A világgazdasági feltételek romlása ellenére továbbra is 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2022-re Magyarországon a Kopint-Tárki, jövőre azonban a korábban prognosztizált 3 százalékkal szemben mindössze 0,5 százalékos lehet a bővülés – áll a kutatóintézet őszi konjunktúrajelentésében.
A jelentésből kiderül: az idei év második negyedévében a gazdasági növekedési ütem csak mérsékelten lassult – 6,5%-ra – az első negyedévi rekordütemet követően. Az előző negyedévhez képest a volumen emelkedése 1,1%-os volt. Ezt mindenekelőtt az év eleji masszív kormányzati kifizetések nyomán példátlanul felgyorsuló fogyasztási dinamika második negyedévre való áthúzódása tette lehetővé.
A magánfogyasztás volumene a második negyedévben is 9%-ot meghaladó ütemben növekedett. Vagyis az egyszeri kifizetések hatása még erőteljesen kihatott a második negyedév nagy részére is, valamint a belföldi és a nemzetközi gazdasági viszonyok kedvezőtlen irányú változása csak a negyedév legvégétől kezdett a számokban is jól megragadható hatást gyakorolni a fogyasztás dinamikájára.
Az állótőke-felhalmozás növekedési üteme számottevően lassult, viszont a jelek szerint ehhez legfőképpen az állami megrendelésektől függő infrastruktúra-beruházások visszafogása járult hozzá, miközben avállalati szektor jelentős hányadában még folytatódott a lendületes beruházásbővülés. Eközben a GDP-növekedés lassulását a külkereskedelmi folyamatoknak az első negyedévinél jóval kedvezőbb alakulása – az áruimport lassulása és az áruexport némi erősödése – is mérsékelte.
Az év további felében ugyanakkor be fog következni a háztartások fogyasztásának erőteljes lefékeződése, miután a reálkeresetek növekedése még a harmadik negyedév folyamán csökkenésre változik, és a fogyasztói hangulat egyre is egyre borúsabb lesz. A beruházások erős lassulásával – amit a kormányzati beruházások visszafogása is tetéz – a GDP-növekedés ütem az év végére a stagnáláshoz közeli szintre süllyed.
Így aztán a Kopint-Tárki a kiemelkedő első félévi ütem ellenére 4%-on tartja GDP növekedési előrejelzését, 2023-as előrejelzését pedig 0,5%-ra csökkenti.
A növekedési ütem lefékeződéséhez, illetve átmenetileg csökkenésbe fordulásához a világgazdasági feltételek romlása mellett az elmúlt évek gyors gazdasági növekedésével együttjáró pénzügyi egyensúlytalanságok kiigazításának a kényszere is hozzájárul. A költségvetési hiány 2022-ben annak ellenére is a GDP 6%-a felett lesz, hogy a kormány számos beruházást halasztásáról döntött, és a bevételek is gyors ütemben nőnek, jórészt a magas infláció következtében. Az államadósság 2022 közepére 46 ezer milliárd forintra emelkedett, ami az állampapírpiaci hozamok emelkedése mellett egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre. 2022 október 10-én a 10 éves állampapír referenciahozama átlépte a 10%-ot, ami a V4 országok közül a legmagasabb.
Hasonlóképpen kiemelkedő a régióban a magyar valuta gyengülése: a forint 2022 folyamán, október elejéig 20%-ot vesztett az értékéből, miközben a lengyel zloty 5-6%-ot, a cseh és a román valuta árfolyama pedig szilárdan tartja magát. Ugyanakkor a monetáris eszközök kimerültek, a jegybank szeptember végén – egy jelentős, 125 bázispontos alapkamatemelés után – a kamatemelési ciklust befejezte.
A magyar infláció 2022 szeptemberében a 3 balti ország után a 4. helyen állt az EU-s rangsorban. A magyar élelmiszer-infláció pedig a legmagasabb (35,2%) az egész EU-ban. 2022 utolsó harmadában, amikor már teljes mértékben belép a részleges rezsiemelés hatása, 20% körüli, sőt azt meghaladó havi év/éves árindexek várhatóak. A 2022. évi 14% körüli infláció után, 2023-ban ezt meghaladó, 15,5-16,5%-os fogyasztói árindex jelezhető előre, az év elején akár 25%-ot elérő havi év/éves árindexszel, amely az év folyamán folyamatosan csökken, a bázishatások miatt is. Amennyiben a kereslet nagyobb mértékben csökken, az jelentősebb mérséklődést hozhat az inflációban is, viszont ez a növekedési kilátásokat is beárnyékolja – áll a Kopint-Tárki prognózisában.
