Kezdőlap Gazdaság Oda a megtakarítási lehetőség: drámai módon nyílik itthon a fizetési olló
No menu items!

Oda a megtakarítási lehetőség: drámai módon nyílik itthon a fizetési olló

Fotó: Freepik

Az Intrum legfrissebb jelentése alapján stagnál az Intrum Fizetőképességi Index (IFI), ami a közelmúlt gazdasági helyzetét tekintve kedvező jelnek számít. Ugyanakkor a lakossági kamatkiadások tizennégy éves csúcsot értek el, elsősorban az elmúlt évek magas inflációjának és a jegybanki alapkamat-növekményének következtében.

Az alacsony jövedelmű háztartások nehezebben kezelik a megnövekedett költségeket, míg a magasabb jövedelműek a kamatbevételekből profitálnak, ezáltal tovább mélyítve a jövedelmi különbségeket.

Az idei év harmadik negyedévében a legfrissebb adatok szerint az Intrum fizetőképességi indexe alig egy százalékkal csökkent, így lényegében 12,5-ös értéken stagnált. A havi adatok alapján júliusban kisebb visszaesés tapasztalható, ám ezt követően az index értéke enyhén emelkedett, végül pedig ismét stagnált az előző hónaphoz képest. A lakosság fizetőképességének gyakorlatilag változatlan szintje a közelmúlt gazdasági nehézségeihez viszonyítva kedvező eredménynek számít.

Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018 óta negyedévente jelenteti meg az Intrum Fizetőképességi Indexet, amely a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az IFI olyan összetett mutató, amely képes megragadni a magyar háztartások fizetőképességének alakulását. Amennyiben az index értéke nő, akkor azt feltételezzük, hogy a lakossági jövedelmi helyzete is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek.

Rekordot döntött a lakossági kamatkiadás

Az idei második negyedévben tetőztek a lakossági kamatkiadások: 245 milliárd forinttal elérték a tizennégy éve nem látott csúcsot. Ez nagyrészt a Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta gazdasági válság nyomán kialakult magas infláció következménye. Az infláció kezelésére a jegybank megemelte az alapkamatot, amely a lakossági hitelpiacot is átárazta, így növekedtek a kamatkiadások.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a lakosság kamatbevételei is emelkedtek, 2024 második negyedévében elérve a 486 milliárd forintot. Ezt főleg az állampapírok hozama okozza, amelyek kamata szintén a magasabb alapkamat miatt nőtt. 2023 első negyedévében a háztartások nettó kamategyenlege (vagyis a kamatbevételek és a kamatkiadások közötti különbség) pozitívba fordult. Ez alapvetően jelenti, hogy a kamatok összességében javítottak a lakosság fizetőképességén.

“Fontos azonban az eredményekhez azt is hozzátenni, hogy a kamatok emelkedése a jövedelmi különbségek hatására eltérő mértékben érintette a különböző háztartásokat: jellemzően a magasabb jövedelmű háztartások részesültek a megnövekedett kamatbevételekből, mivel ők rendelkeznek általában megtakarítással. Ezzel szemben az emelkedő kamatok a hiteladós, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtották leginkább, akik nehezebben tudják kezelni a megnövekedett költségeiket. Az MNB pénzügyi egészség kutatásából azonban jól látszik, hogy ez a réteg a lakosság 40 százaléka körül alakul, akik egy hónapnyi megtakarítással sem rendelkeznek.” – kommentálta az Intrum és a GKI új jelentését Deszpot Károly, az Intrum vezérigazgató-helyettese. 

Bizonytalanságukban inkább tartalékolnának a magyarok 

A magyar gazdaság gyenge teljesítményének és a lakossági fogyasztás alacsony szintjének hátterében több tényező is áll. A reálbérek emelkedése ellenére a lakosság költési hajlandósága nem mutat jelentős növekedést, és a vállalkozások is óvatosabban közelítik meg a beruházásokat. Az empirikus adatok azt mutatják, hogy a háztartások a COVID-19 és az energiaválság következményeként megcsappant megtakarításaikat próbálják visszaépíteni, hiteleiket törlesztik, és tartalékolnak a fogyasztás helyett.

A hazai infláció már 2017 óta magasabb az uniós átlagnál, így a lakosság jelentős árcédula-sokkal szembesült az elmúlt években. A magas inflációt visszaszorító magas kamatok pedig növelik a lakosság adósságterheit, még jobban visszafogva ezzel a fogyasztási és beruházási kedvet, főként az alacsonyabb jövedelműek körében.

A háború folyamatos jelenléte a közbeszédben növeli a lakosság bizonytalanságérzetét, ami tartalékolásra és külföldi megtakarítások felé fordulásra ösztönöz. A családtámogatások, az állampapírok magas hozamai és az adókedvezmények elsősorban a felső középosztályt segítik, akik jövedelmük nagyobb részét külföldön költik el. Az emelkedő kiskereskedelmi és pénzügyi különadók pedig tovább növelik az árakat, ami szintén csökkenti a hazai fogyasztást, és a vásárlókat a külföldi online kereskedik és a határon átívelő bevásárlás felé tereli.

A lakosság alacsony fogyasztása nemcsak külső tényezőkből, hanem belső folyamatokból is ered. Az elérhető adatok alapján a megtakarítások nőttek, de ez elsősorban a magasabb jövedelműeket érinti, ők tudnak felkészülni a jövőbeli bizonytalanságra. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek nincs lehetőségük pénzügyi tudatosságra, mivel jövedelmüket teljes mértékben felélik. Így az elmúlt időszak eseményei tovább növelték a társadalmi jövedelmi egyenlőtlenségeket.

MNB: rövid távon ne számítsunk komoly változásra 

Az utóbbi évek gazdasági kihívásai, mint a COVID-19 járvány, az energiaválság és a folyamatos infláció, alapvetően megváltoztatták a háztartások pénzügyi szokásait Magyarországon. A tavalyi év során a bizonytalan gazdasági környezet és a magas infláció hatására a tehetősebb háztartások jelentős mértékű megtakarításokat halmoztak fel, a fogyasztási ráta a teljes lakosság körében csökkent. Az elmúlt negyedévekben a bérek gyorsabban növekedtek, mint más típusú lakossági jövedelmek (például nyugdíjak és profitok), ami összességében azt eredményezte, hogy a lakosság teljes jövedelme mérsékelten emelkedett.

Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) legújabb előrejelzései szerint a következő két évben enyhe csökkenés várható a lakossági megtakarítási rátában, míg a lakossági beruházási ráta kismértékű növekedést mutat majd, a fogyasztási ráta pedig stabil marad. A KSH szeptemberi jelentésében a munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt a várt 4,2% helyett, ami egy romló trendre hívja fel a figyelmet, és a gazdaság további gyengélkedését vetítheti előre. A csökkenő foglalkoztatás ugyanis rontja a fogyasztási, és ezzel a GDP növekedési kilátásokat a következő hónapokra.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

NAV: többmilliós bírságra számíthat a szabálytalanul működő állateledel-forgalmazó

Többmilliós bírságra számíthat egy szabálytalanul működő állateledel-forgalmazó vállalkozó

Ingatlan.com: júliusban 3 éves csúcsot döntött a lakáspiaci kereslet

Júliusban 3 éves csúcsot döntött a lakáspiaci kereslet, ami leginkább az Otthon Start Program előszeleként értékelhető - közölte az ingatlan.com saját adatai alapján

Lépésváltás az e-mobilitásban: akkumulátoros gyorstöltőt telepített a MOON és az MVM Mobiliti

Fotó:Freepik Új szintre lépett az MVM Mobiliti és a Porsche...

Óvatosan a légkondival mert megbetegíthet

A túlzott klímahasználat súlyosabb esetekben arcidegbénulást és tüdőgyulladást is...
Hirdetés

Hírek

NAV: többmilliós bírságra számíthat a szabálytalanul működő állateledel-forgalmazó

Többmilliós bírságra számíthat egy szabálytalanul működő állateledel-forgalmazó vállalkozó

Ingatlan.com: júliusban 3 éves csúcsot döntött a lakáspiaci kereslet

Júliusban 3 éves csúcsot döntött a lakáspiaci kereslet, ami leginkább az Otthon Start Program előszeleként értékelhető - közölte az ingatlan.com saját adatai alapján

Bécsi tudósok áttörése: klímabarát búzanemesítés

Egy bécsi vezetésű nemzetközi kutatócsoport olyan új búzafajtákat keres és nemesít tovább, amelyek természetes úton csökkenthetik a műtrágyahasználatot.

Ezek az Otthon Start kritikus pontjai

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

1,4 milliárd forint bírság az egészségügyi eszközöket gyártó és forgalmazó cégek kartellezése miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 1,4 milliárd forint bírságot szabott ki egészségügyi eszközöket gyártó és forgalmazó cégek kartellezése miatt

Elérte a 45 milliárd forintot a Demján Sándor 1+1 Program kifizetéseinek összege

Gyors ütemben halad a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztését célzó Demján Sándor 1+1 Program végrehajtása: már több mint 500 vállalkozás jutott hozzá a támogatási forráshoz összesen 45 milliárd forint értékben, így a kifizetések összege két hét alatt megduplázódott

Lendületben a török turizmus – 26 millió látogató és 25 milliárd dollár bevétel 2025 első felében

Növekedést mutatott Törökország turizmusa 2025 első félévében: a vendégszám és a bevételek is emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Várnak a Nyitott porták Napok

A Nyitott Porta Napok keretében több mint 150 családi gazdaság, pince és manufaktúra nyitja meg kapuit 2025. augusztus 23. és október 5. között és kalauzolja el az érdeklődőket a vidéki élet szépségeibe, az állattartás, a növénytermesztés és a gasztronómia világába. 
Hirdetés

Gazdaság

A nyári uborkaszezon a legjobb időszak a dubaji ingatlanvásárlásra a magyar szakértő szerint

Töretlenül növekszik a magyarok érdeklődése a dubaji ingatlanok iránt, egyes cégek évről évre hússzoros növekedést is tapasztalnak a keresletben.

Vegyesen változott csütörtök estére a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Rekordszinten a bitcoin jegyzése

Rekordszintre emelkedett a bitcoin jegyzése a dollárral szemben péntek reggel az intézményi befektetők keresletének a hatására.

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...