslóan nagy a nézőpont- és gondolkodásbeli távolság. A digitalizált generációnak gyakorlatilag egy többé-kevésbé analóg generáció akarja átadni az üzletet. A fiatalok azt látják, hogy a szülők rendkívül analóg módon működnek, a szülők pedig tapasztalatlannak és felelőtlennek tartják a fiatalokat. Számos generációváltást csináltunk már végig, és szinte minden cégvezetőnél előjött, hogy bár be akarják vonni a gyermekeiket a cégvezetésbe, de bizalmatlanok velük szemben, és tartanak attól, hogy nem lesz jó kezekben náluk a családi üzlet.Tapasztalataim szerint a fiatalok motiválása, félelmeik és ellenállásuk feloldása érdekében rendkívül fontos, hogy az idősebb generáció éreztesse velük, számít a véleményük és komolyan veszik őket. Ez nemcsak a munkahelyi elégedettséget növeli, hanem a vállalkozás teljesítményére is pozitívan hat” – mutat rá Laczkó Péter.

Az önszerveződő struktúrákkal, hiányos szervezeti felépítésekkel működő, többnyire a megszokásokra és néhány kulcspozícióban lévő munkatárs rutinjára támaszkodó vállalkozásoknál nincsenek pontosan meghatározva az átadásra kerülő vezetői pozíciókhoz szükséges kompetenciák meghatározó elemei, képzési és gyakornoki programjai, hogy a fiatalok egy megtervezett program mentén, fokozatosan tudják felvenni a felelősséget. Ráadásul a szülők gyakran nem elég toleránsak, hanem azonnali eredményeket várnak a fiataloktól. A másik hiányosság, hogy a családon belül nincs meghatározott módja annak, hogyan kezeljék az egymás közötti konfliktusokat. A szülők sok esetben hatalmi szóval próbálják a felnőtt gyerekeikre kényszeríteni az akaratukat. A megoldás, tiszta és világos családi irányelveket kell meghatározni arra, hogy bizonyos helyzeteket hogyan fognak kezelni, mert a vezetői hatalomváltás során biztos, hogy lesznek nézeteltérések” – emeli ki a cégvezető.

Generációkon átívelő értékek

A sikeres generációváltásban döntő szerepe van azoknak a kulcsfontosságú emberi értékeknek, amelyeket a vállalkozás és annak vezetői képviselnek. Az alázat, a magas intelligencia, a szorgalom, a bátorság, a becsületesség és a rendszeretet nem csupán ideális jellemzők, hanem a szakmai hozzáértésen túl alapvető követelmények is, amelyek elősegítik a harmonikus átadás-átvételt és a vállalati kultúra hosszú távú fenntartását. Ezen értékek mentén a generációváltás nem kizárólag a hatalom átadásáról szól, hanem a céges értékrendek megőrzéséről és továbbörökítéséről, valamint a közös célok eléréséről és az összetartozás megerősítéséről is.

“Amikor egy családi vállalkozásban generációváltásra kerül sor, a legfontosabb, hogy minden résztvevő felkészült legyen az új kihívásokra. Ezt a folyamatot már 4-5 éves korban el kellene kezdeni, hogy a gyerek már egészen fiatalon lássa, mi és hogyan működik a családi üzletben. Ha pedig sikerélménye is van, akkor a sajátjának fogja érezni a vállalkozást. Ha a szülők ezt elmulasztották, akkor egy nagyon tudatos és komoly programra van szükség ahhoz, hogy a generációváltás zökkenőmentes, a cég pedig akár több generáción át is fenntartható és sikeres legyen” – tette hozzá a menedzserképzésben több évtizedes hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakértő.

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a családi vállalkozások szembesülnek a generációváltások során, a megfelelő tudás és vezetői hatalom átadása. A generációváltások sikeres megvalósításához a Lawrence & Bennet olyan, a családi vállalkozások egyedi igényeire és sajátosságaira szabott vállalati elemzésekre alapozott, jól átgondolt, részletes stratégiákat kínál, amelyeket személyes coaching programokkal, valamint a trónörökösök alapos felkészítésével tesznek teljessé. Ezek a módszerek biztosítják, hogy minden érintett készen álljon a szerepváltásra és az új kihívásokra. Az átadási folyamat általában 1-1,5 évig tart, ezalatt a leköszönő generáció tanácsadói szerepben segíti a fennakadásmentes átmenetet, így biztosítva a vállalat folyamatos működését.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Orbán Viktor: A következő Máért a magyar választások után lesz majd

Ezeknek az országoknak nem minden kérdésben esik egybe az érdekük, de a legfontosabb stratégiai kérdésekben összehangolhatóak az érdekeik - mondta.

Zöld utat kaptak a fontos közlekedési projektek

Az építési és közlekedési miniszter által benyújtott előterjesztések alapján a kormány több jelentős közlekedési és infrastrukturális fejlesztés megvalósítását támogatja - jelentette be hivatalos Facebook-oldalán az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) .

Az MNB feljelentést tett a Szabadság téri székház felújítása ügyében

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentést tett a Szabadság téri székház felújításával összefüggésben felmerült hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.

Napi 250 millió köbméterrel nőtt a Mol részvételével kitermelt kurdisztáni gázmező teljesítménye

A Pearl Petroleum 1,1 milliárd dolláros gázbővítési projektje (KM250) keretében az iraki Kurdisztán régióban (KRI) található Khor Mor létesítményben megkezdődött a gáz kereskedelmi értékesítése.
Hirdetés

Hírek

Zöld utat kaptak a fontos közlekedési projektek

Az építési és közlekedési miniszter által benyújtott előterjesztések alapján a kormány több jelentős közlekedési és infrastrukturális fejlesztés megvalósítását támogatja - jelentette be hivatalos Facebook-oldalán az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) .

Az MNB feljelentést tett a Szabadság téri székház felújítása ügyében

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentést tett a Szabadság téri székház felújításával összefüggésben felmerült hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.

Napi 250 millió köbméterrel nőtt a Mol részvételével kitermelt kurdisztáni gázmező teljesítménye

A Pearl Petroleum 1,1 milliárd dolláros gázbővítési projektje (KM250) keretében az iraki Kurdisztán régióban (KRI) található Khor Mor létesítményben megkezdődött a gáz kereskedelmi értékesítése.

Rekordszinten az arany és az ezüst ára

Történelmi csúcsra erősödött az arany és az ezüst jegyzése unciánként a New York-i tőzsde fémrészlegében (Comex) csütörtökön kora reggel.

Nincs B terv – gyakorlati segítség a hulladék csökkentéséhez

A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet .

Szállodai klíma, a rejtett veszélyforrás: szakértői tanácsok utazóknak

Rossz szag és zaj jelezheti a problémás klímaberendezést a hotelekben

Egyre több gazda lát lehetőséget a sütőtöktermesztésben

Tovább bővült a sütőtök termőterülete, egyre több gazda lát lehetőséget az aszálytűrő, alacsony költség mellett termelhető sütőtökben. Az idei szezon már elkezdődött, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a legfinomabb sütőtököt továbbra is közvetlenül a termelőknél érdemes keresni, a személyes vásárlás mellett pedig akár már a világhálón is rendelhető az őszi csemege.

A szakszervezetek 12 százalékos 2026. évi minimálbér-emelést javasolnak

A szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak 2026-ra vonatkozóan, a munkaadói oldalon azonban még nincs egységes álláspont, ráadásul a számok az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó előzetes GDP-adatok tükrében még változhatnak.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.