Deeep néven hozott létre közös vállalatot a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie és az osztrák olajvállalat, az OMV, hogy az osztrák főváros alatt 3000 méteres mélységben talált forróvíz-vagyont klímasemleges távhő előállítására használják fel. 200 ezer bécsi háztartást látnának el így, egyelőre 20 millió eurót fordítanak az első mélységi geotermián alapuló erőmű tervezésére.
Az OMV tudja, hogyan kell kutat fúrni, a Wien Energie pedig el tudja juttatni a meleg vizet a fogyasztókhoz – nagyjából ez az alapgondolata a két óriáscég együttműködésének, akik Deeep néven alapítottak közös vállalatot a mélységi geotermia felhasználására a távfűtésben. Bécs alatt – 3 kilométeres mélységben – néhány évvel ezelőtt találtak jelentős forróvíz-vagyont, amelynek hőmérséklete meghaladja a 100 Celsius-fokot. Ezt szeretnék távhő előállítására felhasználni, hogy földgáz helyett megújuló energiaforrásokon alapuljon az osztrák főváros távhőellátása és 2040-re klímasemleges lehessen.
Első körben 20 millió eurót fektetnek be a tervezésbe, és Bécs új városrészében, Aspernben építik meg az első mélységi geotermián alapuló erőművet, amelynek jelenleg az engedélyeztetése zajlik. Ha minden az ütemterv szerint alakul, a fúrások 2024-ben indulhatnak, és 2027-ben kezdheti meg működését a 20 megawattos létesítmény, amely 20 ezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel. A 80 millió eurós összköltségű kísérleti beruházás ezen kívül fontos adatokkal és információkkal szolgál majd a tervezett további legalább hét erőműhöz, amelyek összteljesítménye 200 megawatt lesz.
A technológia lényege, hogy a 2-5 kilométeres mélységben található forró vizet szivattyúkkal a felszínre hozzák, ahol hőcserélők segítségével elvonják tőle a hőt. Az így nyert hőt a távhőhálózatba táplálják, a kihűlt vizet pedig visszavezetik az eredeti lelőhelyére. Így egy zárt, megújuló körforgás jön létre.
A projekt célja, hogy a mélységi geotermia segítségével összesen 200 ezer bécsi háztartást lássanak el klímasemleges távhővel és 2030-ra 900 gigawattórányi távhő származzon ebből a lokális, az energiaimporttól független forrásból.
Michael Strebl, a Wien Energie igazgatója az ORF-nek azt is elmondta, hogy – az időjárástól függően – jelenleg 6.500 gigawattóra körül van a távhőfogyasztás. Ennek 55-60 százaléka földgázból származik, a többi pedig hulladékhőből – például a Mannertől vagy a Spittelaui hulladékégetőtől. A cél az, hogy az energiaátállás végére negyedeljék a forrásokat. Vagyis a távhő egynegyede – vagy akár egyharmada – óriási hőcserélő berendezésektől, egynegyede a hulladékégetésből, egynegyede a geotermiából, egynegyede pedig egy zöld technológián alapuló, még csak terv szintjén létező új erőműből származzon.
