Több tagállammal együtt Magyarország is felszólította az Európai Bizottságot, hogy hozzon olyan azonnali piaci intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy a sertéstartók válsága még jobban elmélyüljön – jelentette ki Nagy István az uniós agrárminiszterek tanácsülését követően.
A tárcavezető emlékeztetett: a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük. Rövid idő alatt meredeken megemelkedtek az előállítás költségei a takarmányárak és az energiaköltségek.
Ugyanebben az időszakban viszont az átadási árak drasztikusan csökkentek, így veszélyesen “kinyílt az olló.” Ennek eredményeként ma már a leghatékonyabb gazdaságok számára is veszteséges a sertéstartás.
Ez a helyzet pedig még rövidtávon sem tartható fenn – tette hozzá Nagy István.
Kifejtette, az Európai Bizottság elutasította, hogy azonnali piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot. A segítségnyújtásra alkalmas lenne a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében kezdeményezték ennek a válságalapnak a felhasználását. Ebből gyorssegélyt lehetne nyújtani az ágazat szereplőinek, azonban a bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot.
A válságalap megnyitásához a tanács döntésén kívül az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lenne – hangsúlyozta.
A miniszter szavai szerint Magyarország minden lehetséges eszközzel támogatja az állattartókat és azon belül a sertéstartókat. Nagy István példaként említette, hogy 4 milliárd forinttal megemelték az idei állatjóléti támogatások keretét, emellett támogatott hitelt nyújtanak a gazdáknak, az Európában elsőként elindított krízisbiztosítási rendszer pedig elérhető már a sertéstartók számára is.
A minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése és javítása érdekében szigorított ellenőrzésnek vetik alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.
