A 2025. évi magyar költségvetés finanszírozási helyzete stabil, az új gazdaságpolitikai akcióterv megvalósításához szükséges források maradéktalanul rendelkezésre állnak, és minden esély megvan arra, hogy a gazdaság növekedése magasabb fokozatba kapcsoljon – jelentette ki Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára Magyarország 2025. évi finanszírozási tervének bemutatásán pénteken Budapesten.
2010 óta a fő célok, azaz a foglakoztatás bővítése, a bérek növelése, valamint a széleskörű családtámogatási rendszer kiépítése és fenntartása, változatlanok. Az adósság éves finanszírozási költsége a korábbi 4 százalékos szintről a GDP 2 százaléka alá csökkent, az adósságráta pedig 2010 óta 85 százalékról 65 százalékra csökkent-írta az MTI.
Az eredmények közé sorolta, hogy miközben az idén 0,5-1 százalék körüli mértékben növekedhet a magyar gazdaság, közben a hiányt 2 százalékponttal csökkenti a kormány. Az adósság finanszírozási szerkezete kedvezőbb lett, nőtt a lakosság részaránya 23 százalékra, közben csökkent a külföldiek aránya – jelezte.
A hiány és az adósságráta csökkentését segíti jövőre a 3 százalék feletti várható GDP-növekedés, és az infláció 3,2 százalékra mérséklése. A jövő évi költségvetési tervben 4123 milliárd forint lett a finanszírozandó hiány. A költségvetés bizottsági vitája lezajlott, a tervezet karaktere nem változott, a hiány 3,7 százalékos GDP-arányos szintjében sem várható változás- mondta az államtitkár.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) vezérigazgatója ismertette: a magyar államadósság-kezelés 2024.évi céljai teljesültek, és 2025-ben sem változnak, a devizaarány legfeljebb 30 százalék, a lakosság részaránya 20-25 százalék közötti. A finanszírozás legnagyobb tételét a forint intézményi kötvények nettó 1850 milliárd forintos kibocsátása fedezi, a lakosság várhatóan nettó 1323 milliárd forinttal járul hozzá, míg a nettó intézményi deviza-finanszírozás 838 milliárd forint lehet. A Diszkont Kincstárjegyek állománya kismértékben, 100 milliárd forinttal emelkedhet 2025-ben.
2025-ben 12 838 milliárd forint összegű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható a csereaukciókat is figyelembe véve, szemben a 13 595 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves átlagos bruttó államdósság kibocsátási volumennel-ismertette.
Az intézményi forintpiac adja a nettó finanszírozás gerincét, az államadósság finanszírozásának fő piaca az adósság 50 százalékát, a nettó finanszírozás 30 százalékát teszi ki. Jövőre nettó 1850 milliárd forint a tervezett nettó intézményi aukciós forintkötvény kibocsátás, átlagosan 7,5 éves futamidővel, emellett 750 milliárd forintos csereaukciós programot terveznek.
A célok közé sorolta a forint intézményi állampapír stratégiában az adósság futamidejének lehetőség szerinti hosszabbítását, és a másodpiaci likviditás támogatását a befektetői bázis diverzifikálásán és az ÁKK adósságkezelési tevékenységén keresztül. A devizakötvény-kibocsátás a tavalyinál alacsonyabb lesz, maximum 2,5 milliárd euró – ismertette a vezérigazgató.
A későbbiekben Panda kötvény kibocsátást is terveznek a kínai piacon. Az elmúlt évekhez hasonlóan deviza projekthitel felvételt, illetve körülményektől függően az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozást 2025-ben is elképzelhetőnek nevezte az ÁKK vezérigazgatója.
Kitért arra, hogy a lakossági piacon jövőre a cél a 20-25 százalékos megtakarítási piaci részesedés fenntartása, a lakossági állampapír tulajdonos ügyfelek számának növelése, a pénzügyi tudatosság fejlesztése.
A Zöld Kötvény Keretprogram 2023. júliusi megújításának bázisán az ÁKK fenntartható pénzügyi stratégiai célja 2025-ben is a befektetői kör szélesítése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét biztosítása és erősítése a belföldi és deviza zöldkötvény-kibocsátások folytatásával – jelezte. A forint zöld kötvénypiacon összesen 200 milliárd forintos volumenű kibocsátással tervez az ÁKK.(MTI)
