A biztosítási szektor és az önkéntes pénztárak tavaly megőrizték stabilitásukat a sokkhatások – aszály, infláció, eszközök leértékelődése és szabályozói kihívások – ellenére – összegezte Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.
Az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését ismertetve kiemelte: a biztosítási szektor tőkemegfelelése 2022 végén 172 százalékos volt, ami két és félszer akkora, mint amennyit a jogszabályok előírnak.
Az ágazat díjbevétele tavaly 7,4 százalékkal 1428 milliárd forintra nőtt, ami főképp a nem életágnak – casco, kgfb és a vagyonbiztosítások – volt köszönhető.
Az ügyvezető igazgató tájékoztatott arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlák egyenlege több mint 100 milliárd forinttal csökkent tavaly közel 1600 milliárd forintra.
A szektor negatív hozammal zárta a 2022-es évet, ugyanakkor a negyedik negyedévben már elindult a hozamok emelkedése, ami idén is folytatódott – hívta fel a figyelmet.
A nyugdíjpénztárak működési eredménye veszteségbe fordult tavaly, ugyanakkor ágazati szinten megfelelő a tartalékok szintje - erősítette meg. A jelentés alapján az ágazat eredménytermelő képessége 80 milliárd forintról 40 milliárd forint körüli szintre csökkent.
Az MNB szakembere arra is kitért, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) összforgalma tavaly 20 százalékkal nőtt, döntően – 2021-hez hasonlóan – a származékos piac teljesítményének köszönhetően. A három legnagyobb forgalmú részvény továbbra is változatlan sorrendben az OTP, a Mol és a Richter volt.
Hozzátette: a befektetési alapkezelők által kezelt vagyon 11 százalékkal nőtt 2021-hez viszonyítva és elérte a 13 154 milliárd forintot 2022 végére; a nettó tőkebeáramlás több mint kétszerese volt az egy évvel korábbinak.
Az ügyvezető igazgató közölte, hogy az MNB tavaly több mint 471 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki, összesen húsz eljárást indított.
Rámutatott arra, hogy a pénzpiaci és a biztosítási közvetítőknél tovább folytatódott a konszolidáció: csökkent a létszám, ugyanakkor a közvetített szerződések száma és értéke is nőtt.
Végül azt is megjegyezte, hogy a nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások eredménytermelő képessége az extraprofitadó miatt csökkent tavaly, ugyanakkor a mérlegfőösszegük összességében 15 százalékkal bővült.
