Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Összefoglaló: cég- és munkahelymentő adókedvezmények
No menu items!

Összefoglaló: cég- és munkahelymentő adókedvezmények

A koronavírus járvány negatív gazdasági hatásaihoz kapcsolódóan, több egymás utáni időpontban, több kormányzati intézkedés is született a vállalkozások életben maradását, a munkahelyek megtartását célozva. Ezeket foglaltat össze AzÜzlet.hu olvasói számára szerkesztőségünk kérésére a NAV szakértője.

A gazdaságvédelmi intézkedések között több lépcsőben, több adóügyi könnyítésről is döntött a kormány. Az adókönnyítésekkel kapcsolatos és az ügyfeleket segítő minden fontos tudnivaló a NAV honlapján részletesen megtalálhatók a „Segítség rendkívüli helyzetben (COVID-19)” című rovatban. A NAV szakemberei itt gyűjtötték össze azokat a leggyakoribb adózási kérdéseket és válaszokat, melyek leginkább felmerülnek ebben a rendkívüli helyzetben. Fontos megjegyezni, hogy ezek az információk folyamatosan frissülnek.

A Kormány 26 ágazatban, a járvány okozta negatív gazdasági hatásoknak leginkább kitett ágazatokban tevékenykedő kisadózóra hozott kedvező intézkedéseket, ami 151 ezer kisvállalkozást érint. Ezek az intézkedések a következők:

Nem kell megfizetni a tételes adót

  • A 61/2020 (III.23. ) Korm. rendeletben tételesen felsorolt mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozásoknak a kisadózó után nem kell megfizetni a tételes adót március, április, május, és június hónapokra. Ez igaz arra az esetre is, ha a kisadózó más tevékenységet is végez és ebből is keletkezik bevétele. A mentesség automatikus, a NAV ezekre a hónapokra nem írja elő a kisadózó vállalkozás adószámláján a bejelentett kisadózó(k) után a havi tételes adót.
  • Azok élhetnek a lehetőséggel, akik már februárban is a katásként végezték a mentesített tevékenységet.
  • Fontos tudni, hogy az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a kisadózó társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Mentesített tevékenységnek minősül:

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
  2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
  3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
  4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
  5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
  6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
  7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
  8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
  9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
  10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
  11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
  12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
  13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
  14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
  15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
  16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
  17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
  18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
  19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
  21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
  22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
  23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
  24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
  25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
  26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

Tíz havi automatikus részletfizetést kapnak az adótartozásra

– További könnyítés, hogy a kisadózó vállalkozás – függetlenül attól, hogy a vállalkozás mentesített tevékenységet folytat-e vagy sem– a 2020. március 1-je előtt keletkezett kata adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg, pótlékmenetesen. Ez a kedvezmény sem kérelemre, hanem automatikusan jár, ezt a NAV a kisadózó folyószámláján automatikusan könyvelni fogja. (Ez az intézkedés legalább 74 ezer vállalkozást érint és 14 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.)

A globális koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetnek leginkább kitett szektorok azonnali segítséget kaptak a kormánytól.  Ennek keretében a szakmunkás minimálbért kereső munkavállaló után mintegy 71 ezer forintról mond le havonta az államkassza azért, hogy az érintett vállalkozások megőrizhessék dolgozóik állását.

Az azonnali segítségre szoruló ágazatokban, így a turizmusban, a taxis és belvízi személyszállításban, a vendéglátó-, szórakoztató-, média- és filmiparban tevékenykedőkre, továbbá a szerencsejáték-, előadóművészi, rendezvényszervezői, fizikai közérzet javító és sportszolgáltatást nyújtó gazdálkodókra, speciális szabályokat hozott a kormány. Ezekben az ágazatokban március, április, május és június hónapokra

– a munkáltatók mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól,

– a munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül pedig kizárólag a 4%-os egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni legfeljebb 7.710 forintos összegben. 

Fontos tudni, hogy ezeket a kedvezményeket a veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként folytató kisadózó vállalkozások is alkalmazhatják, ha munkaviszonyban alkalmazottat foglalkoztatnak.

Az adó-és járulékkedvezményeket a veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet tényleges főtevékenységként folytató vállalkozások alkalmazhatják. Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

A kedvezmények négy területen jelennek meg.

1.) Mentesség a szociális hozzájárulási adóban

Az intézkedés lényege, hogy nem kell a 17,5 %-os szociális hozzájárulási adót megfizetnie 2020. március, április, május és június hónapra a veszélyeztetett ágazatba tartozó

  • kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
  • egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
  • a Tbj szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.

2.) Járulékmentesség

A veszélyeztetett ágazatba tartozó

  • foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
  • egyéni vállalkozó, és
  • a Tbj szerinti társas vállalkozó

esetében a járulékalapot képező jövedelem után nyugdíjjárulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot nem, csak a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7.710 forint összeget kell megfizetni 2020. március, április, május és június hónapra.

A járulékmentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási- és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Ezen időszak szolgálati időnek minősül és a keresetet, jövedelmet a nyugellátás összegének megállapítása során figyelembe kell venni.

Fontos megjegyezni, hogy a kedvező járulékfizetés alkalmazása megelőzi a családi járulékkedvezmény érvényesítését. Ezáltal a családi járulékkedvezmény már csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék, max. 7710 Ft/hó) terhére vehető igénybe.

3.) Szakképzési hozzájárulás-mentesség

A veszélyeztetett ágazatba tartozó, szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett vállalkozásnak 2020. március, április, május és június hónapra nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie.

4.) Rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kedvezmény

Azok a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezettek, akik a veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet tényleges főtevékenységként végzik, a rehabilitációs hozzájárulás törvény szerinti mértékének (1.449.000 Ft) a kétharmadát (966.000 Ft) kötelesek megfizetni.

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.

Első körben a veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásnak minősül a költségvetési szervnek tekinthető kifizető kivételével a:

  • taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  • vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  • szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  • konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  • műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60)
  • utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
  • belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30)
  • fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04). (E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenység végzője megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)

tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozás.

Bővült az ágazatok köre

Április 11-től bővült a veszélyeztetett ágazatok köre. Az adózási könnyítéseket az alábbi tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozások már márciusra is alkalmazhatják:

  • növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30), ha a tevékenységet végző dísznövénytermesztő a dísznövénytermesztést forgalomba hozatal céljából végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezet,
  • egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
  • egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29), ha az e tevékenységet és az előző pontban szereplő tevékenységet végző adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott,
  • dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22);
  • dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76), ha a tevékenységet végző e tevékenységek közül kizárólag dísznövény kiskereskedelemmel foglalkozik,
  • vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70), ha a tevékenységet végző alkalmazásában áll a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara által nyilvántartásba vett hivatásos vadász
  • desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01), ha a tevékenységet végző által gyártott ital törkölypárlat, törköly, vagy gyümölcspárlat;
  • szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02);
  • sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05); ha a gyártókisüzemi sörfőzde](évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár);
  • szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

A tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó pontos kitételek, meghatározások a NAV honlapján érhetők el.

A Kormány április végén, majd májusban további, a munkahelyek megőrzését támogató intézkedésekről döntött.

2020 április 30-ától kedvező szabályok érvényesek azokra a munkáltatókra, akik a munkavégzés helyén biztosítják a gyermeket nevelő munkavállalók ismételt munkába állásakor a gyermekek felügyeletét.

Ha a munkahelyi gyermekfelügyeletre a jogszabályban előírt feltételek teljesülnek, akkor mind a munkahelyi gyermekfelügyelő, mind a munkáltató vonatkozásában kedvező adózási szabályok alkalmazhatók. Fontos, hogy a kedvező szabályok mind a versenyszférába, mind a közszférába tartozó munkáltatókra vonatkoznak és alkalmazásuk független attól, hogy a munkáltató veszélyeztetett ágazatba tartozónak minősül-e vagy sem.

A gyermekfelügyelő a részére 2020. április, május és június hónapra kifizetett járulékalapot képező jövedelem után az általános szabályoktól eltérően, kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot fizet. A kedvezmény nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátás összegét.

A fenti időszakra a gyermekfelügyelőnek kifizetett jövedelem, juttatás után a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót, valamint azzal összefüggésben a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól is mentesül.

2020. május 16-án a légi közlekedésre és azt kiszolgáló vállalkozásokra vonatkozó könnyítések léptek hatályba, miután a repülőterek forgalma jelentősen visszaesett, ebben az ágazatban is elbocsátásokra került sor.

A szektorban működő vállalkozások a következő adózási könnyítéseket vehetik igénybe.

Nem kell teljesítenie a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségét

– a kifizetőnek az általa munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy után, valamint

– a Tbj. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.

A kifizető mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól is.

A szociális hozzájárulási adót, illetve a szakképzési hozzájárulást az érintett adózóknak 2020. májustól a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, de legfeljebb 2020. december 31-ig nem kell megfizetnie.

További enyhítés, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizető 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, de legfeljebb 2020. december 31-ig terjedő időszak hónapjaira arányosan jutó hozzájárulás fizetési kötelezettség alól is mentesül. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettnek 2020-ban további előleget sem kell fizetnie.

A közteherfizetés alóli mentesség akkor illeti meg az adózót, ha

  1. az érintett adózó a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként végzi

– légi, űrjármű gyártás (TEÁOR és TESZOR 30.30),

– repülőgép, űrhajó javítás (TEÁOR és TESZOR 33.16.) vagy

– légi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 51.10).

Ebből a szempontból tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből az adózónak a Korm. rendelet hatályba lépését megelőző 12 hónapban az értékesítési nettó árbevételének legalább 70 százaléka származott.

  1. az adózó átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban legalább 10 fő volt;.
  2. az adózó esetében a koronavírus járvány miatt az említett tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele 2020. január 1-jétől 2020. március 31-ig tartó időszakhoz képest 2020. április 1-jétől 2020. május 31-ig tartó időszakban időarányosan legalább 25 százalékkal visszaesett.

A veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet tényleges főtevékenységként folytató (Katv szerinti) kisvállalati adóalanynak e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május, és június havi kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál a személyi jellegű kifizetések összegét nem kell figyelembe vennie, tehát az nem lesz része a kisvállalati adóalapnak. Lényeges, hogy tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak a Kormányrendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének a 30%-a származott. A két feltételnek együttesen kell teljesülnie.

A Kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában a teljes személyi jellegű kifizetés mentes a kiva alól.

A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettek külön kedvezményt élvezhetnek. A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására sem kerül sor.

Ez azt jelenti, hogy akik kizárólag ezen időszakkal érintettek (havi bevallásra kötelezettek március, április, május, június tekintetében, illetve negyedéves bevallók a II. negyedév vonatkozásában), azoknak nem kell bevallást benyújtaniuk és értelemszerűen fizetési kötelezettségük sem merül fel.

Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, akinek a turizmusfejlesztési hozzájárulást

a) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,

b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti

időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Fontos tehát, hogy aki a mentesített hónapokon kívül további időszakkal is érintett, annak továbbra is be kell nyújtania a bevallását, azonban a mentesített hónapokat (március, április, május és június) nem kell figyelembe vennie.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adózóknak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 69. § rendelkezése alapján lehetőségük van a társasági adóelőleg mérséklésére, mely szerint

– az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha

– előlegét az előző időszak adatai alapján fizeti, és

– számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

A társasági adóelőleg mérséklését a kizárólag elektronikus úton benyújtható ELOLEGMOD nyomtatvány kitöltésével lehet igényelni.

Fontos, hogy a kérelem benyújtásának a napján az adózónak ne legyen nettó adótartozása és számítással kell alátámasztania, hogy a 2020. évi várható társasági adója nem éri el a 2020. évre fizetendő társasági adóelőlegek összegét.

Az egészségvédelmi szempontok mellett, adókönnyítést és likviditási könnyebbséget is jelent mintegy 600 ezer cég és szervezet számára az, hogy elegendő a beszámolót és az ahhoz kapcsolódó bevallásokat (mint például a társasági adó-, a kisvállalati adó és a helyi iparűzési adóbevallást) szeptember 30-ig elküldeni.

Az adót megfizetni is eddig az időpontig kell. A kedvező szabályok az eltérő üzleti éves adózókra is vonatkoznak.

Ugyanakkor a beszámoló készítési határidő marad április 30-a, illetve május 31-e az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, vagyis a tőzsdei cégeknél, a bankoknál, a biztosítóknál és a befektetési vállalkozásoknál, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani a bevallást, illetve befizetni az adót.

A SZÉP kártya juttatás adókötelezettségének 2020. évi szabályai is kedvezően változtak 2020. április 22-től:

1.)A SZÉP kártya egyes alszámláira a munkáltató által adható béren kívüli juttatások összege:

a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás esetén évi 400 ezer forint a korábbi 225 ezer forint helyett,

b) vendéglátás alszámlára utalt támogatás esetén évi 265 ezer forint a korábbi 150 ezer forint helyett,

c) szabadidő alszámlájára utalt támogatás esetén évi 135 ezer forint a korábbi 75 ezer forint helyett.

2.)A SZÉP kártya juttatásra vonatkozó rekreációs keretösszeg is megemelkedett.

a) Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a rekreációs keretösszeg 400 ezer forint a korábbi 200 ezer forint helyett.

b.) Más munkáltató esetében a rekreációs keretösszeg 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedett.

3.)A munkáltató által 2020. április 22-től június 30-ig a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni.

 A szociális hozzájárulási adó szabályai több ponton változnak:

  • július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.

 A szociális hozzájárulási adó mértékének változása érinti a kifizetői közteher mellett adható juttatások után fizetendő szociális hozzájárulási adót is.

  • A 2020. április 22-től 2020. június 30-ig a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára utalt béren kívüli juttatás összege után a kifizetőnek nem kell megfizetnie a 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót.

Újdonságnak számít, hogy rendkívüli, egy alkalommal kérhető fizetési kedvezmények is rendelkezésre állnak a veszélyhelyzet idején.

Így az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal

  • legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pótlékmentesen vagy
  • gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – egy adónemen fennálló adótartozását legfeljebb 20 százalékkal, maximum 5 millió forint összeghatárig mérsékeli,

ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.

A kedvezmény igénybevételéhez kérelmet kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell

  • a halasztásnál és részletfizetésnél azt, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza,
  • a mérséklésnél azt, hogy a gazdálkodási tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el.

Ha a kérelem fizetési könnyítésre irányul, akkor az adózónak választani kell a részletfizetés vagy a fizetési halasztás közül, a kettő kombinációja nem engedélyezhető.

Az új típusú mérséklést pedig kizárólag jogi személy és egyéb szervezet veheti igénybe, átmenetileg tehát esetükben is mérsékelhető a tőketartozás, ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.

Az új típusú kedvezmények a veszélyhelyzet utáni 30. napig kérhetők. Az eljárás gazdálkodó szervek esetében is illetékmentes!

A kétféle új kedvezmény együttesen nem engedélyezhető, ezért mérlegelni kell, hogy melyik kedvezménnyel tudja az adózó a veszélyhelyzet miatt előállt fizetési problémáit a leghatékonyabban kezelni!

Összefoglalva

A munkavállalót segíti, hogy 2020. március 11-étől a veszélyhelyzet miatti fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosult marad az az egészségügyi szolgáltatásra. A veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalók után május 1-től a munkáltató fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely havi 7710 forintot jelent.

Bővebben mindez azt jelenti, hogy március 11-től a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A veszélyhelyzet ideje alatt tehát az érintett munkavállalónak nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a ’T1011 jelű adatlapon bejelentkeznie és a havi 7 710 forint, naptári napi 257 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie.

Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a Kormányrendelet hatályba lépése (2020. április 22-e) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá és a járulékot megfizette, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei.

A veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után 2020. május 1-jétől a munkáltatót terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége, melyet a ’08-as bevallásban kell bevallania és a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetnie, első alkalommal a június 12-éig benyújtott bevallásban.

Ha a fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okoz, akkor a NAV-hoz benyújtott kérelme alapján az adóhatóság engedélyezi, hogy a kötelezettséget a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

2020 december 31-ig alkalmi munkára és idénymunkára hosszabb időtartamban alkalmazható a munkavállaló a(z)

  •  növénytermesztési,
  • erdőgazdálkodási,
  • állattenyésztési,
  • halászati,
  • vadászati ágazatban.

Mindez azt jelenti, hogy az alkalmi munka időtartama egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 20 naptári nap, a mezőgazdasági idénymunka éves időtartama legfeljebb 180 nap lehet.

Ha a munkáltató és a munkavállaló több alkalommal létesít munkaviszonyt idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama a naptári évben nem haladhatja meg a 180 napot.

A végrehajtási eljárás szünetel

– 2020. 03. 24-én már folyamatban lévő végrehajtási eljárások szünetelnek.

Ez azt jelenti, hogy a soron következő eljárási cselekményt nem lehet a NAV-nak foganatosítani. A szünetelés automatikusan beáll, tehát az ügyfeleknek nem kell tenni semmit! (Akivel szemben a végrehajtási eljárás szünetel, ne nyújtson be erre tekintettel fizetési könnyítési kérelmet) És a NAV-nak sem kell végzést hozni, sem értesítést kiküldeni nem kell. Ha a szünetelés előtt pl. a NAV inkasszót bocsátott ki, a NAV intézkedik az inkasszó visszavonásáról. Ha a pénzintézet a megbízást a szünetelés kezdő időpontját követően teljesítette, és a NAV részére az összeget átutalta, akkor a NAV azt 8 napon belül visszatéríti. Jövedelem letiltás esetén, ha a munkáltató még nem utalta át a szünetelés kezdő napjáig a behajtandó összeget, akkor a NAV tájékoztatja a munkáltatót a levonás felfüggesztéséről.

Azon adózóval szemben, akinek adótartozása áll fenn, de a NAV 2020. március 24-e előtt még nem indított ellene végrehajtási eljárást, az adóhatóság jelenleg is élhet a végrehajtás eszközével.

Ettől függetlenül jelen helyzetben a NAV elsődlegesen fizetési tájékoztatót fog kiküldeni az adózóknak.

Van néhány kivétel, ilyen például

  • a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárás. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a járványügyi előírásokat megsérti, a kiszabott egészségügyi bírság végrehajtandó.
  • az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtása,
  • a törvényszéki megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtása.

Tehát ezekben esetekben  az eljárások folytatódnak a veszélyhelyzet ideje alatt is. A szünetelés ideje alatt az elévülés is nyugszik, így az semmiképp nem következik be ez alatt az idő alatt. A végrehajtáshoz való jog elévülése a veszélyhelyzet megszűnése utáni 16. napon folytatódik.

Ugyanakkor azon adózók számára, akik a járványhelyzet miatt kerülnek nehéz helyzetbe és a rendkívüli helyzet alatt keletkezett tartozásaikat nem, vagy csak nehezen tudják teljesíteni, javaslom, hogy éljenek a jogszabály adta lehetőséggel, kérjék a részletfizetés, vagy fizetési halasztás engedélyezését.

Ennek folyamatáról, módjáról részletes és közérthető tájékoztató anyagok találhatók a NAV honlapján.

Ha az online pénztárgép, illetve az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés felügyeleti egysége éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltetőnek a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül kell elvégeztetnie.

A COVID-19 koronavírus-járvány miatt a Kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett és olyan intézkedésekről döntött, amelyek értelmében radikálisan csökkenteni kell a személyes érintkezések számát. A veszélyhelyzetet a NAV a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség szempontjából vis maior helyzetnek tekinti.

Körültekintő eljárásnak számít, ha az üzemeltető elhalasztja a felülvizsgálatot a veszélyhelyzet utáni időszakra, ha a felülvizsgálat csak személyes érintkezéssel végezhető el.

Az üzemeltetőnek semmilyen szankcióval nem kell számolnia, ha időközben a határidő lejár és az elmaradt éves felülvizsgálatot legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül elvégezteti.

A NAV csak abban az esetben javasolja a veszélyhelyzet időszaka alatt esedékessé váló éves felülvizsgálatok elvégzését, ha az közvetlen személyes érintkezés nélkül vagy annak minimalizálásával megoldható.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – A Mol és a Richter húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 285,34 pontos, 0,73 százalékos emelkedéssel, 39 308,90 ponton zárt pénteken.

Menedzser kihívások – Kisgergely Dániel a pandémiáról

Rovatunkban – akár a mindennapi közérzetünket, életünket befolyásoló – üzleti-, munkahelyi kihívások megoldásáról kérdezzük a vezető menedzsereket, akiktől rövid, néhány mondatos, őszinte választ remélünk, “távirati stílusban” a megoldásaikról és annak indíttatásairól. Ezúttal Kisgergely Dániel a Fressnapf-Hungária Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt.

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Autókereskedők: túl sokáig tart az import kocsik forgalomba helyezése

A külföldről importált autók magyarországi forgalomba helyezése az év végére szinte ellehetetlenült: az első műszaki vizsgáztatás várakozási ideje országos szinten meghaladja az egy hónapot, Budapesten pedig a kettőt - közölte a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE).

Hírek

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Kalóztámadás Nigéria partjainál

Kalózok támadták meg a MILANO 1 nevű, Saint Kitts és Nevis-i zászló alatt közlekedő teherhajót a Guineai-öbölben, Nigéria partjainál, és a hajó fedélzetére léptek - erről számolt be a tengeri biztonsággal foglalkozó Dryad Global nevű hírportál.

Jönnek a mínuszok és az ónos esők – a havazás is

Téliesebbre fordul az idő az ősz utolsó hétvégéjén: ónos szitálásra, havazásra is készülni kell, és hajnalban ismét komolyabb mínuszok lehetnek - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Koronavírus – Merkely: messze még a nyájimmunitás

Becslések szerint eddig másfél millióan fertőződtek meg a koronavírussal Magyarországon, ami még nem elegendő a nyájimmunitás kialakulásához - mondta a Semmelweis Egyetem rektora.

Beomlott egy zimbabwei aranybánya – sokan bennrekedtek

Beomlott egy aranybánya Zimbabwe északkeleti részén, legalább 40-en rekedtek a föld alatt - közölte az ország bányászati szövetsége.

Kötelező lesz a műanyag palackok visszaváltása

A kormány parlamentnek benyújtott törvényjavaslata alapján 2023-tól válna kötelezővé az italcsomagolások visszaváltása Magyarországon.

Elhunyt Diego Maradona

Hatvanéves korában szerdán elhunyt Diego Maradona, minden idők egyik legjobb futballistája - jelentette be az egykori argentin klasszis jogi képviselője. A világbajnok labdarúgó halálát szívroham okozta.

Koronavírus – Vektor: a második orosz vakcina is immunválaszt vált ki

A második orosz vakcinával, az EpiVacCoronával beoltott összes önkéntesnél kimutatták az antitesteket - közölte az oltóanyagot kifejlesztő novoszibirszki Vektor kutatóközpont az Interfax hírügynökséggel.

Mobilfizetés – megszűnhet a kényelmi díj

Az elektronikus fizetési szolgáltatások széles körű elterjedésének érdekében változhat a mobilfizetéssel elérhető közszolgáltatások megfizetésének eddigi gyakorlata - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Áder visszaküldte a családi gazdaságokról szóló törvényt

Az államfő megfontolásra visszaküldte a családi gazdaságokról szóló törvényt az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök az adatkezelési szabályokról fogalmazott meg észrevételeket, valamint azt is sérelmezte, hogy az előterjesztést előzetesen nem véleményezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Elsőbbséget kapnak a 65 év felettiek a postán

Csütörtöktől az ország összes postáján elsőbbséget biztosítanak a kiszolgálásban a 65 év felettieknek a nyitást követő egy órában.

Péntektől nagyot drágulnak az üzemanyagok

A Brent típusú olaj tegnap óta 48 dollár fölé drágult, melynek hatására a hazai üzemanyagárak is emelkednek péntektől. A benzin literenkénti átlagára bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 5 forinttal nő majd.

Gazdaság

Az OTP kivonult Szlovákiából

Az OTP Bank pénzügyileg is lezárta szlovákiai leánybankja, az OTP Banka Slovensko értékesítését a belgiumi székhelyű KBC Csoportnak. A vételár nem nyilvános.

Az MNB zöld ajánlást készít a bankoknak

A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján.

MNB: hamarosan jön a vállalati zöld hitel

A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelten fontos a környezeti fenntarthatóság összekapcsolása a pénzügyekkel, ezért a jövőben a vállalatok számára is  bevezeti a zöld hitelt. De a jegybank saját ökológiai lábnyomának csökkentését is kitűzte célul - mondta az MNB alelnöke.

Készpénzes fizetés: a fordulat még várat magára

Továbbra is a készpénz a leginkább használt hazai fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetési megoldások volumene - közölte az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).

Távmunka. Az MNB informatikai biztonságot vár a bankoktól

A jegybank legkésőbb január 1-jétől elvárja, hogy a pénzügyi intézmények IT-biztonsági szabályzatai egészüljenek ki a távmunkához szükséges hozzáféréseket szabályozó dokumentummal - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Kötelező e-fizetés. Az új szolgáltatással terminál sem kell

Immár a magyarországi kereskedők is használhatják okostelefonjukat kártyaelfogadásra - jelentette be a SoftPos szolgáltatást bevezető Fizetési Pont és a Mastercard.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom