Kezdőlap Cégvilág MKIK a kutatási pénzek felügyeletéről
No menu items!

MKIK a kutatási pénzek felügyeletéről

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a magyar vállalkozói társadalom meghatározó része egyetért a magyar kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) rendszerének átalakításával – közölte a köztestület az MTI-vel a jövő évi költségvetés innovációra fordítható forrásaival kapcsolatban.

Az MKIK közleményében hangsúlyozta: évek óta szorgalmazták, hogy a hazai kutatás-fejlesztési-innováció intézményrendszere a gazdaság igényeit is figyelembe véve működjön.

Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte: a kamara támogatja, hogy a korábban szétforgácsolt kutatás-fejlesztési és innovációs források felügyelete egy helyre, az Innovációs és Technológia Minisztériumhoz került. Szerinte ezzel jó esély van arra, hogy a jövő évi költségvetésben e célra rendelkezésre álló 70 milliárd forint jelentős részét a gazdaságban hasznosuló innovációra fordítják, növelve ezzel a magyar gazdaság versenyképességét.

A hazai innovációs, kutatási és fejlesztési rendszer valós helyzetét jelzi, hogy az Európai Innovációs Eredménytáblázat (European Innovation Scoreboard) legutolsó, 2017-es mérésén Magyarország az EU országai között az utolsó helyek egyikét foglalja el, a 21. helyezés mögött meghúzódó teljesítménye 2010 óta nem nőtt annak ellenére, hogy a magyar gazdaság ebben az időszakban kiemelkedő teljesítményt mutatott, és az elmúlt években a legtöbb forrást fordította az ország kutatásra és innovációra.

A gazdasági önkormányzat szerint a magyar gazdaság egyértelműen a tudáson alapuló hozzáadott érték növelésében érdekelt, a KFI költségek háromnegyed részét a vállalatok biztosítják, és ebben a folyamatban a hazai nem vállalati kutatóhelyeknek is kiemelt szerepe van. Nem valós a vita a kutatás és a termékhez vezető fejlesztési folyamatok szembeállításáról sem, az itthon működő vállalatok egyértelmű szándéka a hazai kutatási eredményekre támaszkodó magas színvonalú oktatás és termékfejlesztés.

A kamara nagyvállalati partnerei igénylik az egyetemeken és kutatóintézetekben folyó magas színvonalú kutatási tevékenységet, sok esetben maguk is nemzetközileg kiemelkedő alapkutatási tevékenységet folytatnak. Ugyanakkor igénylik azt is, hogy Magyarország az erre a célra elérhető erőforrásait folyamatosan növelje, ezeket a legoptimálisabban használja fel, ellenkező esetben sem a kutató és fejlesztő szakemberek képzésére, sem az elért eredményekre nem tudnak támaszkodni – mutat rá az MKIK.

A köztestület közleményében felidézi, hogy a vállalati kutatás-fejlesztés (K+F) ráfordítások több mint háromnegyedét 77,8 százalékát, a teljes magyarországi K+F mintegy 60 százalékét a nagyvállalati kutató-fejlesztő helyek realizálják, a hazai tulajdonú, alapvetően kis- és közepes vállalatok elvárják, hogy az innovációs képességeik kialakításában, a termékek fejlesztésében a hazai kutatóhelyek nagyobb támogatást nyújtsanak.

A kamara fontosnak tartja, hogy a vállalati befizetéseken alapuló Innovációs Alap forrásait az állam alapvetően új termékekhez és szolgáltatásokhoz vezető tényleges, a piacon termékként megjelenő projektek támogatására fordítsa, a kiválósági, valamint a fókuszált kutatások finanszírozására viszont külön források álljanak rendelkezésre – foglalt állást a köztestület.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Online vásároljon autópálya-matricát, nem kell kényelmi díjat fizetni

Szeptember elsejétől sehol sem kell kényelmi díjat fizetni az online vásárolt autópálya-matricák után

Zentai Péter: kidolgoztuk a panel helyett toronyház program magyar modelljét, ahol a fejlesztő viseli a terheket

Így is kinézhetne az, ami ma panel Zentai Péter ingatlanfejlesztő...

Hétfőtől itt az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartási Rendszer Budapesten

A beadványokat azonban postai és elektronikus úton ezen időszak alatt is előterjeszthetik az ügyfelek

Nem csak a lakáshitelek, hanem a közjegyzői díjak terén is változást hoz a szeptember

A kamattámogatással összefüggő kölcsönszerződések közjegyzői okiratának díjára külön mérték vonatkozik, nevezetesen a közjegyzői okirat elkészítéséért fizetendő munkadíjként a 10. § szerinti munkadíj 15%-át kell felszámítani.
Hirdetés

Hírek

Online vásároljon autópálya-matricát, nem kell kényelmi díjat fizetni

Szeptember elsejétől sehol sem kell kényelmi díjat fizetni az online vásárolt autópálya-matricák után

Hétfőtől itt az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartási Rendszer Budapesten

A beadványokat azonban postai és elektronikus úton ezen időszak alatt is előterjeszthetik az ügyfelek

Nem csak a lakáshitelek, hanem a közjegyzői díjak terén is változást hoz a szeptember

A kamattámogatással összefüggő kölcsönszerződések közjegyzői okiratának díjára külön mérték vonatkozik, nevezetesen a közjegyzői okirat elkészítéséért fizetendő munkadíjként a 10. § szerinti munkadíj 15%-át kell felszámítani.

Hankó Balázs: újra egészségügyi mintajárás lesz Gödöllő

Újra egészségügyi mintajárás lesz Gödöllő - mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter abból az alkalomból, hogy a gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ szeptember 1-től a Semmelweis Egyetem fenntartásában folytatja működését.

NAV: az adószámát kockáztatja, aki nem teszi közzé beszámolóját

Idén több mint 43 ezer adózó nem hozta nyilvánosságra határidőre a számviteli beszámolóját. A beszámoló benyújtásának elmulasztása miatt súlyos szankciók szabhatók ki: a 200 ezer forintos mulasztási bírság és az adószám törlése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonban segít a cégeknek, hogy ezt elkerülhessék - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a hivatal.

Több kertészeti kultúra is kikerült az EKÁER bejelentési kötelezettség alól

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös kezdeményezésére fontos változás történt az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével kapcsolatos jogszabályban. A napokban a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint zöldborsó, zöldbab és csemegekukorica kikerült a kockázatos termékek köréből, így az EKÁER bejelentési kötelezettség már nem vonatkozik ezekre a termékekre.

15 éves a Kodály Központ – jubileumi évad indul Pécsett

2025-ben ünnepli fennállásának 15. születésnapját a pécsi Kodály Központ, amely az elmúlt másfél évtizedben a magyar és a nemzetközi kulturális élet meghatározó helyszínévé vált. A szakma és a közönség egyaránt Európa legjobb hangversenytermei között tartja számon az épületet, amely eddig 1,24 millió látogatót fogadott.

Felpörög az energiatárolási piac a Jedlik Ányos-programnak köszönhetően

Az energiaárak ingadozása és a megújuló energiák terjedése felgyorsította az energiatárolási beruházásokat Magyarországon. A most induló Jedlik Ányos Energia Program iránt kiemelkedő a kereslet: a mezőkövesdi Top NRG Zrt. az elmúlt hetekben mintegy 150 ajánlatkérést kapott különböző vállalkozásoktól. A program akár 50%-os támogatást is adhat KKV-knak akkumulátoros rendszerek telepítésére, ami 1,2–1,5 éves megtérülést is eredményezhet.
Hirdetés

Gazdaság

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.

A nyári uborkaszezon a legjobb időszak a dubaji ingatlanvásárlásra a magyar szakértő szerint

Töretlenül növekszik a magyarok érdeklődése a dubaji ingatlanok iránt, egyes cégek évről évre hússzoros növekedést is tapasztalnak a keresletben.