Nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat, hanem a költségvetést is “brutális” nyomás alá helyezte a koronavírus-járvány: a magyar költségvetés – részben a források rugalmas átcsoportosításával – mintegy 1720 milliárd forintot fordított a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére, miközben az Európai Uniótól nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezéshez idén az első fél évben – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzéséből.
A kockázatokat az elemzés – amelyet a Költségvetési Tanács számára készítettek – nem számszerűsíti, mivel a törvény értelmében a GDP reálértékének visszaesése esetén az államadósság-mutató csökkentésének kötelezettsége nem áll fenn. Idén márciusban a COVID-19 világjárvány Magyarországot is elérte.
Ez, valamint a járvány kapcsán hozott intézkedések, ideértve a más országok által bevezetett korlátozásokat, alapvetően megváltoztatták a költségvetési folyamatokat is – húzzák alá az ÁSZ elemzői.
Rámutatnak: a gazdasági visszaesésnek, illetve a célzott adókönnyítésnek a központi költségvetés bevételeit mérséklő hatása májustól vált erőteljesebbé, amelyet részben ellensúlyoztak a veszélyhelyzet miatt elrendelt rendkívüli adókból és a gépjárműadó teljes összegének központosításából származó többletbevételek.
Mindezek miatt az államháztartás központi alrendszerének első félévi pénzforgalmi hiánya 1837,0 milliárd forint lett, amely a költségvetési törvényben rögzített éves értéknek az ötszöröse. A hiányt a központi költségvetés kiadásainak az időarányosat 10,1 százalékponttal meghaladó teljesítése, és az okozta az elemzés szerint, hogy a társadalombiztosítási alapok bevételei 2,6 százalékponttal elmaradtak az időarányostól, kiadásai viszont 2,4 százalékponttal meghaladták azt. Az államháztartás központi alrendszerének első félévi egyenlege a központi költségvetés 1534,3 milliárd forintos hiányából, az elkülönített állami pénzalapok 11,2 milliárd forintos többletéből, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 313,9 milliárd forintos hiányából tevődött össze.
A Járvány Elleni Védekezési Alapból 642,2 milliárd forint teljesítés történt, ez 216,0 milliárd forinttal haladja meg az alap bevételeit. Gazdaságvédelmi kiadásokra 872,8 milliárd forintot teljesítettek, ami 69,6 milliárd forinttal marad el a rendelkezésre álló kerettől. A Gazdaságvédelmi Alap részévé vált Nemzeti Foglalkoztatási Alap 206 milliárd forintos kiadása időarányosnak tekinthető a számvevőszék szerint. Az EU-ból érkező Járvány Elleni Támogatások Alapba forrás nem érkezett, így kiadás sem teljesült belőle – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.
Az uniós keretek minél teljesebb kihasználása érdekében a központi költségvetés uniós fejlesztési kiadásai közel 250 milliárd forinttal meghaladják az időarányos felhasználást. Ezzel szemben az uniós programok ez évre tervezett bevételei több mint 250 milliárd forinttal elmaradtak az időarányos teljesüléstől. A központi költségvetés adóssága 2020. június végén 31 853,3 milliárd forint volt, 7,3 százalékkal magasabb, mint 2019 végén. A legnagyobb mértékű (18,0 százalékos) növekedés a devizában denominált kötvények esetében következett be. A forintadósság 4,9 százalékkal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásai visszafogásával párhuzamosan a lakossági megtakarítások nőttek. Ez kedvező a növekvő államadósság nagyrészt hazai forrásokból történő finanszírozásához. A lakosság nettó pénzügyi vagyona 2020. II. negyedévében közel 1500 milliárd forinttal nőtt – írták.
Idén júliusban és augusztusban folytatódott a költségvetési hiány emelkedése, de a márciusi, májusi és júniusi összegnél számottevően kisebb mértékben. A hiány növekedését mérsékelte, hogy a két hónap alatt közel 300 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.
Az államháztartás központi alrendszer hiánya augusztus végére 2261,3 milliárd forintot ért el. Ennek ellenére a központi költségvetés adóssága júliusban csökkent, mivel a forint árfolyamának korábbi gyengülése miatti devizaadósság-növekedés a június végi 385,3 milliárd forintról 184,4 milliárd forintra csökkent júliusban. Ugyanakkor tovább folytatódott a lakossági állampapír-állomány csökkenése, a tavalyi év végéhez képest 6,1 százalékkal.
A teljes, 72 oldalas elemzés a itt olvasható.
