Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Olajfüggés e-autókkal - Csendes csoda Északon 2.

Olajfüggés e-autókkal – Csendes csoda Északon 2.

Bármerre is jár a látogató Norvégiában, igencsak feltűnő a sok elektromos autó. Az értékesítési statisztikák tanúsága szerint tavaly ebbe a kategóriába tartozott az eladott autók egyharmada, az idei előrejelzések pedig már 50 százalékról szólnak.

Rengeteg az e-autó az olajban gazdag országban

A fejlett országokban sehol sem ilyen magas az egy főre jutó elektromos meghajtású autók aránya, amelyeket ráadásul tiszta módon – vízerőművek által – termelt áram hajt. A „zöldülő” autóállománnyal a norvégok közelebb kerültek ahhoz a célhoz, hogy hat éven belül leállítsák a fosszilis üzemanyaggal hajtott kocsik kereskedelmét.

Az elektromos autók vásárlóinak nyújtott sok kedvezmény (adómentesség a gépkocsira, ingyenes feltöltési és parkolási lehetőség, szabad közlekedés a buszsávban), valamint a fosszilis üzemanyagok árusításának megszűnése belátható időn belül az állami adóbevételek csökkenését eredményezi majd. Sok lehetőség van azonban a bevételkiesés pótlására.

Olajfüggőségre „ítélve”?

Ezzel a kapcsolatban is mind több szó esik a norvég olajkilátásokról és az olajfüggőség esetleges elmélyüléséről. Egy nemrégiben készített közvélemény-kutatás eredménye szerint a lakosság 70 százaléka úgy gondolja, hogy meg kell tartani a kialakult olajfüggőséget, és csak 16 százalék szavazott ellene. Viszont ha Norvégia nem lép valamit a diverzifikálás irányába, gazdaságilag is egyre kiszolgáltatottabbá válik az olajiparnak, ami a lakosságnak sem kedvező és a környezetnek is rossz hír. A kisebb pártok véleménye szerint az olajipar a norvég kormány fejőstehene marad még nagyon sokáig – pedig már a zöldebb megoldások felé kellene haladniuk.

A szakemberek jelentős része egyetért abban, hogy belátható időn belül Norvégia nem tud szabadulni az olajfüggőségtől. S talán nem is akar. Az egyre duzzadó olajalap ugyanis igencsak jó fedezete a tartós jólétnek. (Érdemes megjegyezni, hogy a nagyon magas órabérek miatt – néhány terméktől, technológiától és szolgáltatástól eltekintve – a norvég feldolgozóipar nem igazán versenyképes a világpiacon. Szinte hihetetlen, de a számok azt bizonyítják, hogy a norvég feldolgozóipari átlag-órabér négyszerese az amerikainak.)

Irány a sarkkör!

Norvégia korábban csak a jégmentes tengeri területekre korlátozta a kitermelést részben azért, mert az olajtársaságok nem rendelkeznek a jeges területeken bekövetkező olajszennyezés eltávolításához szükséges technológiával, részben pedig azért, mert az úszó jéghegyek is veszélyt jelenthetnek a fúrótornyokra.

A Statoil jelenlét a Barents-tengeren. Fotó: Thomas Nilsen

A Barents-tenger norvég szektora 2017-es becslés szerint 2,8 milliárd köbméter (17,6 milliárd hordó) olajkészletet tartalmazhat a Spitzbergáktól (Svalbard) délkeletre fekvő, az év túlnyomó részében jégtakaróval borított tengeri területek már ismert 1,4 milliárd köbméteres készletével együtt. Norvégia tehát új korszakot nyit olajtermelésében és az Északi-tengert követően a sarkköri vidék felé fordul.  A műholdas megfigyelések szerint a jégtakaró zsugorodóban van, északnyugati irányban pedig visszahúzódóban van. A norvég olajipari vállalatok üdvözölnék a lehetőséget, hogy újabb és újabb lelőhelyekre terjeszthetik ki a termelést.

A Financial Times egy korábbi cikke arról számolt be, hogy Norvégia legnagyobb állami tulajdonban lévő energetikai társasága, a Statoil azt tervezi, hogy olajterminált épít az ország sarkköri térségében fekvő Veidnes városánál. A Statoil (és természetesen az állam) ezzel kívánja elősegítetni a további sarkköri kitermelés felfutását. A beruházás költségét 80-90 milliárd norvég koronára becsülik (14,6-16,4 milliárd dollár). A terminál a tervek szerint a Barents-tengeren fekvő Skrugard és Havis olajmezők termelésének begyűjtését segíti majd elő.

Norvégia olajkitermelése az Északi-tengeren csökken, ezért a Statoil az említett olajterminál építését “egy új iparosítási korszak” kezdeteként értékeli. Norvégia tehát komoly lehetőséget lát a sarkköri területei olajmezőinek kiaknázásában. A Skrugard-mezőben a Statoil 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. Társai itt az olasz Eni (30 százalék), illetve a norvég állami Petoro olajvállalat. A mezőtől kb. 280 kilométernyire fekvő, Veidnesnél terminálba a tervek szerint napi 200 ezer hordónyi kőolaj érkezhet, ahonnan évi 50-100 hajószállítmánnyal jutna el a kitermelt kőolaj a felvevő-piacokra.

Különleges kapcsolat az Európai Unióval

Kicsit benn is, kicsit kinn is

Norvégia és az Európai Unió különleges kapcsolatai hosszú múltra tekintenek vissza. Oslo először 1962-ben jelezte csatlakozási szándékát az Európai Gazdasági Közösséghez (így hívták akkoriban a mai Európai Uniót), de Gaulle Franciaországa azonban akkor nem volt híve a bővítésnek, így Nagy-Britannia, Írország és Dánia mellett Norvégia sem nyerte el a tagságot.

1972-ben már maguk a norvégok mondtak nemet a kontinens hívó szavának: az első népszavazáson 53,5 százaléknyian vetették el a lehetőséget. Huszonkét évvel később, 1994-ben kérdezték meg újra a polgárok véleményét az uniós csatlakozásról: akkor 52,2 százalék utasította el. Azóta nem volt népszavazás a kérdésben és a jelek szerint belátható időn belül nem is lesz. A legfrissebb felmérések szerint ma a lakosság 70 százaléka ellenzi a csatlakozást.

Majdnem tagság

Norvégia így is szorosan együttműködik az európai intézményekkel, és nem csak szavakban, hanem nagy összegű pénzügyi hozzájárulással is erősíti az integrációt. Az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) és az EEA (Európai Gazdasági Térség) tagjaként az északi ország sok szállal kötődik a kontinens politikai, pénzügyi és gazdasági hálózataihoz. Az EGA-megállapodás 1994-es életbelépése óta Norvégia Izlanddal és Liechtensteinnel együtt beléphet az EU belső piacára, cserébe viszont ezeknek az államoknak is részt kell venniük az európai pénzügyi támogatások rendszerében.

A halászat sokáig a megállapodáson kívüli tényező volt az együttműködésben Kép: a szerző felvétele

Az egyezmény, a mezőgazdaság és a halászat kivételével, kiterjeszti az egységes piaci törvénykezést Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre. (A későbbiekben sikerült megállapodásra jutnia az EU-nak és Norvégiának számos vitás mezőgazdasági és halászati kérdésben.) Fontos megjegyezni, hogy noha Norvégia szorosan kötődik az uniós szervezetekhez, intézményekhez és gazdasági kapcsolataiban is meghatározó szerepe van az EU-nak, de az uniós döntésekbe nincs beleszólása. Csak azt határozhatja el, hogy azokkal együtt halad vagy sem.

Az EEA egyezmény keretében Norvégia részt vesz számos, a vállalkozásokkal, környezetvédelemmel, oktatással és kutatással foglalkozó uniós szervezetben és programban is. Az EU keleti irányú bővítése által megkövetelt változtatások 2004. május elsején léptek hatályba. A kibővített EEA egyezmény a technikai részletek mellett újfajta pénzügyi konstrukciókat is tartalmaz, amelyeken keresztül Norvégia (és a többi EEA /EFTA ország) elősegítheti az új tagországokkal bővült európai piac társadalmi és gazdasági kohéziójának erősödését.

Az EEA egyezmény mellett Norvégia más fontos uniós megállapodásokban és szervezetekben is szerepet vállal. Társulási szerződés keretében 1999 óta részt vett és vesz részt a schengeni jogrendszer kidolgozásában, majd alkalmazásában.

Finanszírozási célok

Visszatérve az európai pénzügyi támogatások rendszerére: az EEA és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok célja, hogy csökkentsék az EEA-tagállamok gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeit.

A Finanszírozási Mechanizmusok révén például 2004 és 2009 között mintegy 1,3 milliárd eurós támogatás vált elérhetővé, az összeg közel 97 százalékát Norvégia állta. (Érdemes utalni arra, hogy sok gazdasági szakember véleménye szerint Norvégia a Finanszírozási Mechanizmusok pénzeivel „fizet” a társult tagság előnyeiért, amolyan nettó befizetőként.)

A fő támogatási célok a kezdetek óta a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, az egészségügy és a gyermekek világa, a kulturális örökség, a tudományos kutatás, a civil társadalom és az igazságügy. A jelenlegi, hétéves támogatási szakaszban Magyarország csaknem 70 milliárd forint juttatásban részesül, ennek az összegnek csaknem 10 százaléka a civil szférát célozza meg. (A hazai média nagy része csak „norvég alap”-nak nevezi a Finanszírozási Mechanizmusokon keresztül rendelkezésre álló anyagi eszközöket.)

Távol a korrupciótól

 A látogató úgy érezheti magát Norvégiában, mint egy „igazi” EU-tagországban. Például az EU-ból érkezők számára nincsen határellenőrzés, az országban érvényes az európai uniós egészségügyi kártya és a példákat még hosszasan lehetne sorolni.

A pénzbőség ellenére ( vagy talán azért is) az északi országban – hasonlóan a többi skandináv országhoz – szinte ismeretlen a korrupció. A Transparency International korrupciós érzékelési index listáján Norvégia tavaly a hetedik helyre került Dánia, Új-Zéland, Finnország, Szingapúr, Svédország és Svájc után. Megjegyzendő azonban, hogy a lista első hét helyezettje gyakran cserél helyet egymással egy-két pontos értékelési eltéréssel.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.hu
Gonda György

Norvégia és a norvégok a szó szoros értelmében természetes ország, természetes emberek. Udvariasak, szókimondóak, nem ragaszkodnak a máshol esetleg kötelező protokollhoz sem. Ennek egyik (városi) legendás példája még a kelet- és közép-európai rendszerváltás előtti időkből származik: az egyik magyar miniszterelnök kormánygéppel utazott nagy delegáció élén hivatalos látogatásra Norvégiába. A repülőtéren a király fogadta a küldöttséget hegyi turista-öltözetben, hátizsákkal. Cseppet sem szégyenkezve elnézést kért öltözetéért, de – a legenda szerint – a hegymászásból későn indult vissza a fővárosba és már nem volt ideje átöltözni. Miért is ne lehetne igaz a történet?

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A fiatalok harmada kevesebbet költött a járvány alatt

A járványhelyzetben eltérően alakultak a fiatalok költései: a megkérdezettek 18 százaléka szerint kiadásaik emelkedtek, 36 százalékuk csökkenést tapasztalt - derül ki a K&H ifjúsági indexből.

Koronavírus – WHO: lehet, hogy soha nem lesz hatékony vakcina

A vakcinafejlesztéssel kapcsolatos nagy remények ellenére nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a koronavírus ellen - jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.

BÉT – Július: nyárias forgalom mellett csökkent a BUX

Júliusban a BUX értéke 35 818 pontról 34 692 pontra csökkent, elsősorban a Mol és OTP gyengülése miatt. Ezzel szemben az indexben kisebb súlyú CIG Pannónia közel megduplázta árfolyamát - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

Hírek

Koronavírus – WHO: lehet, hogy soha nem lesz hatékony vakcina

A vakcinafejlesztéssel kapcsolatos nagy remények ellenére nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a koronavírus ellen - jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

Önkéntes száműzetésbe vonul a volt spanyol király

I. János Károly egykori spanyol király bejelentette, hogy elhagyja az országot, és külföldön telepedik le. Hírügynökségek pénzügyi botrányt emlegetnek a döntés hátterében.

Pandémia – A Sincshondzsi szekta felelőssége. Letartóztatás Dél-Koreában

Letartóztatták Dél-Koreában a Sincshondzsi vallási szekta alapítóját, aki úgy irányította az eseményeket, hogy az összes Covid-19 fertőzés 36 százalékát a szekta tagjai adták az országban - jelentette az Asia Today napilap.

Már működik az Egyesült Arab Emírségek első atomreaktora

Sikerrel üzembe helyezték az Egyesült Arab Emírségek első atomerőmű-reaktorát, ezzel az ország az első olyan arab állam, amely gazdasági célú nukleáris energiát állít elő.

Új vezérrel vált profilt a Škoda

A Volkswagen dél-afrikai érdekeltségének igazgatója, Thomas Schäfer veszi át a Škoda vezetését, és a tömegtermék modellekre összpontosítja a cég profilját - jelentette be a Volkswagen AG.

Koronavírus – Szlávik: amíg nincs vakcina, az eddigi módon kell védekezni

A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ellenőrzése - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

Szerdától újra olcsóbban tankolhatunk

Tovább csökken az üzemanyagok ára: a hét közepétől a benzin és a gázolaj literje is 4 forinttal kerül majd kevesebbe.

Tokió. Jövőre sem lesz nyári olimpia?!

A 2020-as Nyári Olimpia 2021-re halasztott megrendezése egyre bizonytalanabb. Milliók a világ minden tájáról, zsúfolt stadionok és tömegközlekedés – virulógiai veszélyek sokasága. COVID-védőoltás nélkül egyre bizonytalanabb, hogy Tokió megrendezheti-e a világ legrangosabb sorteseményét.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

A szárazság miatt tűzgyújtási tilalom lesz érvényben szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Augusztustól vámmentes a kereskedelem Vietnammal

Augusztus elsején lép életbe az Európai Unió és Vietnam között létrejött kereskedelmi megállapodás, amely szinte valamennyi vámot eltörli a felek közötti áruforgalomban - közölte az Európai Bizottság.

Túlzott GVH-bírság? A Digi bírósághoz fordul

A Digi szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott bírság, illetve annak mértéke nem áll arányban a társaság eljárási, adminisztratív mulasztásának súlyával, ezért kezdeményezi a végzés bírósági felülvizsgálatát - közölte a távközlési szolgáltató.

Dietetikus: rákot okozhat a sok sült étel

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása - hívta fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Gazdaság

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az oroszok betiltották a kriptopénzes fizetést

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely megtiltja a belföldi fizetést kriptovalutával.

MNB – 25 millió forint bírság a KÖBE biztosítónak

Számos területen feltárt jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 25 millió forint bírságot szabott ki a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületre (KÖBE).

Megtévesztette egyes ügyfeleit – bírság a K&H Biztosítónak

Több biztosítási terület problémás állománykezelése, valamint az informatikai biztonsági és a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosítóra.

Újabb nyugdíjpénztárt bírságolt meg az MNB

Informatikai biztonsági, kiszervezési, számviteli és vállalatirányítási hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 9,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az MKB Nyugdíjpénztárra.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom