Egy 160 millió éves növény fosszíliáira bukkantak kínai és amerikai kutatók Kínában, a Belső-Mongólia Autonóm Területen.
A jura földtörténet időszakban élt növény fosszíliáiban pontosan kivehetők az ágak, a levelek, a bimbók, a magkezdemények, amelyek igen hasonlítanak egy Kínában mai is élő tiszafafélére, az Amentotaxusra.
A Kínai Tudományos Akadémia Nankingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói az angol nyelvű National Science Review című folyóiratban mutatták be felfedezésüket, a fosszíliák azonosításában amerikai kutatók is részt vettek.
A jura földtörténet időszakban élt növény ma is élő utódai élő kövültek, amelyek évmilliókon át, kihalási eseményeket túlélve szinte változatlanul fennmaradtak.
Tong Csong, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy azokat a ma is létező növényeket vagy állatokat nevezzük élő kövületeknek, amelyek viszonylag változatlanul maradtak fenn több millió éven át. Az élő fosszíliák megtartották elődjeik morfológiai jellegzetességeit.
Az élő kövület kifejezést Charles Darwin használta először világhírű munkájában, A fajok eredete című művében.
“Tanulmányunk egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy az Amentotaxus az elmúlt 160 millió évben csak csekély morfológiai változáson ment keresztül. Ezért lehet élő fosszíliának elismerni, ami az evolúciós megrekedésnek egy fontos új példája” – hangoztatta Tong.
A tanulmány szerint az Amentotaxus történetét egészen a középső-késő jura időszakig vissza lehet követni, ebben a földtörténeti időszakban uralták a dinoszauruszok a világot.
“Ez a növény átélte a földtörténet jégkorszakait és felmelegedési időszakait, tanúja volt több millió év változásainak” – tette hozzá a kutató.
