Kezdőlap Menedzser Akadémia Technostressz, az új népbetegség

Technostressz, az új népbetegség

Csend honol a metrókocsikban, a buszokon, a villamosokon, a vonatokon, a diákok nem beszélnek egymással az órán (a szünetben sem). Egyre több ember „él”, tárulkozik ki, mond véleményt, posztol a közösségi médián, „lóg” csaknem egész nap az interneten.

Megszűnőben a családok esti beszélgetései, a vacsora asztalnál mindenki néz valamilyen képernyőt. Szinte az egész világ szünet nélkül nyomkodja az okostelefonját, táblagépét, valamint a többi kütyüt. Éjjel-nappal jönnek-mennek az elektronikus levelek, üzenetek, telefonok, fényképek, adatok, hírek, kommentárok, stb. S nem csak a magánéletünkben, hanem a munkahelyünkön is elárasztanak az információk és az új technikát, technológiát képviselő eszközök, berendezések. Ezzel párhuzamosan jelent meg és terjed rohamosan a stressz egy új, szinte senkit nem kímélő formája, századunk egyik új „terméke”, a technostressz.

Technostressz és információ-özön

Ki emlékszik már arra az időre, amikor kézzel írtunk levelet, vagy amikor nem lehetett lemondani egy találkozót SMS-ben, vagy amikor utcai telefonfülke előtt kellett sorban állni? Ma a családi, baráti és munkakapcsolatokat is meghatározza a technológia, a modern kütyüknek köszönhetően napi huszonnégy órában szinte mindenki elérhető. Egy kutatás során kiderült, hogy az emberek 85 százaléka (akik között többségben vannak a férfiak) kényelmetlenül érzi magát az eszközök szünet nélküli csipogása és a folyamatos információáramlás miatt.

A technostressz nem csak információ-özönt jelent, hanem azt is, hogy egyre több eszköz kezelését, alkalmazását kell megtanulni a munkahelyeken is, és ez a jelenség korosztálytól függően is mind több frusztrációt, idegeskedést, aggodalmat, szorongást, félelmet, depressziót, fizikai betegséget hoz magával.

Egy angol pszichológus szerint „a folyamatos elérhetőség lassan megöli az embereket”. Egy kollégája szerint nemcsak az egészségünkre hat rosszul, ha folyamatosan a leveleket ellenőrizzük számító- és táblagépeinken, okostelefonjainkon (s ki tudja, hol a határ), de ez a tevékenység a hatékonyságot is csökkentheti, és az általános életminőséget is ronthatja.

Ron Friedman

Ron Friedman szerint a munkaidő után kapott vállalati e-mailek egészen a kimerültségig hajszolhatják az alkalmazottat. A szakemberek ennek megoldására azt javasolják, hogy a munkáltatók vegyék komolyan a problémát, és korlátozzák a munkahelyi e-maileket ilyen vagy olyan módon.

Ez a hozzáállás egyre elterjedtebb: a Porschénél például alkalmazottaknak küldött leveleket este hét és reggel hat közt visszadobja a rendszer a feladónak. Franciaországban pedig bevezették azt a törvényt, amely szerint munkaidő után tilos az alkalmazottakat emailben zaklatni.

Ma már egyértelmű, hogy az elmúlt két évtized információ-technológiai és távközlési robbanásának, forradalmának egyik – talán előre nem látott – súlyosbodó következménye a terjedő technostressz. A munkapszichológusok, a HR-szakemberek, s ma már a több munkatársat irányító menedzserek is mind gyakrabban figyelmeztetnek a technostressz veszélyeire.

Vezető és beosztott egyaránt célpont

Nem kétséges, hogy a technológiai innováció a munkahelyeken is nem csak a menedzsereket, hanem a munkatársakat is megviseli. Ebből a helyzetből kettős feladat adódik: egyrészről a vezetői munkát számottevően befolyásolják az információtechnológiai változások, másrészről munkatársaikat nekik kell felkészíteniük az új helyzethez való folyamatos alkalmazkodáshoz, más szavakkal állandó változáskezelést kell végezniük a technostressz mérséklésére. (Ezekről a vezetői feladatokról a későbbiekben még lesz szó.)

Érdemes megjegyezni, hogy a szakemberek a technostressz kifejezés mellett mind gyakrabban használják a sok mindent eláruló technofóbia, vagy számítógép-szorongás fogalmat. A technofóbia jelentheti a modern technológia használatától való idegenkedést vagy félelmet is. A negatív érzelem egyik fő oka a technikai ismeretek hiánya.

Az egyik elfogadott megfogalmazás szerint a technostressz mindaz a negatív hatás, amit a technológia közvetlenül vagy közvetetten a magatartásra, a véleményalkotásra, a viselkedésre vagy fizikálisan az emberi szervezetre gyakorol. Egy kínai szerzőpáros szerint mindenütt jelenvaló technostressz létezése egy lövészárokban lévő katona helyzetéhez hasonlítható, aki még olyankor is folyamatosan stresszel, ha nem ő van őrségben.

Századunkban a munkavégzést nagymértékben megkönnyítik a telekommunikációs eszközök, hardverek, szoftverek, vagy maga az internet. A folyamatos technikai fejlődés szükségszerű és elkerülhetetlen. A technológiai váltásokhoz viszont gyakran nem könnyű alkalmazkodni. Vannak emberek, akik mind a magánéletükben, mind pedig munkavállalóként nyitottabbak az új technológiák elsajátítására, míg mások ellenállást mutatnak ezekkel szemben.

Sokan dolgoznak még a „papíros nemzedékből” szerte a világon, akik nehezen barátkoznak meg, nehezen tudják elsajátítani az új technikák alkalmazását, kezelését, s emiatt alkalmazási zavarok lépnek fel; szoronganak, szégyellik kérni a fiatalabbak segítségét, s nem kevesen vannak azok, akik a technostressz miatt feladják a munkájukat.

Magánemberként természetesen lehet olyan döntést hozni, hogy nem használjuk a korszerű információtechnológiai eszközöket, a munkahelyeken azonban a vezetőknek és a többi munkavállalónak minél gyorsabban el kell sajátítaniuk tanfolyami és személyes segítséggel ezeknek az eszközöknek, szoftvereknek az ismeretét és a használatát. S amikor már úgy tűnik, hogy a tudással már minden rendben van, az információs és a távközlési forradalom újabb és újabb eszközöket, módszereket „tálal” a felhasználóknak.

Miről ismerhetjük fel a technostresszt?

Vezetési tanácsadás. Értékteremtő szakemberek, csodadoktorok? 2. rész
Dr. Gonda György
vezetési tanácsadó sorozata

Lelki tünetek:
csökkent koncentrálóképesség
figyelemzavar
félelem attól, hogy elfelejtünk valamit

Érzelmi tünetek:
megelőző szorongás: aggodalom amiatt, hogy mit tartogathat számunkra a következő nap
támadás, nyugtalanság
általános rosszkedv

Fizikai tünetek:
szédülés, remegés, szívdobogás
légszomj vagy fojtogató érzés
hányinger és gyomorpanaszok

Érdemes néhány olyan tényezőt felsorolni, amelyek nagy valószínűséggel okozzák a technostresszt:

  • számítógépes zűrzavar, amikor például a rendszer, a gép lefagy, a nyomtatóból kifogy a patron és a papír, kéretlen levelek öntik el a bejövő elektronikus postánkat
  • a sokféle eszköz használata túlfáradást, túlstimulálást okoz
  • információs túlterhelésben élünk, amikor a média, az internet, a chatelés és még számtalan forrás eláraszt bennünket hasznos és nagyon sok felesleges információval (a szakemberek ezt a jelenséget data smog-nak hívják). Ezt a sok információt szinte lehetetlen feldolgozni, s közben még minőségi munkát is „illik” végezni. Az „információs túlterheltség” kifejezés olyan helyzetet jelöl, amikor a munkavállalókat akkora mértékben árasztják el az információk, hogy már nem képesek különbséget tenni a hasznos és a másodlagos, mellékes információk között.
  • több eszközt kezelünk egyidejűleg, például háttérben „megy” a tévé és/vagy a rádió, közben telefonálunk, nézzük a leveleinket a számítógépen és még posztolunk is

Visszatérve az első számú „bűnösre”, az információs túlterhelésre: az információk szüntelen ránk zúdulása egyfajta határozatlansághoz, illetve a meghozott döntések helyességével kapcsolatos bizonytalansághoz is vezethet, ez pedig stressz forrássá válik a munkavállaló számára. Ráadásul mindig lehet még több és több információt találni. Ennek az információs túlterheltségnek a mentén a munkavégzés közben a dolgozóra nehezedő nyomás is fokozódik.

A technostressz összetevői

„Technológiai inváziónak” nevezzük, hogy a technológia mind inkább rátelepszik az emberekre, a pihenés időszaka pedig szüntelenül csökken. Példaként említhető a számítógépre vagy az okostelefonra szakadatlanul érkező e-mailek miatti újabb és újabb munkamegszakítás. Mindez nemcsak a munkavállaló által végzett munka minőségének romlásához vezethet, hanem emellett még a túlhajszoltság veszélye is leselkedik a dolgozóra.

Kínai munkapszichológusok által munkások körében végzett vizsgálatok alapján a techno-stressz öt összetevője azonosítható, amelyek természetesen hatással vannak a termelékenységre is:

  1. Techno-túlterhelés, vagyis fokozott munkaterhelés, gyors munkatempó, a munkaszokások megváltozása az új technológia miatt
  2. Techno-invázió, amikor a technológia megszállja a személyes életet, s így kevesebb idő jut a családra és pihenésre éppen az új technológia megtanulására fordított idő miatt
  3. Techno-komplexitás, vagyis képtelenség arra, hogy valaki az új technológia összetettségét megtanulja és kezelje
  4. Techno-bizonytalanság, vagyis félelem attól, hogy egy képzettebb személyt alkalmaznak; állandó nyomás, hogy a dolgozó frissítse technikai készségeit
  5. Techno-kiszámíthatatlanság, például a szoftverek és hardverek állandó változtatása

Kedvezőtlen hatások

A technostressz mind az egyénre, mind pedig a szervezetre kedvezőtlen hatással van, ezeket a tényezőket ma már mérni is lehet. Fejfájás, fokozott szívműködés, izgalom, fizikai és lelki kimerülés, szakmai „kiégés”, nyugtalanság, ingerlékenység és a stressz jelenségeket még hosszasan lehet sorolni. Az új információs és kommunikációs technológiák használata tehát negatív irányban befolyásolhatja a munkavállalók jóllét-érzését. Az új technológiák bevezetésekor a dolgozók eleinte többet hibáznak, gyakran elkezdenek kapkodni és frusztráltabbak lehetnek, ami miatt a célok elérésének hatékonysága, azaz a munka minősége is csökken.

Ezen kívül a hangulat negatív irányú változásai is megfigyelhetőek, hosszú távon akár csüggedtség is előfordulhat, abból az érzésből fakadóan, hogy az egyén képtelen megküzdeni a technológiai változásokkal. A munka bizonytalanságának érzése is gyakran előfordulhat a dolgozóknál: joggal, jog nélkül, de tartanak attól, hogy hosszú távon nem fognak rájuk számítani és elveszíthetik munkájukat.

Az infokommunikációs technológiák erőteljes használata és a kimerültség közötti összefüggés a szakemberek szerint legfőképpen a rossz alvásban nyilvánul meg. Egy 4000 válaszadó körében végzett felmérés azt mutatja, hogy kapcsolat van az intenzív mobiltelefon-használat, az alvászavarok és a depressziós tünetek között.

Az alvásminőség romlásának magyarázata a mobilfüggők esetében az, hogy az okostelefon-tulajdonosok többsége magával viszi telefonját a hálószobába, és számos esetben közvetlenül az ágya mellé teszi. Egy 2018-as, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a megkérdezettek 65 százaléka használja még alvás előtt az ágyban a mobilját, és 45 százalékuk az éjszaka közepén is ránéz a készülékére. (Természetesen nem csupán az okostelefon okolható a rossz alvásminőségért. Sok esetben az alvásgondok egyszerűen a munka miatti túlzott nyomásból erednek.)

A szakmai életnek a magánéleten való eluralkodása (a munka és a magánélet összemosódása) korlátozza annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló kipihenje magát, regenerálódjon. A folyamatos elérhetőség kötelezettsége így olyan érzést kelthet a munkavállalóban, hogy megállás nélkül dolgozik. Ráadásul az, hogy bárhol és bármikor végezheti a munkáját, meggátolhatja, hogy mentálisan kikapcsoljon és megfelelően kipihenje magát.

A technostressz csökkentheti a dolgozók szervezet, vállalat iránti elköteleződését és munkával való elégedettségét. Mindemellett gyakran hanyatlani kezd a munkateljesítmény, gyakran romlik a munkavégzés minősége is. Tartós stressz hatás esetén szervezeti szinten kimutatható a betegállományban töltött napok számának emelkedése, sőt, a kilépések számának növekedése.

Ami a technostressz és az életkor kapcsolatát illeti: a tapasztalatok szerint az idősebbek gyakran nagyobb pszichés ellenállást mutatnak a változással szemben, mint fiatalabb munkatársaik. Mindemellett a kutatások azt is kimutatták, hogy az életkor előrehaladtával a tanulási képesség csökken, viszont az új technológiától való félelem és szorongás növekszik.

Stresszoldás, vezetői feladatok

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huÉrdemes áttekinteni, hogy a szervezetekben miként csökkenthető a technostressz és milyen feladataik vannak ezzel kapcsolatban a vezetőknek. Néhány olyan „technika”, amellyel mérsékelni lehet az új technológiák okozta stresszt:

  • stresszkezelési tanfolyamok szervezése
  • az idősebb nemzedék felkészítése az új technológia és berendezések fogadására (hosszabb ideig tartó betanítás)
  • lehetőleg mindenki a stresszt-tűrési szintjének megfelelő munkakörben dolgozzon
  • szakértők, tanácsadók igénybevétele a technológiai változások megértéséhez, elsajátításához
  • a technológia leegyszerűsítése
  • felhasználóbarát technológiák alkalmazása

A 21-dik század eddig eltelt részének egyik kihívása, hogy az információtechnológia már nem csak a hatékonyság növelését segíti elő. A számítógép rendszerek a kreativitás, a kutatás és fejlesztés, az oktatás eszközeivé váltak, s alapjaiban változtatják meg többek között a szervezeti struktúrákat, a vezetési folyamatokat, valamint az emberi erőforrást. A számítógépesített ellenőrzés például igen sok információt nyújt a vezetők számára munkatársaik teljesítményéről.

Ez a kihívás nem hagyja érintetlenül a menedzseri tevékenységet sem. Mindenekelőtt a vezetőknek folyamatosan fejleszteniük kell saját műszaki, technológiai ismereteiket és készségeiket, ugyanis többek között így tehetnek szert elismertségre munkatársaik körében. Igencsak kellemetlen, ha a vezető állandóan munkatársait kérdezi a hardverek és a szoftverek, valamint az új informatikai és kommunikációs eszközök használatáról.

dr. Gonda György

Az érem másik oldala viszont az, hogy a vezetőknek minden segítséget meg kell adniuk munkatársaik számára ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a gyakori technológiai változásokhoz. Biztosítaniuk kell a folyamatos technológiai képzést, a tanfolyamokat a dolgozók számára, érdemes kikérniük munkatársaik véleményét a tervezett technológiai változásokkal kapcsolatban.

Fontos vezetői feladat a munkatársak ösztönzése arra, hogy a meglévő technikát, technológiát kreatívan használják. Mindez persze csak akkor lehetséges, ha a vezető technológia ismeretei és gyakorlata nem marad el (lényegesen) munkatársaiétól. S miközben a gyorsan terjedő technostressz mérséklésén sok szakma sok szakembere tevékenykedik, két újabb stresszor kopogtat: a robotizáció és a mesterséges intelligencia…

 Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

A Világbank rontotta a régió gazdasági kilátását

A koronavírus-járvány miatt a Világbank jelentősen rontotta Közép-Európa - benne Magyarország - és a balti államok gazdaságainak idei kilátásait, ugyanakkor úgy vélte, hogy jövőre jelentős javulás állhat be.

Tenyészkoca állatjóléti támogatás – 2021 után is

A tisztán nemzeti forrásból finanszírozott tenyészkoca állatjóléti támogatási program uniós jóváhagyását hat évvel meghosszabbította az Európai Bizottság - közölte az Agrárminisztérium (AM).

Újraindult a buszgyártás Debrecenben

Két hét leállást követően az ITK Holding Zrt. az országban elsőként újraindította a munkát debreceni autóbuszgyártó üzemében.

Zala. Hónapokig ATM-eket dézsmált egy banki dolgozó

Sikkasztás miatt emelt vádat a Keszthelyi Járási Ügyészség egy nő ellen, aki banki alkalmazottként a munkaadója keszthelyi és zalaegerszegi fiókjának bankautomatáiból több mint hárommillió forintot tulajdonított el.

Hírek

Zala. Hónapokig ATM-eket dézsmált egy banki dolgozó

Sikkasztás miatt emelt vádat a Keszthelyi Járási Ügyészség egy nő ellen, aki banki alkalmazottként a munkaadója keszthelyi és zalaegerszegi fiókjának bankautomatáiból több mint hárommillió forintot tulajdonított el.

Csernobili erdőtűz. Átmenetileg emelkedett a sugárzás

Ötödik napja dolgoznak a tűzoltók a csernobili övezetben kitört erdőtűz oltásán. Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szerint a radioaktív sugárzás szintje a megengedett határértéken belül van, csak az egyik tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárzást.

Hamis kézfertőtlenítőt gyártottak Kőbányán

Fertőtlenítőszert hamisító bandát lepleztek le a rendőrök a fővárosban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerint az okozott kár több mint 22 millió forint.

Szja-bevallás: SMS-eket is vár a NAV

Az ügyfélkapuval nem rendelkezők SMS-ben vagy egyéb módon is kérhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az szja-bevallási tervezetük postázását április 15-ig.

Olasz statisztikai intézet: lehetetlen a válság következményeit felmérni

Az új koronavírus-fertőzés miatt hozott intézkedések olyan gazdasági válságot okoznak Olaszországban, amelyek következményeit lehetetlen felmérni az Istat statisztikai intézet kedden közölt értékelése szerint.

Prága megakadályozná a kulcsfontosságú cégek külföldi felvásárlását

A cseh kormány megakadályozná, hogy a kulcsfontosságú cseh cégek kockázatosnak minősíthető külföldi befektetők tulajdonába kerüljenek, az erről szóló törvényjavaslatot már el is fogadta a kabinet.

Sosem látott csúcson a munkanélküliség Norvégiában

Történelmi csúcsra, 15,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Norvégiában április első hetében - közölte a munkaügyi hivatal.

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

Az idei volt az egyik legmelegebb március

Az idei volt a valaha mért egyik legmelegebb március a világon az európai Copernicus éghajlatváltozási szolgálat (C3S) szerint.

Koronavírus. Jóval szegényebb lett a száz leggazdagabb

A világ száz leggazdagabb emberének a vagyona 408 milliárd dollárral apadt február-márciusban a koronavírus hatásaként. A legvagyonosabb Jeff Bezos is több milliárd dollárt bukott.

Milliárdokat csaltak el – luxusban éltek a bűnbanda vezetői

Közvetített munkavállalók után fizetendő közterheket csalt el, közel kétmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek egy Fejér megyéből irányított bűnbanda, amelynek két tagja letartóztatásban van. Ellenük bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.

Boris Johnsont kórházban kezelik

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik az új koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is.

Gazdaság

Egyszeri adót vet ki a bankszektorra az állam

Az egyszeri adó kulcsa az adóalap 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka. A költségvetésbe befolyó összeg 55 milliárd forint lesz, amelyet három egyenlő részben kell befizetni - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Az OTP az NHP Hajráról: ígéretes eszköz a cégeknek

Az újrainduló növekedési hitelprogram, az NHP Hajrá volumene és a széles felhasználhatósági kör miatt ígéretes eszköz lehet a hazai vállalkozások számára. A kamatszinteket tekintve erős verseny alakulhat ki a pénzintézetek között - közölte az OTP Bank.

Nagy Márton: árfolyamcél nincs, az új eszközök kezelik a kilengéseket

Az új eszköztárral a jegybank azonnali beavatkozási lehetőséget teremtett a gyorsan változó piaci körülmények között - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank telefonos háttérbeszélgetésén.

Biztosítás. Az Aegon veszi meg a CIG EMABIT üzletágait

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) szavatolótőke helyreállítási tervének keretében több mint 100 ezer szerződéstől, közel 6 milliárd forint állománydíjú portfóliótól válik meg.

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom