Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók számottevően felértékelték a közép-ázsiai országok – elsősorban a szovjet utódállamok – jelentőségét mind kereskedelmi, mind pedig logisztikai szempontból. Különösen azokét az országokét, amelyek egykor részesei voltak a Selyemútnak, amely – úgy tűnik – újjáéledőben van. Azerbajdzsán hatalmas földgáz- és nagy olajkészletei eredményeként új energiahatalom van születőben, amelynek export-bevételi „bizonyítéka”, hogy első látásra – némi túlzással – nehéz különbséget tenni Baku és Dubaj felhőkarcolói között.
A főváros utcáin szinte csak a legmodernebb Mercedeseket, Lexusokat, Land Rovereket, Bentley-ket és Toyota városi terepjárókat látni az állandó csúcsforgalomban. Hová tűntek a Ladák és a Moszkvicsok? A vidéki városokban és falvakban (ahol csak nagyon lestrapált nyugati kocsikat látni elvétve) parádéznak nagy tömegben. Hasonlóan a városi autóbusz „rendszerhez”: az új tömegközlekedési buszok Baku belvárosában járnak, az ottani régebbiek pedig átkerülnek a külső kerületekbe, míg onnan a legidősebb fővárosi autóbuszok vidéken folytatják pályafutásukat. Mindenki lép egyet előre vagy hátra, nézőpont kérdése.
Gyorsfénykép a gazdaságról
Az azeri gazdaság az 1991-ben elnyert függetlenség óta némi szünetekkel (2008-2009-es gazdasági világválság, Covid-19 okozta hosszas recesszió) jó ütemben lép előre. A csaknem 87 ezer négyzetkilométer területű és 10,2 millió lakosú ország üzleti életét néhány nagy, jellemzően magánkézben lévő holding, illetve állami vállalat határozza meg. Például a közel 300 céget tömörítő Gilan holding elsősorban az építőanyag gyártásban, az építőiparban és az élelmiszeriparban tevékenykedik, az ugyancsak privát Pasha holding pedig jelentős érdekeltségekkel rendelkezik többek között a pénzügyi szektorban, az ingatlanfejlesztésben, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban.
A bruttó hazai termék (GDP) 2022-ben 4,6, tavaly 2 százalékkal növekedett, az előrejelzések szerint idén 2,3-2,8 százalékos bővülés várható. Sokatmondó, hogy a kőolaj- és a földgáz szektorból származik a GDP 50, az exportbevételeknek pedig 90 százaléka. (Ezekről az ágazatokról még lesz szó a későbbiekben.) Ami az inflációt illeti: 2022-ben 13,9, tavaly 9,4 százalékos volt a pénzromlás, erre az évre 4,7 százalékot jeleznek előre. A költségvetés bevételeinek több mint a fele az energiaszektorból származik, elenyésző a büdzsé hiánya, hasonlóan minimális az államadósság. Idén az ország valutatartalékai elérik a 70 milliárd dollárt, ez az összeg valamivel kevesebb, mint a 2024-es GDP értéke.
Az export értéke 2022-ben 38,1, az importé 14,5 milliárd dollár volt, tehát a külkereskedelmi mérleg jelentős többletet mutat. Az ország legnagyobb kereskedelmi partnerei Olaszország, Törökország, Oroszország, Kína, Izrael, India és Németország. A kivitel kőolaj és földgáz mellett főleg pamut és élelmiszer, az import főbb tételei pedig gépek, berendezések, vegyipari termékek és fémek.
Ismeretes, hogy Hegyi-Karabah ismét Azerbajdzsánhoz tartozik. A terület fejlesztésére a kormány idén 2,5 milliárd dollárt fordít. Törökországgal és Izraellel együttműködve az azeri fegyverkezés új lendületet vett. Ez a két tényező indokolja a költségvetési kiadások kisebb visszafogását a gazdaság egyes területein.
Mindenhol építkezések, folyik a „kifehérítés”
Az egész országban hatalmas építkezések folynak, sorra bontják le a régi putrikat és helyükön 20-30 emeletes gyönyörű társasházak épülnek, nem csak a fővárosban. Korábban az új lakásokat szociális alapon osztották szét: amennyiben több generáció élt egy viskóban, akkor mindegyik kapott egy-egy összkomfortos lakást, vagy annak árát megkapta készpénzben.
A fenntarthatóság jegyében folyik az ország nagy részének a „kifehérítése”, a földtisztítás, amelynek során tíz méter mélyen cserélik ki a talajt. Ugyan ez történik a „fekete” Bakuval is. Ezzel párhuzamosan igencsak terjeszkedik a 2,5 millió lakosú, a Kaszpi-tenger partján fekvő főváros: a jelenlegi 7-ről hamarosan 11-re bővül a kerületek száma.
Átalakulóban a szénhidrát ágazat
A látogató – a Kaukázust leszámítva – az ország szinte minden területén lát „bólogató” olajkutakat. Azerbajdzsánban nagy hagyományai vannak az olajkitermelésnek, amely a 19-dik század második felében indult. Akkor az újsütetű azeri olajbiznisz a Rothschild és a Nobel család kezében volt. Az első olajfúró torony – amely a fővárosban van kiállítva – 1847-ben állt üzembe, s az első (akkor még fából készült) olajvezeték, valamint az első tankhajó is a két gazdag család nevéhez köthető.
Az ország szénhidrát ipara jelenleg az olajtermelőből a gáztermelő-exportőrré való átalakulás szakaszában van. A 7 milliárd hordónyi (egy hordó 159 literrel egyenlő) kőolajkészlet kitermelése 2010 óta évi 7,7 százalékkal csökken. Az OPEC napi 551 ezer hordó kitermelési kvótát állapított meg az azeri kőolajipar számára, s az ágazat szűken, de teljesíti a kvótát. A földgázkitermelés viszont szárnyal.
A 95 százalékban tengeri földgázmezők ismert készlete 2,6 trillió köbméter, ebből a mennyiségből tavaly mintegy 48 milliárd köbmétert hoztak a felszínre a Kaszpi-tengeri kitermelő platformok. A „kék arany” vonzza a külföldi tőkét és a befektetőket. Az angol BP és a többi nemzetközi kőolaj- és gázipari „nagyágyú” több évtizede jelen van az ágazatban, kutatnak, kitermelnek, feldolgoznak. (Érdemes megjegyezni, hogy a költségvetés adóbevételeinek fele a kőolaj és földgáz szektorból származik.)
A MOL és az MVM is jelen van nagyüzletekkel
A MOL például eddig kétmilliárd dollárt fektetett be az azeri olajiparba, amelynek következtében Magyarország lett a harmadik legnagyobb tulajdonosa a legjelentősebb tengeri olajmezőnek. Tavaly a MOL 5 millió hordó kőolajat hozott a felszínre Azerbajdzsánban, ez 2023-ban a vállalat csoportszintű olajkitermelésének 15 százaléka volt.
Június elején került bejelentésre, hogy Magyarország 5 százalékos részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb tengeri földgázmezőjében, a British Petrol által üzemeltetett Shah Denizben, amely évente mintegy 30 milliárd köbméter földgázt ad. A megállapodás értelmében évi mintegy 1,45 milliárd köbméter gáz illeti meg a részesedést vásárló MVM-et, ami a hazai fogyasztás csaknem ötöde. Az ügylet hozzájárul a földgáz beszerzési forrásaink diverzifikálásához. (A tervek szerint 2027-ig megkétszereződik a földgázexport mennyisége az EU-ba, amely tavaly 10 milliárd köbméter volt.)
Várhatóan júliusra jön létre az a közös vállalat Azerbajdzsán, Grúzia (Georgia), Románia és Magyarország között, amelynek feladata az lesz, hogy a Kaszpi-térségben termelt zöld energiát Közép-Európába juttassa el a Déli Gázfolyósón keresztül. A tervek szerint idén mintegy 50 millió köbméter azeri földgáz érkezik hazánkba.
Forma-1 és tengerparti sétány
Bakuban már készülődnek a Forma-1 szeptember 15-i futamára. A kétszer négysávos tengerpari úton az egyik sáv majd csak a versenyzőké lesz, de a boksz utca egész évben a „helyén” van, szerelő kuckóit nem csak a verseny idejére állítják fel. A verseny pályája „becikázza” szinte az egész várost, még a patinás óváros utcái is fontos szerepet kapnak a futamban.
Nem lehet szó nélkül hagyni a főváros 16 kilométer hosszú tengerparti sétányát, amely tele van vendéglőkkel, játszóterekkel, növénykertekkel, különleges szökőkutakkal, s ott van a híres Szőnyeg-múzeum, valamint a hangszermúzeum is. A pazar és meglehetősen széles sétányról lehet talán a legjobban látni a város jelképét, a három lángnyelvet formázó felhőkarcolókat, amelyek este „mozgóképes” megvilágítást kapnak az azeri zászlótól kezdve a felvonulások mozgalmas képeiig. Az úgynevezett lángtornyok talán a legszebb felhőkarcolók Bakuban.
A világmárkák sem hiányoznak
A már említett tengerparti autóút egyik oldalán nagyon jó állapotban lévő, a múlt század első felében épült gyönyörű házak vannak. (A városvezetés nagyon ügyel arra, hogy az ezen az oldalon épülő új házak stílusa ne üssön el a meglévőkétól.) A másik oldalán pedig a sétány és a Kaszpi- tenger. Ezekben a házakban és a belváros többi utcájában gyakorlatilag az összes világmárka jelen van a Guccitól a Tiffanyn, az Armanin és a Burberryn át a Swatchig. A sort nagyon hosszan lehet folytatni.
Ugyanez vonatkozik a szállodákra. A nagy márkák – Four Seasons, Hilton, Intercontinental, Ritz stb. – gyönyörű épületekben, felhőkarcolókban várják a turistákat. A taxik között sok a jellegzetes londoni taxi, s jelen van a Magyarországra most visszatért Über is.
Ismét bővül az idegenforgalom
A statisztikák tanúsága szerint 2019-ben 3,2 millió volt a külföldi turisták száma, az idegenforgalomból 2 milliárd dollár bevétel származott. Ez az összeg a GDP több mint 4 százalékával volt egyenlő. A COVID-19 és a térség törékeny geopolitikai helyzete miatt a látogatók száma az elmúlt 3-4 évben visszaesett, idén viszont már erőteljes növekedés tapasztalható, várhatóan kétmilliónál több külföldi turista keresi fel az országot. A nemzeti gazdasági stratégiában fontos szerepe van az idegenforgalomnak mind a bevétel, mind pedig az országimázs szempontjából.
Stratégiai prioritások
A 2016-ban elfogadott és 2030-ig terjedő „Stratégiai fejlesztési útiterv” megkülönböztetett figyelmet fordít az energiaszektor mellett az agrárgazdaságra, a vegyiparra, a logisztikára, az út- és vasútépítésre, a távközlésre, az építőiparra, valamint az informatikai ágazatra. Ezeknek az ágazatoknak a fejlesztésére jelentős állami beruházási pénzeszközök álltak és állnak rendelkezésre.
Áramlik a külföldi tőke
Fontos szerepe van a gazdaságban a külföldi működőtőkének, valamint az intézményi befektetőknek, fejlesztőknek is. Az Európai Unió 2012 és 2023 között 24,7 milliárd eurót fordított az ország gazdaságának fenntartható fejlődésére. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pedig eddig 3,75 milliárd eurót invesztált 189 projektbe, segítendő Azerbajdzsán gazdaságának diverzifikálását és a zöld klíma célok elérését. A Világbank 250 millió dolláros finanszírozást szándékozik nyújtani az azeri egyéni vállalkozók számára.
Az ország fizetőeszköze a manat, amelynek árfolyama az amerikai dollárhoz van kötve. Csak jelzésként érdemes megemlíteni, hogy 2012 és 22 között az USA 5, Oroszország 3 milliárd manatot fektetett be az energiaipar, a közlekedés és a szállítás fejlesztésébe. Ez beillik abba a törekvésbe, amely szerint Azerbajdzsán eurázsiai közlekedési csomóponttá akar válni. Ezt a célt szolgálják a kikötőfejlesztések, a vasút- és autósztráda építések.
Jövedelmek, benzinárak, belföldi fogyasztás
Egy manat egyébként mintegy 20 forinttal egyenlő. A városi átlagjövedelem 1000, a vidéki 700 manat, a kezdő katonafizetés 1250, a minimálbér pedig 320 manat. Ami a benzinárakat illeti (nem elírás!): a 92-es literje 1, a 95-ösé 2, a dizelé 0,8 manat.
Már volt szó arról, hogy a földgáz mellet a belföldi kereslet, a fogyasztás a gazdaság motorja. A fogyasztás folyamatosan növekszik, ugyanis mind a bérek, mind pedig a szociális kiadások számottevően emelkednek. Van is hol elkölteni a pénzt, a fővárosban és vidéken egymást érik a boltok. Mindenhol hatalmas szupermarketek ugyancsak hatalmas áruválasztékkal és kicsi „24 órás” üzletek. Feltűnő, hogy szinte minden bolti cégér angolnyelvű, rengeteg a market, a shop, a fast food, stb. (Az azeri nyelv egyébként altáji-török eredetű, tehát nem véletlen, hogy hasonlít a törökhöz kiejtésben és írásban.)
Kedves emberek, boldog macskák
Amíg Grúzia a kutyák országa, Azerbajdzsán a macskáké. Utcán, parkban, üzletben, szállodában békésen, zavartalanul, félelem nélkül sétálnak, alszanak, sziesztáznak. A járókelők pedig etetik, itatják és nagy tiszteletben tartják a cicákat, úgy tűnik, nekik mindent szabad.
Mind a városokban, mind a falvakban az emberek kedvesek, mosolyognak(!), segítőkészek, nem stresszelnek. Örülnek a bővülő lehetőségeknek, az árubőségnek, a barátságos emberi kapcsolatoknak, ami nem csak a külföldieknek szól.
A Kaukázus is idegenforgalmi célpont
A Kaszpi-tenger mellett igen népszerű és lélegzet-elállítóan gyönyörű idegenforgalmi célpont a Kaukázus, amely ma már jelentős turisztikai infrastruktúrával (szállodák, hegyi utak, szervezett programok stb.) rendelkezik. A 800-1000 évvel ezelőtt épített hegyi falvakban a fő foglalkozás a kézművesség és az állattenyésztés. A villanyáram bevezetése jelentősen javította a falvak lakosságának életszínvonalát és lehetőségeit.
Újraépített mecsetek
Azerbajdzsán világi állam, a vallásos emberek az iszlámot követik. Viszonylag sok a mecset, még több az újjáépített mecset. Ez utóbbiak a szovjet időkben lerombolt, lebontott mecsetek helyére épültek, többnyire megtartva a korábbi formákat kívül és belül. Útimorzsaként érdekesség, hogy a lábmosók már nem a mecsetek előterében vannak, hanem a bejárathoz közeleső – de csak cipő nélkül megközelíthető – illemhelyek előterében. A 21-dik század ide is elérkezett, ugyanis minden vízcsap felett ott a műanyag-flakon folyékony szappannal.
Diverzifikáció és átalakulás gőzerővel
Az EBRD szerint az azeri gazdaság sebezhetőségének két oka van: az olaj- és a földgázárak fluktuációja, valamint a térség nyugodtnak nem nevezhető geopolitikai „állapota”. A gazdaság diverzifikálása hosszú időt és sok anyagi forrást vesz igénybe, de gőzerővel folyik az átalakulás. Miközben a zsugorodó kőolaj és a nagy ütemben bővülő földgáz ágazat a főbb gazdasági mutatók szerint is jó megélhetést biztosít az országnak. Azerbajdzsán folyamatosan felértékelődik a külföldi tőke számára (nem csak a kőolaj- és földgáz készletei miatt), ugyanis más országokkal együtt alternatív tranzitutat jelent Oroszországgal szemben.
Dr. Gonda György, CMC
Vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
Címlapfotó:Bigstock
Fotók a szerző fotói
