A kedvező folyamatok fennmaradása esetén, 2021-re megszűnhet az ország nettó külső adóssága. Az MNB sajtótájékoztatón mutatta be a 2018. év külső egyensúlyi folyamatait áttekintő Fizetési mérleg jelentést.
Koroknai Péter, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője ismertette: a magyar gazdaság külső sérülékenysége 2018-ban tovább csökkent. A folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség (a tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlege) változatlanul többletet mutatott. Tavaly az uniós transzferek jelentős felhasználása és a korábbi éveket meghaladó működőtőke-beáramlás mellett dinamikusan nőtt a beruházások értéke, míg a gazdaság nettó és bruttó külső adósságrátái tovább csökkentek.
Magyarország külső finanszírozási képessége továbbra is meghaladja a régiós országokban jellemző értékeket, a folyó fizetési mérleg többlete a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékát, a gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 2,2 százalékát tette ki tavaly.
A folyó fizetési mérleg többlete tavaly mérséklődött, de továbbra is kevesebbet költ az ország fogyasztásra és beruházásra, mint amennyi jövedelmet megtermel – mondta az MNB főosztályvezetője. A külkereskedelmi többlet tavaly csökkent, míg az átutalások egyenlege az uniós források beáramlása miatt emelkedett – mondta a szakértő. A jegybank azonban nem számít arra, hogy deficites lesz a folyó fizetési mérleg egyenlege – fűzte hozzá.
A folyó fizetési mérleg többlete a 2016-ban mért, historikus csúcsnak számító 6 százalékról a GDP 0,5 százalékára csökkent az elmúlt évben, ilyen alacsony mérlegtöbbletre 2011 óta nem volt példa.
Az MNB adatai szerint a folyó fizetési mérleg tavalyi többlete 640 millió euró volt, az előző évi 3,451 milliárd euró után. A külkereskedelmi aktívum csaknem 3 milliárd euróval maradt el az egy évvel korábbitól, az áruforgalom egyenlege 3,3 milliárd euróval romlott és 1,4 milliárd euró deficitbe fordult, a szolgáltatások 7,64 milliárd euró többlettel zártak, ami 313 millió euróval több az előző évinél. Az uniós tőketranszferek tavalyi 2,504 milliárd eurós összege 851 millió euróval több volt az előző évinél. Ezzel együtt a folyó mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, az ország úgynevezett finanszírozási képessége a külfölddel szemben 2,961 milliárd euróval elmaradt a 2017-estől és 1,893 milliárd euró volt.
Koroknai Péter szerint a külkereskedelmi egyenleget kettős hatás alakítja, a belső konjunktúrával szoros összefüggést mutató áruegyenleg csökkent, míg a szolgáltatások egyenlege jelentős többletet mutat. Ez kedvező, mert a szolgáltatások importtartalma jóval kisebb, mint az áruforgalom importigénye – elemezte.
A beruházások importigénye és a tartós fogyasztási cikkekhez kapcsolódó növekvő import rontotta az áruforgalmi egyenleget, de ebben egyedi tényezők is szerepet játszottak, tavalyi magasabb energiaimport, az új autók elhúzódó engedélyezése, a magasabb olajár, valamint a készletek emelkedése.
Koroknai Péter kiemelte: a beruházások lendületes bővülése nagymértékben hozzájárult az áruegyenleg romlásához, hozzátéve, hogy az export továbbra is gyorsan növekszik.
Kiemelte: a következő években, amikor a most elinduló, illetve zajló beruházások termelni fognak, csökken majd az importigény és erősödik az export. Néhány átmeneti tényező a következő években megszűnik, a belső kereslet viszont a jövőben is erős marad, ami idén kissé csökkenti majd a folyó fizetési mérleg szufficitjét, de megmarad a többlet – fejtette ki.
A külső adósság alakulása szempontjából fontos, hogy a GDP-hez mérten a nettó finanszírozási képesség stabilan 2-2,5 százalék között alakulhat a következő években is – jelentette ki Koroknai Péter. (MTI)
