A Covid járvány okozta válságból való sikeres kilábalás után is a vállalkozók szakmai támogatását és naprakész információhoz juttatását tartja a legfontosabbnak Vereczkey Zoltán a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) elnöke. Hangsúlyozva: mivel Pest Vármegye kiemelkedően fontos szerepet tölt be Magyarország gazdasági életében, rendkívül fontos, hogy az itt tevékenykedő vállalkozások az első között ismerjék fel a versenyképességüket is erősítő fenntarthatóság és a zöld átállás fontosságát.
„Pest Vármegye területileg Magyarország második legnagyobb vármegyéje, amely egyben a legnépesebb 1,27 millió lakosával és a legsűrűbben lakott térség is. Különleges helyzetét földrajzi elhelyezkedése adja, egyrészt azzal, hogy az M0-ás körgyűrű által összefogva ide fut az ország összes sztrádája, másrészt azzal, hogy a főváros közelsége és a jól képzett szakemberállomány okán, rendkívül kedvező lokációt biztosít a magyar és a külföldi tőke zöldmezős befektetéseihez. Jól mutatja Pest Vármegye gazdasági súlyát, hogy miközben valamennyi iparág jelen van, 2022-ben a hazai GDP több mint 17 százalékát, ötezer milliárd forintnál is nagyobb értéket állítottak elő Pest Vármegyében”- rögzíti a tényeket Vereczkey Zoltán.
Az elnök szerint Pest Vármegye másik különlegessége, hogy nem egy központi helyről irányítható terület. Ezért kamarai szempontból a kis, regionális központokkal kell kapcsolatot tartaniuk.
„Ebből a különleges helyzetből ered az is, hogy miközben a vállalkozóknak minden más vármegyében kialakul a megyecentrum irányába érzett lokálpatrioitizmusuk, Pest Vármegyében az egy önálló központ hiánya miatt, ilyen jellegű decentrumok sokasága alakult ki. Jellemző, hogy ha egy vidéki vállalkozótól megkérdezzük, hogy hol született, azt mondja, hogy én szabolcsi vagyok, vagy én nógrádi vagyok. Amire természetesen felettébb büszkék is. Azt viszont ritkán hallani, hogy én Pest vármegyei vagyok. Ezzel szemben a vármegye olyan kisebb egységekre bomlik, ahol a nagyobb városok jelentik az érzelmi kötődést. Ezek a városok lélekszámukban, vállalkozásszámukban is bőven vetekednek akár a kisebb megyeszékhelyekkel is. Ha a kamara nevében valamilyen konferenciát szervezünk, másokkal ellentétben, mi nem elégedhetünk meg azzal, hogy a megyeszékhelyen tartjuk meg az eseményt. Nekünk általában 15-17 helyen kell megtartani az adott eseményt, mint például Vácott, Gödöllőn, Cegléden, Nagykőrösön, Szigetszentmiklóson, Szentendrén, Budaörsön és Érden, hogy csak a legnagyobb centrumokat említsem. Mert a helyi vállalkozók körében teljesen érthetően az az elvárás, hogy mi menjünk hozzájuk és ne ők jöjjenek hozzánk. A kamara központi épületének adottságait kihasználva ma már minden eseményt hibrid módon tartunk meg, hogy a helyszíni jelenlét mellett az egész vármegyéből az online részvétel lehetőségét is biztosítjuk.
A kamara rendezvényein való részvételt a vármegye 160 ezer regisztrált vállalkozásának ingyenesen biztosítják. Az információ és tudásátadás mellett az optimális vállalkozói környezet megteremtésével is segíteni akarnak. Ennek kapcsán mondja a PMKIK elnöke, hogy a kamara a gazdaság “emlékezete” és “iránytűje”, mert 1995 óta folyamatosan figyelik azokat a globális, regionális és hazai gazdasági folyamatokat, amelyek a magyar gazdaság és az itt tevékenykedő cégek működési kereteit alapjaiban befolyásolják. Majd a kamara valamennyi szakmai és területi csoportja által megszerzett visszajelzéseket, információkat, tapasztalatokat feldolgozva, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve jelzik a kormányzat felé azt, hogy mivel lehetne tovább javítani az általános vállalkozási környezetet.
Ehhez kötődően Vereczkey Zoltán, a fenntarthatóság kérdését is hangsúlyosan kezeli. Kiemelve, hogy a kamarán belül 2020-ban létrehozták azt a Fenntarthatósági és Környezetvédelmi Szakmai Kollégiumot, amelynek ő lett az elnöke. Jelezve, hogy a PMKIK komolyan veszi a fenntarthatósági kérdéseket, és elkötelezett amellett, hogy a magyar vállalkozásokat a zöld átállás felé vezesse. Mert a kollégium célja, hogy összehozza a szakértőket, vállalkozókat és döntéshozókat a fenntarthatósági gyakorlatok terjesztése és a környezettudatos üzleti modellek fejlesztése érdekében.
Szavai szerint ugyanis a fenntarthatóság nem csupán egy divatos szó, hanem egy olyan alapvető szemléletmód és működési elv, amit minden szinten integrálni kell a vállalkozások működésébe. A kamara ennek érdekében számos kezdeményezést indított, többek között tájékoztatókat és workshopokat rendezett a zöld technológiák és a megújuló energiaforrások alkalmazásáról, valamint a fenntartható vállalati stratégiák kialakításáról, amelyek mindegyike gyakorlati ismeretekkel segítette a legkisebb cégek számára is egyre inkább megkerülhetetlen ESG – Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) – szempontrendszer szerinti működés megteremtését. Azzal a meggyőződéssel, hogy a fenntarthatóság iránti elkötelezettség hosszú távú versenyelőnyt jelent a vállalkozások számára.
Érsek M. Zoltán
