Kezdőlap Pénzvilág Miért nem vétózta meg a költségvetést, mi lesz az inflációval, mire jó...
No menu items!

Miért nem vétózta meg a költségvetést, mi lesz az inflációval, mire jó a cafeteria fogyókúrája

A 2019-es költségvetés biztonságosnak nevezhető, a cafeteria fokozatos kivezetését messze nem az egyensúly javításának szándéka indokolja, a közszféra dolgozóinak átképzését, a gazdaságba irányítását az élet, a fizetések differenciálódása, a munkaerőpiac helyzete is sürgeti. Interjú Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács (KT) elnökével.

– A kormányoldal szerint a 2019-es költségvetés amolyan biztonsági költségvetés. Ilyennek látja a Költségvetési Tanács is?

– Megítélésünk szerint is az Országgyűlés által elfogadott jövő évi költségvetés mindenekelőtt konzervatív tervezésű abból a szempontból, hogy a kiadási oldal nem szállt el: az államháztartásra fordítandó pénzek lassabban növekednek, mint a GDP, ezáltal a centralizációs ráta a korábbi évek 50 százalék körüli szintjénél alacsonyabb, 46-45 százalék körüli lesz. Mindez azt jelenti, hogy jövőre a GDP arányában nagyjából 5 százalékponttal kevesebbet fordítanak az államháztartás kiadásaira, vagyis a költségvetés nem telepszik rá a gazdaságra. Sőt, a költségvetési pénzeszközökből komoly gazdaságélénkítő programokat valósítanak meg. Ez az egyik oldal. A másik, ami a konzervatív tervezést illeti, hogy a költségvetést jelentős tartalékkal tervezték meg.

– Miben nyilvánul ez meg?

– A tartalék két elemből áll: az egyik, hogy az államháztartás hiányát a 3 százalékos kritériumhoz képest 1,8 százalékkal tervezték, tehát szépen haladunk a nullás egyenleg irányába. (Természetesen ez eredményszemléleten elszámolva értendő.) Az 1,8 százalékos hiány összetevői:. Egyrészt kicsivel többet költünk az uniós forrásokból megvalósuló célokra annál, mint amit e források finanszíroznak – tehát itt hiánnyal terveznek. A hazai forrásból tervezett beruházások területén is hiánnyal számolnak. Így jön ki az az összeg, ami az uniós módszertan szerinti számítással 1,8 százalékot jelent.

Visszatérve az 1,8 és 3 százalék közötti különbségre, ez azt jelenti: ha a folyamatok nem a tervezett szerint alakulnak, akkor itt van körülbelül 1000-1500 milliárd forintos mozgástér, ami jelentős összeg. A másik elem: a normál tartalékoknak az összege, amelyet az ideihez képest is megemelve, 350 milliárd forintban állapítottak meg.. Ezekből adódóan, ha a számításba vett 4,1 százaléknál kisebb,  lesz a jövő évi gazdasági teljesítmény növekedésének mértéke, akkor is baj nélkül kifizethetők lesznek a szociális programok, rendelkezésre áll a bér- és nyugdíjemelések fedezete, emellett pedig az államháztartás GDP arányában kifejezett adósságtartománya is csökkenhet. Jogosan mondhatjuk: ez egy biztonságosan teljesíthető költségvetés. A kérdés persze mindig az, hogy a várható kockázatokon túl, esetleg bekövetkeznek-e a mi életünkre is kedvezőtlenül ható események a világban.

– És mit tart a legveszélyesebbnek?

– Az első helyen az áll, hogy miként alakul a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és a világ, leginkább Kína, Oroszország és persze Németország között. Ha valaki Németországban „elfelejtkezik magáról”, tekintve a magyar gazdaságban meglévő német súlyarányt, azt mi nagyon megérezhetjük. A német tőke jelenléte, a magyar autóipar határozott német orientációja egyértelművé teszi: ebben a küzdelemben nekünk az a jó, ha békesség van.

– Mi történik akkor költségvetés adósságrátájával, ha a forint árfolyama tovább gyengül?

– Nem történik semmi, mert az államháztartás adósságállományát változatlan árfolyamon kell számolni. Egyébként a forint árfolyama hamar visszatért a korábbi szint közelébe, a magasabb árfolyam pedig a belföldi turizmus, az áruexport, a beérkező uniós források oldaláról előnyökkel is jár, bevételt hoz, tehát nem feltétlenül és nem minden tekintetben negatív hatású. A lényeg, hogy kézben tartott legyen a folyamat, s ez így van.

– Változatlan árfolyamon számítják az adósságrátát?

– Az összehasonlíthatóság érdekében mindig az előző év végi árfolyammal számolják mind a bázis év végére várt adósságállományt, mind a költségvetési év végére tervezettet.

– …és mit szól az infláció 3 %-ot meghaladó prognózisokhoz?

– Mint ezt a zárószavazáshoz kapcsolódó rövid hozzászólásomban a parlamentben elmondtam, ezt a kérdést is sokoldalúan vizsgálta a Költségvetési Tanács. Nem látott okot olyan ajánlás megfogalmazására, hogy a kormány és a szakértői várakozások néhány tized százalékos eltérése miatt a költségvetés számain változtassanak. Tehát a kormány 2,7 százalékos inflációval tervez, a szakértők egyike-másika pedig azt mondja, hogy 3,1 százalék is lehet. Kérdezem: most 2018-ban tized százalékra meg lehet-e határozni, hogy mennyi lesz ez a szám 2019 év végére? Ilyen kis eltérésnél az esetleges kormányzati beavatkozás pozíciói sem rosszak, mindig lehet hozni olyan intézkedéseket, amelyek az inflációs számokat befolyásolják. Gondoljon példaként a benzin vagy a gázolaj árára, s egy sor olyan nagyobb tételre, ahol rendre kevesebbet költünk az év vége felé.

– Ne haragudjon, de, ha ez így van, akkor miért érinti olyan mértékben a Költségvetési Tanácsot, hogy az egyik ellenzéki politikai párt képviselője felszólította önöket arra, hogy vétózzák meg a költségvetés.

– Ami miatt nagyobb volt az érzékenység a költségvetési vitában, az annak volt tulajdonítható, hogy az adósság számításának szabálya úgy szól: ha a költségvetésnek mindkét meghatározó száma, a gazdasági növekedés és az infláció 3 % fölött van, akkor a költségvetés egyenlegét úgy kell megtervezni, hogy a nominális államadósság éves növekedési üteme nem haladhatja meg a tervezett infláció és a növekedés mértéke felének a különbségét. Valamivel nagyobb mértékben kellene ez esetben az államadósságállomány növekedését visszafogni.  A számításba vett infláció túllépésének a lehetősége fennáll, de a költségvetési hatása ennek is kezelhető a korábban a tartalékokról elmondottak alapján.

– Korábban a kockázatokról beszélt. Mondjuk ki: Egyre több szó esik  elemzői körében arról, hogy közeleg egy újabb válság. Ezt valóságos veszélynek látja?

– Éppen ezért kell nagyobb tartalékokat képezni, fel kell készülni rá. Egy példával érzékeltetve: a hullámhegy után hullámvölgy következik. Nem mindegy, hogy a hullám tarajos, vagy pedig hosszan elnyúló passzátszél által támogatott hullámmal van dolgunk. Most úgy tűnik, az elnyúló, hosszú növekedést tartalmazó hullámot követően lassú apadás jöhet, ami azt jelenti, hogy a jövő év még baj nélkül átvészelhető. Ellenkező esetben más lesz a hullámvölgy természete. Lehetnek váratlan események a világgazdaságban, mondjuk az energia árakban.

–  Említette, hogy a jövő évi költségvetésben a GDP-hez viszonyítva csökkennek az államháztartási kiadások. Ez megfelel az EU kiigazítási előírásainak?

– Az Európai Uniónak van egy olyan szabálya, hogy a 60 százalék fölötti GDP arányos államadósság esetében három év átlagában a 60 százalék fölötti rész 1/20-ával kell csökkenteni az államadósság-rátát. Nekünk most valahol 73-72,9 százalék körül van a GDP arányos államadósságunk, s ezt tervezik csökkenteni mintegy 2,6 százalékponttal. Könnyen kiszámolható az uniós kötelezettség, s látható, hogy ezt a követelményt is teljesíti a költségvetés.

– Mi a jelentősége a cafeteria kivezetésének? A munkavállalókat és áttételesen a munkaadókat is elég érzékenyen érinti, ehhez képest mi haszna van a költségvetésre nézve?

– A költségvetés egyensúlyának az összegszerű nagyságrendje miatt érdemben nem befolyásoló tényező a cafeteriára fordított pénz. Inkább arról van szó, hogy a cafeteria kedvezmények fokozatos kivezetése évek óta napirenden van és most léptek vele egyet.

– Ha a költségvetés szempontjából ennyire mindegy, mi az értelme a cafeteria akár távlatos kivezetésének? A megszüntetésének?

– Van, aki azt mondja, és nem kevesen vannak ilyenek, hogy ne bónuszokat, meg beváltható utalványokat adjanak a munkavállalóknak, hanem tegyék a bérükbe azt a pénz is, amiből – címkézés helyett – azt vesznek meg, amit csak akarnak. Ezzel a gondolkodásmóddal van összefüggésben a cafeteria kivezetésének ügye. Az így gondolkodók az áfa csökkentését, illetve szelektivitását tartják jobb eszköznek, mondván az áfa kulcsok mértéke legyen a differenciáló tényező.

– Ha viszont csökken a cafeteria, az emberek kevesebbet visznek haza, kevesebbet is költenek.

– A másik oldalon viszont jelentős reálbér növekedés áll.

– Mivel munkaerőhiány van.

– Ne vegye rossz néven, de itt nem a munkaerőhiány az alapvető meghatározó. A béreknek közelíteni kell az Európai Unióban szokásos mértékekhez, szeretnénk jobban élni, többet fogyasztani. A kormány és a munkavállalók érdekképviseletei között létrejött bérmegállapodás korábbi, mint a munkaerőhiány jelensége. Akkor lehet ilyen korrekciót kezdeményezni, ha erre van mozgástér, ha jelentős a bérnövekedés, és létezik egy tervezett bérnövekedési program. Tehát én a magam részéről ezt egy szemléleti vitának tartom, a költségvetési kiadásait tekintve viszont nagyon, nagyon szerény tényezőnek.

– A költségvetés tartalmazza az Ön által is többször oly kívánatosnak tartott hatékonyság növelésre való törekvést?

– A költségvetési hatékonyság azáltal, hogy a megtermelt jövedelemből kevesebbet használ fel az államháztartás, vagyis az újraelosztási ráta csökken, már önmagában is hatékonysági kérdés.

– Ha elfogadjuk, hogy a költségvetésben egyértelműen tükröződik az állam olcsóbb működtetésére való törekvés, ebben is szerepet kell kapnia annak, amiről egyre többet hallani: a közszféra dolgozóinak jórészét úgymond átirányítják a  termelőszférába. Működhet ez egyáltalán?

– Van erre szándék és vannak ennek a gyakorlati lépései is. A kérdéshez nyilván az is hozzátartozik, hogy ha megmarad a gazdaság és vele a bérek növekedése, akkor ez önmagában kiváltja a munkaerő mozgását a jobban fizető reálszféra felé. Mert az emberek jó része oda megy dolgozni, ahol jobbak a keresetek. Miközben az állami szférában is akkor marad meg a mai, vagy inkább valamivel magasabb bér, ha kevesebben és hatékonyabban látják el ezt a feladatot.

– De azért annak is meg van a maga romantikája, hogy kisebb pénzért, kevesebb erőfeszítéssel, kisebb focit is lehet produkálni.

– Természetesen ezért is kulcskérdés, hogy a magán és az állami szféra minden területén egyértelműen megjelenjenek a teljesítményelvárások. Van ebben még  bőven tennivaló.

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ismét lesz Ősök Napja Bugacon

Idén nyáron Bugac ad otthont Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényének. Augusztus 8–10 között a VIII. Ősök Napja ünnepen felépül a világ legnagyobb jurtája, több mint 50 hagyományőrző- és sportesemény, tudományos kiállítás, előadás, valamint több tucat koncert várja a történelem rajongóit.

Útimorzsák Japánból 2    Rakétavonat és céghűség

Japán alapító tagja a G7 csoportnak és a szervezet megalakulása után röviddel csatlakozott a párizsi székhelyű OECD-hez is.

NAV: július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály.

Egyharmad Balatonnak megfelelő öntözővíz-készlet áll rendelkezésre

A rendkívüli aszály és a csapadékhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudunk elégíteni – közölte Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Hozzátette, a gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme.
Hirdetés

Hírek

NAV: július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály.

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.

KSH: májusban 2,6 százalékkal elmaradt az ipari termelés az egy évvel korábbitól

2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál.

Otthon Start programmal nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése

Az Otthon Start programmal a kormány egy olyan terméket alkotott, amire évtizedek óta nem volt példa és általa nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése.

Magyarországnak is jön a zöld pénz. 3,66 milliárd eurót oszt szét az EU.

Fotó:wikipedia Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank ma...

10 év, tripla új lakás négyzetméter ár. Az ÉVOSZ elnök most mégis lát reményt.

Az építőipar és a hazai építőanyag gyártás számára is...

Société Générale pert nyert Horvátországgal szemben a devizahitelesek ügyében

A Société Générale francia bank megnyerte azt pert, amelyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított Horvátország ellen Washingtonban a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében

A vendégek messziről elkerülik azokat az éttermeket, ahol rossz a mosdók állapota

A Tork nemzetközi felmérésében a válaszadók 73%-a arról számolt be, hogy a kellemetlen mosdóélmények alapvetően befolyásolják döntésüket, hogy visszatérő vendégek lesznek-e1 a vendéglátóhelyeken
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.