Kezdőlap Menedzser Akadémia Technostressz, az új népbetegség
No menu items!

Technostressz, az új népbetegség

Csend honol a metrókocsikban, a buszokon, a villamosokon, a vonatokon, a diákok nem beszélnek egymással az órán (a szünetben sem). Egyre több ember „él”, tárulkozik ki, mond véleményt, posztol a közösségi médián, „lóg” csaknem egész nap az interneten.

Megszűnőben a családok esti beszélgetései, a vacsora asztalnál mindenki néz valamilyen képernyőt. Szinte az egész világ szünet nélkül nyomkodja az okostelefonját, táblagépét, valamint a többi kütyüt. Éjjel-nappal jönnek-mennek az elektronikus levelek, üzenetek, telefonok, fényképek, adatok, hírek, kommentárok, stb. S nem csak a magánéletünkben, hanem a munkahelyünkön is elárasztanak az információk és az új technikát, technológiát képviselő eszközök, berendezések. Ezzel párhuzamosan jelent meg és terjed rohamosan a stressz egy új, szinte senkit nem kímélő formája, századunk egyik új „terméke”, a technostressz.

Technostressz és információ-özön

Ki emlékszik már arra az időre, amikor kézzel írtunk levelet, vagy amikor nem lehetett lemondani egy találkozót SMS-ben, vagy amikor utcai telefonfülke előtt kellett sorban állni? Ma a családi, baráti és munkakapcsolatokat is meghatározza a technológia, a modern kütyüknek köszönhetően napi huszonnégy órában szinte mindenki elérhető. Egy kutatás során kiderült, hogy az emberek 85 százaléka (akik között többségben vannak a férfiak) kényelmetlenül érzi magát az eszközök szünet nélküli csipogása és a folyamatos információáramlás miatt.

A technostressz nem csak információ-özönt jelent, hanem azt is, hogy egyre több eszköz kezelését, alkalmazását kell megtanulni a munkahelyeken is, és ez a jelenség korosztálytól függően is mind több frusztrációt, idegeskedést, aggodalmat, szorongást, félelmet, depressziót, fizikai betegséget hoz magával.

Egy angol pszichológus szerint „a folyamatos elérhetőség lassan megöli az embereket”. Egy kollégája szerint nemcsak az egészségünkre hat rosszul, ha folyamatosan a leveleket ellenőrizzük számító- és táblagépeinken, okostelefonjainkon (s ki tudja, hol a határ), de ez a tevékenység a hatékonyságot is csökkentheti, és az általános életminőséget is ronthatja.

Ron Friedman

Ron Friedman szerint a munkaidő után kapott vállalati e-mailek egészen a kimerültségig hajszolhatják az alkalmazottat. A szakemberek ennek megoldására azt javasolják, hogy a munkáltatók vegyék komolyan a problémát, és korlátozzák a munkahelyi e-maileket ilyen vagy olyan módon.

Ez a hozzáállás egyre elterjedtebb: a Porschénél például alkalmazottaknak küldött leveleket este hét és reggel hat közt visszadobja a rendszer a feladónak. Franciaországban pedig bevezették azt a törvényt, amely szerint munkaidő után tilos az alkalmazottakat emailben zaklatni.

Ma már egyértelmű, hogy az elmúlt két évtized információ-technológiai és távközlési robbanásának, forradalmának egyik – talán előre nem látott – súlyosbodó következménye a terjedő technostressz. A munkapszichológusok, a HR-szakemberek, s ma már a több munkatársat irányító menedzserek is mind gyakrabban figyelmeztetnek a technostressz veszélyeire.

Vezető és beosztott egyaránt célpont

Nem kétséges, hogy a technológiai innováció a munkahelyeken is nem csak a menedzsereket, hanem a munkatársakat is megviseli. Ebből a helyzetből kettős feladat adódik: egyrészről a vezetői munkát számottevően befolyásolják az információtechnológiai változások, másrészről munkatársaikat nekik kell felkészíteniük az új helyzethez való folyamatos alkalmazkodáshoz, más szavakkal állandó változáskezelést kell végezniük a technostressz mérséklésére. (Ezekről a vezetői feladatokról a későbbiekben még lesz szó.)

Érdemes megjegyezni, hogy a szakemberek a technostressz kifejezés mellett mind gyakrabban használják a sok mindent eláruló technofóbia, vagy számítógép-szorongás fogalmat. A technofóbia jelentheti a modern technológia használatától való idegenkedést vagy félelmet is. A negatív érzelem egyik fő oka a technikai ismeretek hiánya.

Az egyik elfogadott megfogalmazás szerint a technostressz mindaz a negatív hatás, amit a technológia közvetlenül vagy közvetetten a magatartásra, a véleményalkotásra, a viselkedésre vagy fizikálisan az emberi szervezetre gyakorol. Egy kínai szerzőpáros szerint mindenütt jelenvaló technostressz létezése egy lövészárokban lévő katona helyzetéhez hasonlítható, aki még olyankor is folyamatosan stresszel, ha nem ő van őrségben.

Századunkban a munkavégzést nagymértékben megkönnyítik a telekommunikációs eszközök, hardverek, szoftverek, vagy maga az internet. A folyamatos technikai fejlődés szükségszerű és elkerülhetetlen. A technológiai váltásokhoz viszont gyakran nem könnyű alkalmazkodni. Vannak emberek, akik mind a magánéletükben, mind pedig munkavállalóként nyitottabbak az új technológiák elsajátítására, míg mások ellenállást mutatnak ezekkel szemben.

Sokan dolgoznak még a „papíros nemzedékből” szerte a világon, akik nehezen barátkoznak meg, nehezen tudják elsajátítani az új technikák alkalmazását, kezelését, s emiatt alkalmazási zavarok lépnek fel; szoronganak, szégyellik kérni a fiatalabbak segítségét, s nem kevesen vannak azok, akik a technostressz miatt feladják a munkájukat.

Magánemberként természetesen lehet olyan döntést hozni, hogy nem használjuk a korszerű információtechnológiai eszközöket, a munkahelyeken azonban a vezetőknek és a többi munkavállalónak minél gyorsabban el kell sajátítaniuk tanfolyami és személyes segítséggel ezeknek az eszközöknek, szoftvereknek az ismeretét és a használatát. S amikor már úgy tűnik, hogy a tudással már minden rendben van, az információs és a távközlési forradalom újabb és újabb eszközöket, módszereket „tálal” a felhasználóknak.

Miről ismerhetjük fel a technostresszt?

Vezetési tanácsadás. Értékteremtő szakemberek, csodadoktorok? 2. rész
Dr. Gonda György
vezetési tanácsadó sorozata

Lelki tünetek:
csökkent koncentrálóképesség
figyelemzavar
félelem attól, hogy elfelejtünk valamit

Érzelmi tünetek:
megelőző szorongás: aggodalom amiatt, hogy mit tartogathat számunkra a következő nap
támadás, nyugtalanság
általános rosszkedv

Fizikai tünetek:
szédülés, remegés, szívdobogás
légszomj vagy fojtogató érzés
hányinger és gyomorpanaszok

Érdemes néhány olyan tényezőt felsorolni, amelyek nagy valószínűséggel okozzák a technostresszt:

  • számítógépes zűrzavar, amikor például a rendszer, a gép lefagy, a nyomtatóból kifogy a patron és a papír, kéretlen levelek öntik el a bejövő elektronikus postánkat
  • a sokféle eszköz használata túlfáradást, túlstimulálást okoz
  • információs túlterhelésben élünk, amikor a média, az internet, a chatelés és még számtalan forrás eláraszt bennünket hasznos és nagyon sok felesleges információval (a szakemberek ezt a jelenséget data smog-nak hívják). Ezt a sok információt szinte lehetetlen feldolgozni, s közben még minőségi munkát is „illik” végezni. Az „információs túlterheltség” kifejezés olyan helyzetet jelöl, amikor a munkavállalókat akkora mértékben árasztják el az információk, hogy már nem képesek különbséget tenni a hasznos és a másodlagos, mellékes információk között.
  • több eszközt kezelünk egyidejűleg, például háttérben „megy” a tévé és/vagy a rádió, közben telefonálunk, nézzük a leveleinket a számítógépen és még posztolunk is

Visszatérve az első számú „bűnösre”, az információs túlterhelésre: az információk szüntelen ránk zúdulása egyfajta határozatlansághoz, illetve a meghozott döntések helyességével kapcsolatos bizonytalansághoz is vezethet, ez pedig stressz forrássá válik a munkavállaló számára. Ráadásul mindig lehet még több és több információt találni. Ennek az információs túlterheltségnek a mentén a munkavégzés közben a dolgozóra nehezedő nyomás is fokozódik.

A technostressz összetevői

„Technológiai inváziónak” nevezzük, hogy a technológia mind inkább rátelepszik az emberekre, a pihenés időszaka pedig szüntelenül csökken. Példaként említhető a számítógépre vagy az okostelefonra szakadatlanul érkező e-mailek miatti újabb és újabb munkamegszakítás. Mindez nemcsak a munkavállaló által végzett munka minőségének romlásához vezethet, hanem emellett még a túlhajszoltság veszélye is leselkedik a dolgozóra.

Kínai munkapszichológusok által munkások körében végzett vizsgálatok alapján a techno-stressz öt összetevője azonosítható, amelyek természetesen hatással vannak a termelékenységre is:

  1. Techno-túlterhelés, vagyis fokozott munkaterhelés, gyors munkatempó, a munkaszokások megváltozása az új technológia miatt
  2. Techno-invázió, amikor a technológia megszállja a személyes életet, s így kevesebb idő jut a családra és pihenésre éppen az új technológia megtanulására fordított idő miatt
  3. Techno-komplexitás, vagyis képtelenség arra, hogy valaki az új technológia összetettségét megtanulja és kezelje
  4. Techno-bizonytalanság, vagyis félelem attól, hogy egy képzettebb személyt alkalmaznak; állandó nyomás, hogy a dolgozó frissítse technikai készségeit
  5. Techno-kiszámíthatatlanság, például a szoftverek és hardverek állandó változtatása

Kedvezőtlen hatások

A technostressz mind az egyénre, mind pedig a szervezetre kedvezőtlen hatással van, ezeket a tényezőket ma már mérni is lehet. Fejfájás, fokozott szívműködés, izgalom, fizikai és lelki kimerülés, szakmai „kiégés”, nyugtalanság, ingerlékenység és a stressz jelenségeket még hosszasan lehet sorolni. Az új információs és kommunikációs technológiák használata tehát negatív irányban befolyásolhatja a munkavállalók jóllét-érzését. Az új technológiák bevezetésekor a dolgozók eleinte többet hibáznak, gyakran elkezdenek kapkodni és frusztráltabbak lehetnek, ami miatt a célok elérésének hatékonysága, azaz a munka minősége is csökken.

Ezen kívül a hangulat negatív irányú változásai is megfigyelhetőek, hosszú távon akár csüggedtség is előfordulhat, abból az érzésből fakadóan, hogy az egyén képtelen megküzdeni a technológiai változásokkal. A munka bizonytalanságának érzése is gyakran előfordulhat a dolgozóknál: joggal, jog nélkül, de tartanak attól, hogy hosszú távon nem fognak rájuk számítani és elveszíthetik munkájukat.

Az infokommunikációs technológiák erőteljes használata és a kimerültség közötti összefüggés a szakemberek szerint legfőképpen a rossz alvásban nyilvánul meg. Egy 4000 válaszadó körében végzett felmérés azt mutatja, hogy kapcsolat van az intenzív mobiltelefon-használat, az alvászavarok és a depressziós tünetek között.

Az alvásminőség romlásának magyarázata a mobilfüggők esetében az, hogy az okostelefon-tulajdonosok többsége magával viszi telefonját a hálószobába, és számos esetben közvetlenül az ágya mellé teszi. Egy 2018-as, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a megkérdezettek 65 százaléka használja még alvás előtt az ágyban a mobilját, és 45 százalékuk az éjszaka közepén is ránéz a készülékére. (Természetesen nem csupán az okostelefon okolható a rossz alvásminőségért. Sok esetben az alvásgondok egyszerűen a munka miatti túlzott nyomásból erednek.)

A szakmai életnek a magánéleten való eluralkodása (a munka és a magánélet összemosódása) korlátozza annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló kipihenje magát, regenerálódjon. A folyamatos elérhetőség kötelezettsége így olyan érzést kelthet a munkavállalóban, hogy megállás nélkül dolgozik. Ráadásul az, hogy bárhol és bármikor végezheti a munkáját, meggátolhatja, hogy mentálisan kikapcsoljon és megfelelően kipihenje magát.

A technostressz csökkentheti a dolgozók szervezet, vállalat iránti elköteleződését és munkával való elégedettségét. Mindemellett gyakran hanyatlani kezd a munkateljesítmény, gyakran romlik a munkavégzés minősége is. Tartós stressz hatás esetén szervezeti szinten kimutatható a betegállományban töltött napok számának emelkedése, sőt, a kilépések számának növekedése.

Ami a technostressz és az életkor kapcsolatát illeti: a tapasztalatok szerint az idősebbek gyakran nagyobb pszichés ellenállást mutatnak a változással szemben, mint fiatalabb munkatársaik. Mindemellett a kutatások azt is kimutatták, hogy az életkor előrehaladtával a tanulási képesség csökken, viszont az új technológiától való félelem és szorongás növekszik.

Stresszoldás, vezetői feladatok

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huÉrdemes áttekinteni, hogy a szervezetekben miként csökkenthető a technostressz és milyen feladataik vannak ezzel kapcsolatban a vezetőknek. Néhány olyan „technika”, amellyel mérsékelni lehet az új technológiák okozta stresszt:

  • stresszkezelési tanfolyamok szervezése
  • az idősebb nemzedék felkészítése az új technológia és berendezések fogadására (hosszabb ideig tartó betanítás)
  • lehetőleg mindenki a stresszt-tűrési szintjének megfelelő munkakörben dolgozzon
  • szakértők, tanácsadók igénybevétele a technológiai változások megértéséhez, elsajátításához
  • a technológia leegyszerűsítése
  • felhasználóbarát technológiák alkalmazása

A 21-dik század eddig eltelt részének egyik kihívása, hogy az információtechnológia már nem csak a hatékonyság növelését segíti elő. A számítógép rendszerek a kreativitás, a kutatás és fejlesztés, az oktatás eszközeivé váltak, s alapjaiban változtatják meg többek között a szervezeti struktúrákat, a vezetési folyamatokat, valamint az emberi erőforrást. A számítógépesített ellenőrzés például igen sok információt nyújt a vezetők számára munkatársaik teljesítményéről.

Ez a kihívás nem hagyja érintetlenül a menedzseri tevékenységet sem. Mindenekelőtt a vezetőknek folyamatosan fejleszteniük kell saját műszaki, technológiai ismereteiket és készségeiket, ugyanis többek között így tehetnek szert elismertségre munkatársaik körében. Igencsak kellemetlen, ha a vezető állandóan munkatársait kérdezi a hardverek és a szoftverek, valamint az új informatikai és kommunikációs eszközök használatáról.

dr. Gonda György

Az érem másik oldala viszont az, hogy a vezetőknek minden segítséget meg kell adniuk munkatársaik számára ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a gyakori technológiai változásokhoz. Biztosítaniuk kell a folyamatos technológiai képzést, a tanfolyamokat a dolgozók számára, érdemes kikérniük munkatársaik véleményét a tervezett technológiai változásokkal kapcsolatban.

Fontos vezetői feladat a munkatársak ösztönzése arra, hogy a meglévő technikát, technológiát kreatívan használják. Mindez persze csak akkor lehetséges, ha a vezető technológia ismeretei és gyakorlata nem marad el (lényegesen) munkatársaiétól. S miközben a gyorsan terjedő technostressz mérséklésén sok szakma sok szakembere tevékenykedik, két újabb stresszor kopogtat: a robotizáció és a mesterséges intelligencia…

 Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom