Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Matolcsy: a gazdaságpolitikai és a költségvetési érdek összecsúszott
No menu items!

Matolcsy: a gazdaságpolitikai és a költségvetési érdek összecsúszott

“Egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el.” Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A 2010 utáni gazdaságpolitikával Magyarország elérhette volna az 1936-os fejlettségi csúcsát. Nem így történt, mert a miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitikai intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta. Erről Matolcsy György írt legújabb írásában. Ebben az elmaradt eredményeket összegezte és számszerűsítette.

A jegybankelnök a magyarnemzet.hu-n azt írta: a Trianon utáni Magyarország 1936-ban volt a legközelebb Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez; akkor az “uniós” átlag közel 83 százalékát érte el szemben a 2019. év végi 73 százalékkal.

Könnyebb ellenállás?

A miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitikai intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta, “inkább a könnyebb ellenállást választották” – erősítette meg kiindulópontként korábbi állítását Matolcsy György.

Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést – tette hozzá. A gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek összecsúszott, amiből mindig a rövid távú érdek kerül ki győztesen – így fogalmazott utalva arra, hogy a pénzügyi tárca és a jegybank között minden vita szakmai természetű.

Matolcsy György szerint egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el, mint ami végül született például az uniós fejlesztési pénzek felhasználásában.

Az első Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010-2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány – érvelt. Az elköltött uniós pénzeknek szerinte legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük. Ez  elmondása alapján 15-20 ezermilliárd forint többletforrást, beruházást, 5-7 ezermilliárd forint költségvetési többletbevételt eredményezhetett volna.

2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent – mutatott rá a jegybankelnök. Ez szerinte évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna. mindeközben az időszak végére a gazdasági fejlettséget akár két százalékponttal emelte volna.

Évi egy-két százalékkal kevesebb

Évi egy-két százalék többlet GDP-hatást lehetett volna elérni azzal, ha elkészül a 3., 4. és 5. Széll Kálmán-terv. Ezzel valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig – állította írásában az MNB vezetője. Azt is hozzátette, hogy a versenyképességi reformok egyes döntő területei a felgyorsult digitális átmenetet szolgálták volna.

A sikeres digitális átállást végrehajtó gazdaságok példája alapján évi több mint egyszázalékos többlet GDP-t valószínűsíthetünk erről a területről a létrejött GDP-hez képest” – tette hozzá.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami beruházások területén növelni kellett volna a hatékonyságot. Különösen a 2020-2022 közötti válság és az abból való kilábalás idején kaphatott volna meghatározó szerepet ez a hatékonysági többlet.

A gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása a makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna – hangsúlyozta a jegybankelnök. Ha megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna. Megmutatkozva a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben. További eredményként a többlet a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg – magyarázta.

A fentiek eredményeképpen az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakult volna. A devizában fennálló államadósság szintje 0-5 százalék körüli szintre süllyedt volna. A termelékenységi többlet 10-15 százalékos lenne. Az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna – összegezte Matolcsy György a cikkében.

A jegybankelnök azzal zárta sorait, hogy ma is több változat létezik a 2030-ig tartó gazdasági fejlődésre. “A mi jövőnkből is egyszer múlt lesz, és kizárólag rajtunk áll, hogy melyik változat győz. Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy mindannyian győztesek legyünk” – fogalmazott.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Matolcsy György: jövőre is 5 százalék körül alakul az infláció

Megvédtük az elmúlt évtized eredményeit - kezdte a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 2020-as válságkezelés értékelését a parlamentben. Matolcsy György szerint az infláció megugrását is a koronavírus-járvány okozta, az MNB pedig idén és jövőre is 5 százalék körüli értékkel számol.

Nem működött az IKEA online céges felülete – az adatok a kibertámadás után is biztonságban vannak

Olvasóink tegnap jelezték, hogy még este sem működik az IKEA internetes felülete a céges vásárlóknak. Kérdésünkre a cég reagált.

Covid-hatások és menedzser kihívások: Balogh Szabolcs, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezető igazgatója

Bár a járványhelyzet tavasszal engedett a szorításból, ősszel ismét visszatért a kötelező maszkviselet. Eközben a globális ellátási nehézségek és az infláció is számtalan olyan új helyzetet teremtett, amelyet napi szinten kezelniük kell a cégvezetőknek, üzleti döntéshozóknak. Legújabb rovatunkban erről beszélnek AzÜzlet által megkérdezett menedzserek.

Izraeli a világ legdrágább városa – Budapest a top 100-ban sincs

Tel-Avivban a legmagasabbak a dollárban számolt megélhetési költségek az egész világon, Budapest ugyanakkor ezen a mércén továbbra sincs a száz legdrágább város között - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) globális felmérésében.

Hírek

Nem működött az IKEA online céges felülete – az adatok a kibertámadás után is biztonságban vannak

Olvasóink tegnap jelezték, hogy még este sem működik az IKEA internetes felülete a céges vásárlóknak. Kérdésünkre a cég reagált.

Vezetőváltás a HungaroControlnál

Távozik posztjáról Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója. Feladatait átmeneti jelleggel Tóth László, a légi navigációs vállalat igazgatóságának tagja veszi át.

Emelkedő gázárak. Két tényező áll a drágulás mögött

Októberben a kínálati hiány és a magas kereslet emelte a fölgáz árát - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Új elnök-vezérigazgató a Magyar Bankholding élén

Folytatódik a Magyar Bankholding csoport irányításának egységesítése: Vida Józseftől Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Az eddigi igazgatósági elnök a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot.

Korábban jön a decemberi nyugdíj

A megszokottnál korábban jön a decemberi nyugdíj: a bankszámlákra december 2-án utalják a járandóságot, és a postai kézbesítés is már csütörtökön megkezdődik - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Távozik a MÁV-Start vezérigazgatója

Keresztes Pétert, a MÁV-HÉV vezérigazgatóját nevezték ki a MÁV-Start élére december 1-jétől. A korábbi vezérigazgató, Kerékgyártó József közös megegyezéssel távozik a MÁV-Start és a MÁV VAGON éléről - közölte a MÁV.

Orbán: meghosszabbodik az oltási akcióhét, hamarosan 5-12 éveseket is oltanak

Egy héttel meghosszabbítja a kormány a hétfőn indult oltási akcióhetet, és december 20-át követően az 5-12 éves gyerekek számára is elérhető lesz a vakcina - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Gazdaság

Megugrott az amerikai bankok nyeresége

Jelentősen, 35,9 százalékkal nőtt az amerikai bankszektor teljes nyeresége a harmadik negyedévben éves összehasonlításban, ugyanakkor elmaradt a második negyedévvel összevetve.

Kiszélesített kamatfolyosó: az MNB mozgásteret nyitott magának

Számítani lehetett arra, hogy a kamatfolyosót kiszélesíti és felfelé tolja a jegybank, ezzel a lépéssel ugyanis mozgásteret teremt magának - mondták elemzők a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának friss döntésére reagálva.

A monetáris tanács szélesítette a kamatfolyosót

A monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött kedden - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség

Azonnali fenntarthatósági fordulatra van szükség, a világgazdaság növekedési modellje ugyanis már rövid távon sem tartható fenn, és ez a pénzügyi rendszer szereplőire, illetve a gazdaság egészére kihat - mondta Kandrács Csaba.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom