Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Londoni elemzők szerint "nem nagy ügy" az orosz törlesztési csőd
No menu items!

Londoni elemzők szerint “nem nagy ügy” az orosz törlesztési csőd

Illusztráció: Bigstock

Jelenleg nincs különösebb makrogazdasági jelentősége annak, hogy Oroszország 1918 óta először hátralékba került devizaadósság-törlesztési kötelezettségeinek teljesítésével – vélik londoni pénzügyi elemzők.

Piaci hírek szerint Oroszország a vasárnap lejárt 30 napos türelmi időszak végéig nem fizetett ki egy 100 millió dolláros kötvénytörlesztési részletet, amelynek eredeti fizetési határideje május 27-én lett volna.

Az orosz kormány tájékoztatása szerint Moszkva a határidő lejárta előtt maradéktalanul eleget tett törlesztési kötelezettségeinek, de a nemzetközi elszámolási és klíringrendszerek nem tették meg a szükséges lépéseket a kifizetés feldolgozására.

Az amerikai pénzügyminisztérium eredetileg külön engedély alapján lehetővé tette az amerikai portfolió-befektetőknek, hogy fogadják az orosz szuverén kötelezettség-törlesztéseket, de az engedély május 25-én lejárt.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics helyzetértékelése szerint a csődesemény annyiban jelentős, hogy jelzi az Oroszország ellen érvénybe léptetett nyugati szankciók hatékonyságát, az orosz gazdaság szempontjából azonban

“nem nagy ügy”.

A törlesztési csőd ára rendszerint az, hogy a hátralékba került szuverén adósok előtt bezárul a globális tőkepiac, vagy az, hogy hosszú ideig magas hitelköltségeket kell fizetniük.

Oroszország azonban a kötvénybefektetők szempontjából már három hónapja többé-kevésbé csődben van, és a szankciók eddig is elzárták a nemzetközi tőkepiaci hozzáféréstől az orosz kormányt. Az amerikai befektetőknek tilos orosz állampapírok vásárlása, Oroszország pedig le is állította az új kibocsátásokat – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint Oroszország egyébként is ritkán jelent meg a nemzetközi piacokon új adóssággal, a jelenleg kint lévő orosz devizaadósság-állomány 37 milliárd dollár, amely Chile vagy a Fülöp-szigetek devizaadósságához mérhető, ez a két gazdaság azonban 80 százalékkal kisebb, mint az orosz.

Mindemellett a magas olaj- és földgázárakból származó orosz közfinanszírozási bevételek is csökkentik az orosz kormány függését a külföldi finanszírozásoktól.

Az orosz energiaexport lehetőségeinek szűkítése már fájdalmasabb lesz, és az orosz kormány végül visszatér majd a kötvénypiacra, de a kamatkörnyezet és a hazai finanszírozási kondíciók ismét ugyanolyan lazák, mint januárban - az Ukrajna ellen indított háború előtt - voltak, és a kormány valószínűleg nagyobb mértékben támaszkodik majd a hazai bankokra az adósságpapírok értékesítésében

– áll a Capital Economics hétfői elemzésében.

A cég londoni elemzői szerint ráadásul a világ más részeire átgyűrűző hatás is várhatóan korlátozott lesz. A csődesemény nyilvánvalóan komoly fejlemény azoknak a befektetőknek, akik orosz eurokötvényeket tartanak portfolióikban – és így kamatköveteléseik vannak -, és azoknak a befektetőknek is, akik államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciókat (credit default swaps, CDS) kötöttek a birtokukban lévő orosz szuverén kötvényekre, a CDS-szerződések elszámolási folyamata ugyanis könnyen “zűrzavarba fulladhat“.

A Capital Economics elemzői kiemelik ugyanakkor, hogy az orosz eurokötvény-állománynak hozzávetőleg csak a fele – 19 milliárd dollárnyi adósság – van nem rezidens befektetők kezén, és az orosz kormány folytatja azoknak a kötvénykötelezettségeknek a teljesítését, amelyek az adott szerződések alapján rubelben is törleszthetők.

A ház elemzőinek becslése szerint a rubelben is fizethető kötvényadósság értéke 11 milliárd dollárnak felel meg.

A Capital Economics szerint az orosz kormány valószínűleg jogi eljárást kezdeményez, mivel már el is hangzott részéről az az érv, hogy a kötvénykibocsátási dokumentációk egy szóval sem említik olyan csődesemény lehetőségét, amelyet kívülálló felek okoznak.

A hitelminősítők részéről nem várható reakció, mivel ezek a cégek már nem sokkal az Ukrajna ellen indított orosz invázió után, a pénzügyi szankcióknak eleget téve visszavonták Oroszország államadós-besorolásait.

Az Európai Unió március 15-én jelentette be, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb entitásokra.

Az egyik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings azonban még a besorolás visszavonása előtt, április elején részleges devizaadósság-törlesztési csődhelyzetet jelző “SD” (Selective Default) szuverén adósosztályzattal látta el Oroszországot, arra hivatkozva, hogy Oroszország rubelben fizette dollárban denominált eurokötvényeinek április elején esedékessé vált törlesztéseit.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Beleremegett a forint a Barátság kőolajvezeték leállásába

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon arra a hírre, hogy leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.

Transznyefty: a szankciók miatt Oroszországból Magyarország felé is leállt az olaj

Az Ukrajnán keresztül Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba irányuló orosz nyersolaj áramlása a múlt héten leállt, miután a szankciók megakadályozták a tranzitdíj megfizetését - közölte a Transznyefty orosz csővezeték-üzemeltető.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).

Az üzemanyagkáosz miatt megugrott a villanyautók iránti kereslet

Több mint 20 százalékkal nőtt a kereslet a villanyautókra egy hét alatt - közölte a Használtautó.hu portál.

Hírek

Beleremegett a forint a Barátság kőolajvezeték leállásába

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon arra a hírre, hogy leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).

Az oroszok is el akarják kerülni a zaporizzsjai atomkatasztrófát

Oroszország bejelentette, hogy kész nemzetközi megfigyelőket fogadni az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműben, amelynek biztonsága kétséges, miután a múlt héten támadás érte.

Titokzatos űreszközt lőtt fel Kína

Miközben növekszenek a feszültségek Kína, az Egyesült Államok és Tajvan között, egy kínai hordozórakéta nemrég ismeretlen céllal pályára állított egy titkos űreszközt - írta a Futura francia hírportál.  

Gyengült a forint kedd reggelre

Gyengült kissé a forint kedd reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben: 0,1 százalékkal az euró és 0,2 százalékkal a dollár és a svájci frank ellenében.

Viharok és villámárvizek Amerikában – már több száz járatot töröltek

Az Egyesült Államokban hétfőn is több száz légijáratot töröltek, és számos útvonalon jelentősek a késések elsősorban az ország keleti és középső részét sújtó viharok miatt.

Megvan a világ TOP 10 városának listája. Budapest a legrosszabbak között sem szerepel

Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a Global Liveability Index rangsorát, amely a világ 10 legjobb és 10 legrosszabb helyét mutatja be 2022-ben. Az index 172 várost értékelt öt kategóriában: kultúra, egészségügy, oktatás, infrastruktúra és szórakozás.

Kína nem áll le a hadgyakorlatokkal. A tajvani képviselet vezetője válaszolt AzÜzletnek

A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom