Depresszió esetén csökken az örömképesség, az energiaszint, a motiváció, fáradékonyság jelenik meg, emellett az evési, alvási szokásokban is változás állhat be, mély, tartós szomorúság, üresség érzés alakulhat ki. Jellemzően csökken a fizikai aktivitás, ami az állapot további romlásához vezethet, hiszen a mozgás elhagyásával az energiaszint is alacsonyabbá válik.
„A rendszeres fizikai aktivitás viszont pozitívan hat a hangulatra, örömérzetet okoz, javítja a stressztűrő képességet, aktív szerepe van az érzelemszabályozásban, növeli az önértékelést, pihentetőbbé teszi az alvást” – emeli ki Kele Tímea szakpszichológus. A mozgás hatására javulnak a tanulási és memóriafunkciók is. Ha mindezt társaságban végezzük, az a kapcsolatokat is erősíti, hiszen lehetőség van a tapasztalatcserére, másokkal találkozni, beszélgetni, ami szintén pozitívan hat az ember hangulatára.
Bármilyen mozgásformát is választunk, a közepesen mérsékelt intenzitás a leghatékonyabb a hangulati panaszok megelőzésében vagy mérséklésében. Érdemes tehát heti ötször fél órát szánni erre a tevékenységre, ami lehet séta, kirándulás, kocogás, és amelyeket akár idősebb korban is el lehet kezdeni. A fokozatosság, a következetesség azonban minden esetben nagyon fontos. Tervezzük meg, hogy mikor, milyen mozgásformát választunk, hangolódjunk rá, és csak annyit teljesítsünk, amennyi jólesik.
A testmozgás amellett, hogy a megelőzésben is fontos szerepet játszik, enyhe vagy középsúlyos depresszió esetében a terápia részeként is alkalmazható. Ilyenkor egyéni vagy csoportos keretek között mozgásnapló vezetésével, önsegítő anyagokkal kiegészítve kerül sor a fizikai aktivitás növelésére, a folyamat és az eredmények áttekintésére – magyarázza a szakember.
Fotó: Semmelweis Egyetem – Zellei Boglárka