Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához kulcskérdés a termelékenység javítása – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője egy szakmai konferencián.
Balatoni András a jegybank legfrissebb Termelékenységi jelentését bemutató előadásában hangsúlyozta: 2013-2019 között Magyarország sikeres éveket tudhatott maga mögött, ami az extenzív növekedésből – a munkaerőpiac növekedéséből – fakadt. Át kell térni az intenzív növekedésre, amelynek a kulcsa a termelékenység, hatékonyság emelése – mondta.
Hozzátette: a termelékenység javulása hosszú távon mérsékli az inflációt, így a jegybank elsődleges mandátumának eléréshez is hozzájárul.
A rendelkezésre álló adatok szerint azokban az ágazatokban volt alacsonyabb az árak emelkedése az elmúlt évtizedben, ahol magasabb volt a termelékenység növekedése. Emellett a termelékenység javulása megteremti az alapot a bérek fenntartható felzárkózására is – sorolta.
A jelentésben a termelékenység négy pillérét vizsgálják, amelyek kiterjednek a munka, az innováció, a digitalizáció termelékenységére és az ökológiai hatékonyságra.
Ismertetése szerint a magyar termelékenységi mutatók jellemzően az EU-átlag kétharmadán állnak, míg a TOP5 uniós országhoz képest 40-50 százalékon, de az elmúlt években több területen is javulást regisztráltak. Például 2017 óta a munkatermelékenység növekedésében jelentős előrelépés történt. A létszámalapú munkatermelékenység évente átlagosan 2 százalékkal nőtt 2017 és 2021 között, míg az EU-átlag csupán 0,4 százalékkal emelkedett. A 2020-as Covid-válság és a 2021-es gyors gazdasági helyreállás időszakában Magyarországon több mint 1 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó GDP, míg az EU átlagában 0,7 százalékkal csökkent.
Kiemelte: kedvező a munkatermelékenység emelkedése, trendszerűen és átlag felett nőtt Magyarországon a kkv-szektor munkatermelékenysége, de a nagyvállalatoké nem nőtt tovább. Kedvező, hogy a hazai GDP-arányos k+f ráfordítások az elmúlt 10 évben emelkedtek, de a szabadalmak számában és más eredményekben – például tudásintenzív foglalkoztatottakra jutó védjegyek – jelentkező megtérülési hatékonyságuk alacsony nemzetközi összevetésben. Kitért arra, hogy Magyarország a V4 országokkal együtt jobban növelte a k+f kiadásokat az uniós átlagnál.
Hozzátette: Magyarország innovációs hatékonysága 57 százalék az EU átlaghoz képest, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 37 százalék.
Jó alapot teremt a digitalizáció fejlődéséhez, hogy a digitális infrastruktúra kiépítettsége EU-átlag feletti, de az adatok szerint annak kihasználtsága alacsony – mutatott rá. A digitális technológiák lakossági és vállalati felhasználásában egyaránt az utolsóelőtti helyen áll az ország az EU-ban. Bár az e-számlázás aránya 10-ről 13 százalékra nőtt, uniós összevetésben alacsonynak számít. A koronavírus-járvány által kikényszerített alkalmazkodás felgyorsította a digitalizációs folyamatokat: itthon 1-1,5 évvel hozta előbbre a digitalizáció terjedését, de a legjobb teljesítményt mutató országokban akár 2-5 éves gyorsulást is eredményezett.
Magyarország az ökológiai hatékonyságban teljesít a legjobban a vizsgált pilléreken belül – mondta, ugyanakkor itt is azonosíthatók előrelépési lehetőségek, elsősorban a megújuló energiaforrások arányának növelése terén. Az ország ökológiai hatékonysága 79 százalék az EU átlaghoz képest, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 50 százalék. Az ökológiai pillér alapja a természeti erőforrások és potenciálok megfelelő használata. Ezen értékek megőrzése és felszabadítása biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági pálya ökológiailag is fenntartható maradjon – ismertette.
