Kezdőlap Gazdaság Matolcsy: a gazdaságpolitikai és a költségvetési érdek összecsúszott
No menu items!

Matolcsy: a gazdaságpolitikai és a költségvetési érdek összecsúszott

“Egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el.” Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A 2010 utáni gazdaságpolitikával Magyarország elérhette volna az 1936-os fejlettségi csúcsát. Nem így történt, mert a miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitikai intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta. Erről Matolcsy György írt legújabb írásában. Ebben az elmaradt eredményeket összegezte és számszerűsítette.

A jegybankelnök a magyarnemzet.hu-n azt írta: a Trianon utáni Magyarország 1936-ban volt a legközelebb Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez; akkor az “uniós” átlag közel 83 százalékát érte el szemben a 2019. év végi 73 százalékkal.

Könnyebb ellenállás?

A miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitikai intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta, “inkább a könnyebb ellenállást választották” – erősítette meg kiindulópontként korábbi állítását Matolcsy György.

Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést – tette hozzá. A gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek összecsúszott, amiből mindig a rövid távú érdek kerül ki győztesen – így fogalmazott utalva arra, hogy a pénzügyi tárca és a jegybank között minden vita szakmai természetű.

Matolcsy György szerint egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el, mint ami végül született például az uniós fejlesztési pénzek felhasználásában.

Az első Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010-2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány – érvelt. Az elköltött uniós pénzeknek szerinte legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük. Ez  elmondása alapján 15-20 ezermilliárd forint többletforrást, beruházást, 5-7 ezermilliárd forint költségvetési többletbevételt eredményezhetett volna.

2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent – mutatott rá a jegybankelnök. Ez szerinte évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna. mindeközben az időszak végére a gazdasági fejlettséget akár két százalékponttal emelte volna.

Évi egy-két százalékkal kevesebb

Évi egy-két százalék többlet GDP-hatást lehetett volna elérni azzal, ha elkészül a 3., 4. és 5. Széll Kálmán-terv. Ezzel valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig – állította írásában az MNB vezetője. Azt is hozzátette, hogy a versenyképességi reformok egyes döntő területei a felgyorsult digitális átmenetet szolgálták volna.

A sikeres digitális átállást végrehajtó gazdaságok példája alapján évi több mint egyszázalékos többlet GDP-t valószínűsíthetünk erről a területről a létrejött GDP-hez képest” – tette hozzá.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami beruházások területén növelni kellett volna a hatékonyságot. Különösen a 2020-2022 közötti válság és az abból való kilábalás idején kaphatott volna meghatározó szerepet ez a hatékonysági többlet.

A gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása a makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna – hangsúlyozta a jegybankelnök. Ha megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna. Megmutatkozva a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben. További eredményként a többlet a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg – magyarázta.

A fentiek eredményeképpen az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakult volna. A devizában fennálló államadósság szintje 0-5 százalék körüli szintre süllyedt volna. A termelékenységi többlet 10-15 százalékos lenne. Az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna – összegezte Matolcsy György a cikkében.

A jegybankelnök azzal zárta sorait, hogy ma is több változat létezik a 2030-ig tartó gazdasági fejlődésre. “A mi jövőnkből is egyszer múlt lesz, és kizárólag rajtunk áll, hogy melyik változat győz. Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy mindannyian győztesek legyünk” – fogalmazott.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Repteret vált Stockholmban október végétől a Wizz Air

A Wizz Air idén október végétől kezdve hetente 4 járatot indít az észak Velencéjeként is emlegetett Stockholm fő repülőterére

Átszervezik az Airbus vezetését

Christian Scherer kereskedelmi vezérhelyettes lett az Airbus polgári repülőgép-üzletágának vezérigazgatója, ezzel a 2019 előtti struktúra áll vissza a vállalatnál.

Kié a felelősség és mit keresnek az utazók? – Legfenntarthatóbb úti célok

A válaszadók szerint a fenntartható turizmus fejlesztése elsősorban a turisztikai szolgáltatók egyéni, valamint a helyi közösségek felelőssége.

Magához tért az OTP? A vezető részvények az OTP kivételével csökkentek

Erősen negatív hangulatban zajlott a kereskedés, a nyugat-európai részvényindexek lefelé tartottak, és a tengerentúlon is eladói nyomás van.

Hírek

A DRK és EGOM közös kollekciója Esztergomban

Közös ruházati kollekciót, két márka együttműködéséből született termékcsaládot mutattak be a közelmúltban Esztergomban. A helyiek úgy vélték, hogy Esztergom beceneve, az EGOM ruhamárkává is vált.

Így optimalizálják IT kiadásaikat a magyar cégek, rákaptak a használt szerverekre a vállalatok

A felmérésből kiderül, hogy meglepő módon az informatikát hangsúlyosabban használó cégeknél volt a számottevőbb költségcsökkentés, aminek oka egy jelentősebb költségracionalizálás volt.

Tőzsde – Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön.

Tőzsde – Veszteséges tőzsdezárás Európában

Gyenge kezdés után indexcsökkenéssel fejezték be a szerdai kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Devizapiac – Nagyot gyengült a forint kedden

Másfél-két százalékkal gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi devizapiacon.

Nálunk mikor? Rómában ingyenes lesz a tömegközlekedés a tizenkilenc év alattiaknak

Róma az első olaszországi város, ahol ingyenessé teszik a tömegközlekedést a tizenegy és tizenkilenc év közötti gyerekek és fiatalok számára.

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék, Londonban bankszünnap

Pluszban indítottak a főbb nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Londonban bankszünnap miatt egész nap nincs kereskedés.

Zsinagógák Hete: augusztus 27-től szeptember 10-ig

Már szokás szerint ismét a Sóletfesztivállal indul a Zsinagógák Hete, amely augusztus 27-től szeptember 10-ig változatos kulturális és szórakoztató programokkal várja a közönséget Budapesten és vidéki helyszíneken.

Gazdaság

A bruttó átlagkereset júliusban 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

A költségvetés a háborús időkben is biztosítja a forrásokat

A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza.

Október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása

Kilenc nap múlva, október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása.

Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A kamatemelési sorozat kezdete óta a mostani kamatdöntő ülés volt az első, amelyen a monetáris testület nem emelte a jegybanki kamatszintet.