Egyre kevesebb uniós vállalatot vesznek át kínai befektetők, ugyanakkor Peking milliárdokat fektet be új gyárak építésébe Európában. Az ázsiai népköztársaságból származó pénzek egyik legfontosabb célországa Magyarország.
Az elmúlt évben ismét jelentősen csökkentek a kínai befektetések Európában. Ezek főként az autóiparban és a fogyasztási cikkek ágazatában koncentrálódnak – derült ki a Kínára szakosodott Merics Intézet Spiegel által szemlézett tanulmányából. A fő célországok közé négy ország tartozik: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és – némileg meglepő módon – Magyarország.
A kínai befektetések Európában 2022-ben összesen 7,9 milliárd eurót tettek ki. Ez megfelel a 2013-as szintnek, és 22 százalékos csökkenést jelent 2021-hez képest. Az összeg háromnegyedét az autóipar és a fogyasztási cikkek ágazatai teszik ki.
A nagy projektek egyik fókuszában az akkumulátorok állnak, amelyek az elektromos autókhoz szükségesek. Magyarország például egyetlen projekt miatt áll a rangsor élén: a kínai CATL csoport összesen több mint hétmilliárd eurót akar befektetni a debreceni akkumulátorgyárba.
Kevesebb felvásárlás, több építés
A tanulmány szerint az úgynevezett zöldmezős beruházások, amelyek során a kínai vállalatok külföldön leányvállalatokat alapítanak vagy új gyártóüzemeket építenek, most a lista élén állnak, összesen 4,5 milliárd euró értékben, és főként akkumulátorgyárakról van szó. 2008 óta először fordult elő, hogy ezek fontosabbak, mint a felvásárlások és fúziók.
Utóbbiak összesen 3,4 milliárd eurót tettek ki, ami 2011 óta a legalacsonyabb szint. “A zöldmezős beruházások kevésbé szigorúan szabályozottak, mint a kritikus infrastruktúrában vagy a technológiai szektorban történő ellentmondásos felvásárlások” – mondta Max Zenglein, a Merics vezető közgazdásza.
A tanulmány szerint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Magyarország az európai kínai befektetések 88 százalékát tette ki. Itt a népköztársaság akkumulátorgyártó vállalatai – a CATL, az Envision AESC és a SVOLT – új üzemekbe fektetnek be.
