A következő hónapokban további javulás várható a kiskereskedelmi forgalomban, de a járványhelyzet előtti szint legkorábban az idei év végén, a jövő év elején érhető el – vélik elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idén májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, január-májusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője rámutatott arra, lehetséges, hogy a következő hónapokban már kismértékben növekvő kiskereskedelmi forgalom lesz, azonban a nemzetközi turizmus visszaesése ezen a téren is kockázatot jelent, illetve kérdés, hogy az üzemanyagok forgalma hogyan alakul.
Kiemelte, hogy májusban ugyan mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumene, ezen belül azonban az egyes termékcsoportok jelentősen eltérő képet mutattak. Az élelmiszereknél éves alapon bővülés történt, ellenben itt érződik a márciusi készletfelhalmozás forgalomcsökkentő hatása is. Az üzemanyagok forgalma jelentősen, több mint tizedével visszaesett, ami az átmenő forgalom és a turizmus csökkenésével, illetve az otthonról való munkavégzés elterjedésével magyarázható. A nem élelmiszer-kiskereskedelem gyenge növekedésében szerepet játszott, hogy májusban a hónap több mint felében Budapesten és Pest megyében még érvényben voltak a korlátozó intézkedések, az ország többi részében viszont már újra tudott indulni a kereskedelem.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is úgy látja, hogy a következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom, amelynek növekedését támogatja, hogy egyre többen térnek vissza a munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba.
Az elemző hangsúlyozta, májusban érdemben, 2,1 százalékra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással megtisztított visszaesése az áprilisi 10,2 százalékos csökkenés után, mivel a korlátozások feloldásával május elejétől vidéken, május közepétől pedig Budapesten és Pest megyében a vásárlók visszatértek a boltokba.
Kiemelte, hogy júniusban mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott fél millió forint jutalmat, júliustól 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok, 30 százalékkal a szakiskolai oktatók, novemberben 20 százalékkal az egészségügyi szakdolgozók bére. A munkaerőpiac javulásával, a továbbra is dinamikus bérnövekedés mellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában, ezzel szemben a megugró munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok hátráltathatják a kilábalást.
A Takarékbank vezető elemezője szerint az idén 1,2-1,5 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig bázishatások miatt is 5 százalék feletti növekedésre számít. A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végén, a jövő év elején várható. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre várható – írta Suppan Gergely.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint is júniusban további javulásra lehet számítani a szektor egészében, az emberek az elmaradt fogyasztást pótolják.
A járványügyi intézkedések fokozatos feloldásával együtt visszatért az élet a kiskereskedelmi szektorba. A piaci várakozásoknál jobb májusi adat azonban még nem jelenti azt, hogy teljesen magunk mögött hagytuk volna a nehéz időszakot. A májusi javulás arra volt elegendő, hogy a 2017-es fogyasztási szintekről a 2018 közepén mért kiskereskedelmi forgalomra álljon vissza a szektor – hívta fel a figyelmet.
Az ING Bank vezető elemzője rámutatott arra is, hogy az utazások továbbra is alacsony szintje, és a munkaerőpiaci változások tartósabban alacsonyabb növekedési ütemet hozhatnak a kiskereskedelemben, mint azt a koronavírus válság előtt lehetett tapasztalni.
