A tavalyi hatalmas mínuszok után a nyugdíjpénztárak látványos hozamokat tudnak felmutatni a tagjaiknak. A legtöbb portfóliójuk történelmi csúcson jár, és két számjegyű pluszban van az év eleje óta – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Amilyen szörnyű volt 2022, olyan jól alakul 2023 a nyugdíjpénztárak számára. Az önkéntes pénztári portfólió döntő része 10-15 százalékos pluszban jár kilenc hónap után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénztárak honlapjára feltöltött árfolyamadatok alapján. Már az első hat hónap is kiválóan sikerült nekik, azóta pedig még tovább híztak a nyugdíjalapok.
Gyakorlatilag az összes kockázati profilba tartozó alap jól teljesített. Szeptember végén a legnagyobb árfolyamnyereséget az Alfa (korábban Aegon) szakértői alapja érte el, amelynek árfolyama az év eleje óta 17,4 százalékkal emelkedett. A naponta árfolyamadatokat közlő alapok között pedig mindössze négy olyan volt, amelyiknek a hozama nem érte el a 10 százalékot. A jó teljesítmény mögött az áll, hogy mind a magyar állampapírok, mind a tőzsdei részvények árfolyama nőtt az év eleje óta.
A legtöbb tag pénze úgynevezett kiegyensúlyozott alapban található, amelyben a részvények aránya 25-40 százalék között van. Ezek a portfóliók 11,4-15,6 százalékos árfolyam emelkedésen vannak túl az idén. A nyugdíjpénztári portfólió többsége ráadásul történelmi csúcson van.
A Bank360.hu összesítése szerint a magánnyugdíjpénztárak teljesítménye is impozánsan alakult az idén, az első kilenc hónapban 11,4-15,7 százalék közötti árfolyam emelkedésen vannak túl. A tagok számára ez jó hír, hiszen az árak tavaly december óta a KSH friss adatai szerint mindössze 6 százalékkal emelkedtek. A tavaly szeptember óta mért éves infláció üteme persze magasabb ennél, de a szeptemberi nagy csökkenés után már ez is 12,2 százalékra csökkent.
2020-2021 körül még átlagosan millió nagyságrendű reálhozamuk volt a tagoknak, ez azonban az idei év elejére a magas infláció és a negatív hozamok miatt nagyrészt vagy teljesen eltűnt. A csökkenő infláció és az emelkedő árfolyamok eredőjeként viszont azóta ismét nőhetett a reálhozam a magánkasszáknál, ami jó hír azok számára, akik nyugdíjba vonulnának, vagy fel akarják venni ezt az összeget. Erre bármikor lehetőségük van a tagoknak, ha úgy határoznak, visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, és megszüntetik a magán-nyugdíjpénztári tagságukat.
A költségek is kedvezőek
A pénztárak olcsó megoldást jelentenek a nyugdíj célra takarékoskodó tagságnak. Az MNB friss adatai szerint ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak költségmutatói tavaly alig változtak, a klasszikus díjterhelési mutató 0,72 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,73 százalék lett.
A díjterhelés összetevőin belül a működési költségek nem változtak lényegesen tavaly, korrigált értékük az előző évi 0,31 százalékról 0,32 százalékra módosult. A tavalyi általános eszközleértékelődés okozta negatív befektetési eredmények miatt a pénztáraknak nem volt lehetőségük a tagdíjat nem fizető tagok hozamából működési költséget levonni. Emiatt néhány pénztár növelte a tagdíjakból működésre és likviditásra levonható részt, vagy módosította a sávos tagdíjfelosztást, növelve a befizetésarányos levonást (a klasszikus díjterhelési mutatónál e hatás erősebb, mert ott az – a tavaly csökkenő – vagyonra vetítve jelent meg).
A befektetési tevékenységhez kapcsolódó díjterhek a korrigált mutatónál a 2021. évi 0,44 százalékról 0,41 százalékra csökkentek. A csökkenéshez jelentősen hozzájárult, hogy tavaly a pénztári portfóliók jórésze negatív hozamot ért el. Több pénztárnál ugyanakkor a vagyonkezelői sikerdíj feltétele a pozitív hozam volt, márpedig így a sikerdíjat nem kellett kifizetni az érintett vagyonkezelőknek akkor sem, ha a pénztári hozam meghaladta a referenciahozamot.
