Miközben a kereslet stagnál, az építőanyag gyártók egy része áremelésre kényszerül. Ezért most érdemes hozzákezdeni az új lakásépítés, vagy felújítás lefixálásához – fejti ki Juhász Attila az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke, az Újház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. elnöke. Aki szerint, ha az állami megrendelések csökkenése hosszútávon is fennmarad, jelentős elbocsátási hullám is bekövetkezhet az ágazatban. Ahol a fellendülés elengedhetetlen feltételének tartják a kamatszint csökkenését. Jó hírnek tekintik viszont, hogy információik szerint van esély a korábbi otthonfelújítási támogatás újraindítására.
– 2023-ban sajnos negatív irányba változott az építőipar helyzete. Nyilván ez több okra vezethető vissza. Az egyik legfontosabb okot én abban látom, hogy jelentős mértékben megnőttek a banki kamatterhek és ez egyformán sújtotta a lakosságot és a vállalkozásokat is. Az építőiparra jellemző, hogy erős anyagi invesztíciót igénylő terület, tehát nagyon-nagyon sok befektetésre, illetve sok pénzre van szükség akkor, ha valaki építkezésbe, vagy egy nagyobb mértékű felújításba akar belekezdeni. Ezért ilyenkor messze nem mindegy, hogy hogyan alakulnak a piaci kamatszintek. A kamatemelkedés hatására 2023-ban megközelítőleg 23 százalékkal esett vissza az építőanyag forgalom az azt megelőző évhez képest. Ugyanakkor azt azért azt tudni kell, hogy 2022 viszont egy olyan, meglehetősen turbulens időszak volt, amely kiugró forgalomnövekedést hozott, ezért is volt különösen látványos a visszaesés 2023-ban. Nyilván az építőipar teljesítményére az is hatással volt, hogy az állami beruházások is nagymértékben csökkentek. Ami azért lényeges, mert a teljes építőipar megrendelésállományának megközelítőleg egyharmadát a magyar állam megrendelései adják és mivel így ő a legnagyobb megrendelő az építőiparban, egyáltalán nem mindegy, hogyan viselkedik ezen a téren.
Emellett 2023-ra az is jellemző volt, hogy pont ezen negatív tendenciák miatt egy elég erős árcsökkenés állt be, amelynek eredményeként átlagosan 5-6 százalékkal estek le az építőanyagok árai. Sőt, voltak olyan termékek is, amelyeknél az árcsökkenés mértéke 2022-höz képest akár 20-30 százalékot is kitett. Ilyenek például a szigetelő anyagok, a betonacélok, miközben ugyanez volt a helyzet tavaly a faanyagok tekintetében is.
– Jellemzően ezek azok a termékek, amelyek ára ’22-ben a csillagászati magasságokba emelkedett.
– Ezeknél a termékeknél valóban jelentős emelkedés volt ’22-ben. Nyilván az általános infláció most ezekre a termékkörökre is hatással van, de azt gondolom, azt a szintet még egyszer már nem fogjuk elérni, ami 2021-ben vagy 2022-ben volt. Ami örvendetes, hogy 2023-ban már megnyugodni látszott az energiapiac, ami azért fontos, mert az építőanyaggyártás meglehetősen energiaintenzív terület, és a 2022-es áremelkedéseket nagyban korbácsolta az is, hogy jelentős mértékű villamosenergia és gázemelés volt a piacon, ami az építőanyagok ár növekedésében is jelentős szerepet játszott.
– Mindezek mellett milyen várakozásokkal tekintenek az idei esztendőre?
– Ha az árak oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor azt látjuk, hogy elértük a mélypontot. Ennek nagyon egyértelmű jeleit onnan látjuk, hogy erős áremelési szándék indult meg egyaránt a hazai és a külföldi beszállítók oldaláról. Mindezt annak fényében mondom, hogy ezt egyébként a kereslet nem indokolja, mert a keresletben egyáltalán nem látunk bővülést. Sőt a piacban akár még az is benne lehet, hogy tovább fog csökkenni az építőanyagok iránti kereslet. Ugyanakkor az előállítás és a teljes ellátási lánc költségszintje nagyban emelkedett. Nőtt az üzemanyag ára, mert emelkedett az üzemanyagok jövedéki adója. Ez azért fontos, mert az építőanyagok egy kamionra vetített értéke jellemzően nem túl magas, így az üzemanyag áremelés jóval nagyobb hatással van az építőanyagok árára, mint például az élelmiszerekére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy óriási mértékű útdíj emelkedések is voltak, amelyek az építőanyagok szállítására használt nagyobb méretű, 3,5 tonna feletti tehergépjárműveket érintik. Van olyan járműkategória, ahol a korábbi szállítási díj akár megduplázódott, és ennek hatására egy, az országon keresztül átívelő szállítás esetében, ahol akár 2-300 kilométert is meg kell tenni a termékkel, csak az útdíj emelkedése százezer forintos nagyságrendű lehet, számításaink alapján ennek az építőanyag inflációra gyakorolt addicionális hatása 2%-os mértékű lesz.
2024-et tekintve az információnk az, hogy az állami beruházások nem, vagy csak mérsékelten fognak elindulni. Tehát az állam részéről, mint a legnagyobb megrendelőtől, nem várunk nagyobb megrendeléseket. Miközben arra látszik remény, hogy az Európai Uniós pénzek érkezni fognak, ennek az építőiparra gyakorolt hatása véleményem szerint az idei évben még nem lesz érzékelhető, az a meglátásom szerint inkább 2025-re tehető.
Így, amiben mi hiszünk most az, hogy elindult egy pozitív folyamat a kamatszintek csökkenésében. Ezért úgy látjuk, hogy talán sokkal jobban megéri most hitelt felvenni, mint korábban, mert a szilárd meggyőződésünk, hogy 5 százalékos szint felett már a vállalkozóknak és a lakosságnak is rendkívül mérsékelt a hitelfelvételi szándéka. Jó folyamatot látunk abban, hogy az otthonteremtő támogatások, gondolok itt a CSOK Pluszra, vagy akár a Falusi CSOK-ra, de lehet a Babaváró hitelt is említeni, amelyeknek akár a kombinácijára is lehetőség van, segíthetik a lakásépítések számának és ezzel az építőipar fejlődésének növekedését. De itt azért azt is tudni kell, hogy ezek a támogatások – különösen a CSOK Pluszt érintő, mostani újabb szigorítások eredményeként -, a korábbi évekhez képest jóval szűkebb kört hoznak kedvezményezett helyzetbe.
– Az építőanyag piac forgalomesése mennyiben érinti a munkaerő piacot?
– A mostani forgalom-visszaesés egyformán érinti a kivitelezői kört és az építőanyag-kereskedőket is, ami azt jelenti, hogy ha jelentős mértékű és tartós visszaesés várható, akkor akár egy elbocsátási hullám is bekövetkezhet. Mi ezt a tendenciát már látjuk az építőipari kereskedelemben, de ugyanezt tapasztaljuk a kivitelezőknél is, mert jóval több kapacitás szabadult fel, sokkal könnyebben elérhető a kivitelezői piac, illetve a kapacitás. Én ebben az igazi nagy veszélyt abban látom, hogy megközelítőleg 350-380 ezer ember dolgozik az építőanyagiparban, és a korábbi éveket az jellemezte, hogy amikor csökkent a kereslet volt, akkor egy olyan kivándorlási vagy elvándorlási hullám is megkezdődött, amikor rendkívül sokan Nyugat-Európában kerestek munkát. Most ez újra a porondra kerülhet. Ezt a hullámot csak az mérsékelheti, hogy a jelenlegi építőipari csökkenés, nem csak Magyarországra jellemző, hanem egész Európában hasonló a helyzet. Például a magyar munkaerő egyik legnagyobb felvevőpiacán, Németországban is közel 30 százalékkal esett vissza az építőipar teljesítménye, és soha nem látott mértékben csökkent az új lakásépítések mértéke.
– A magyar átlagfogyasztó mit érzékelhet a jelenlegi helyzetből?
– Én azt gondolom, hogy amikor valaki azt az ideális belépési pontot keresi, amikor egy családi ház építésbe érdemes belefognia, vagy egy nagyobb léptékű felújítást érdemes megkezdenie, akkor ez a pont most egyértelműen elérkezett. Az árak mélyen vannak és még nem indult el az áremelkedésés, miközben az áremelési szándékot már látjuk előre. Nagyon sok terméknél ez egész pontosan érzékelhető. Például az EPS, vagyis a táblás polisztirol szigetelő termékek esetében mindig az alapanyag, vagyis a monomer, meg a polimer származékok világpiaci ára határozza meg, a végtermék árát. Itt pedig a közelmúltban, nagyjából 10-12 százalékos áremelést lehetett érzékelni, ami a végtermékre vetítve 7-8 százalékos áremelkedést valószínűsít. Így, mivel el fog indulni egyfajta áremelés, most van az a pont, amikor érdemes az építkezésbe, felújításba belefogni.
Ehhez még azt is érdemes megemlíteni, hogy most kivitelezőt is sokkal könnyebben lehet találni, sőt, ami még ennél is fontosabb nagyon erős verseny is tapasztalható a kivitelezők között. Mert amíg korábban egy adott munkára jó, ha két-három kivitelező adott ajánlatot, most már azt látjuk, hogy akár nyolc-tíz ajánlat is beérkezhet. Ezért egészen biztosan jobb kivitelezői árral lehet most tárgyalni. Ezért én mindenképpen azt tanácsolnám, hogy most érdemes lekötni ezeket a kapacitásokat. Most érdemes megvenni az építőanyagot és az árát befixálni, miközben ugyanez a kivitelező díjra is érvényes, aminek kapcsán érdemes akár az év végéig egy fix költségre megállapodni, mert most valóban jó belépési pont van.
– Gondolom a piacnak az is nagy lökést adhatna, ha a korábban létező lakásfelújítási támogatások visszatérnének.
– Természetesen igen. 2021-ben és 2022-ben vezette be a kormány azt az otthonfelújítási támogatást, aminek a lényege az volt, hogy akár hárommillió forint önerő mellé akár hárommillió forintnyi állami támogatást is lehetett kapni, és – az épületszigeteléstől a konyhabútor cserén át a kertépítésig -, eléggé szerteágazó volt ez a terület, amire lakossági szinten azt igénybe lehetett venni. Az, hogy ez sikertörténet volt, jól mutatja, hogy ebben a programban összességében 600 milliárd forintot helyezett ki az állam és megközelítőleg 300 ezer család tudott élni az otthonfelújítási program előnyeivel. Ami 2022 év végével megszűnt, és most nagyon-nagyon hiányzik a szakmának ez a típusú támogatási forma, és ezért nagyon-nagyon számít arra, hogy ennek valamilyen módon mégiscsak lesz folytatása.
A mi információink szerint a kormány dolgozik a program folytatásán, de ennek a részletei még nem teljesen kristálytiszták. Az a szándék viszont egyértelműen érződik, hogy most elsősorban nem az esztétikai felújítási területet fogják támogatni, hanem sokkal inkább az energetikával, az energiatudatossággal kapcsolatos támogatások – gondolok itt például a homlokzatszigetelésre, a nyílászárócserére, de ilyen lehet például a födém, vagy tetőszigetelés is – kerül előtérbe.
– Az Újház építőanyag kereskedelmi hálózatában mit hozott az elmúlt időszak?
– Miközben a kereskedéseink száma nem csökkent, elsősorban az ügyfélélmény növeléséért elindult egy olyan tendencia, hogy minél több terméket egy helyen lehessen megvásárolni. Ehhez igazodva 2023-ban – elsősorban még Budapesten és Pest Vármegyében -, megkezdődött egy olyan áruház építési trend, amelynek keretében az elmúlt hónapokban négy új korszerű, modern építőanyag áruházat sikerült megnyitunk. Amire azért is méltán büszkék lehetünk, mert ezek az építőanyag áruházak úgy termékválasztékban, mint a megjelenésben, és a munkatársaink irodai környezetét tekintve egyaránt európai színvonalat képviselnek. Miközben a tervek szerint a fővárostól távolabb is születnek majd hasonló áruházak.
Emellett, mivel rendkívüli módon felértékelődött az adatalapú döntések létjogosultsága, egy professzionális üzleti intelligencia rendszert vezettünk be, ami hatékonyabb vállalatirányítás mellett ahhoz is hozzájárul, hogy a termékválasztékot fejlesztve minél inkább segítsük az ügyfeleinket, vásárlásban, a gondtalan otthonteremtésben. Ehhez a munkatársaink rendszeres továbbképzése is hozzájárul, amit jól mutat, hogy a több mint 80 egységből álló hálózatunkban tavaly több mint ezer képzést tartottunk azért, hogy a munkatársaink a lehető legprofesszionálisabb szakmai tudással felvértezve a legfrissebb ismereteket, ötleteket, tanácsokat tudják átadni a vásárlóinknak.
Ehhez kötődően azt látjuk, hogy továbbra is a felújítással kapcsolatos termékkörök iránti kereslet magas. Nyilván ez szezonfüggő, de tapasztaljuk, hogy ami talán a legkevésbé esett vissza az a kerthez, a kertfelújításhoz kötődő termékkör, miközben 2023-ban a legnagyobb mértékű csökkenés a téglák, falazóanyagok, szerkezetépítési anyagok körében mutatkozott meg. Ennek a mértéke a 40 százalékot is meghaladta, ami sajnos nem jó jel, mert nyilván ahol kevesebb tégla kell, ott vélhetően az az épület sem fog megépülni, amihez ezért majd ugyanúgy kevesebb szigetelő anyag, burkolat és így tovább, gépészeti anyag, vagy akár villanyszerelési anyag kell. Hasonló, 30 százalékot meghaladó volt tapasztalható a tetőfedő anyagok piacán is, ami jól mutatja azt a képet, hogy valójában az igazi gond a lakossági piacon az új családi házak az építése terén mutatkozik. Mert leginkább ez hiányzik a piacról.
Érsek M. Zoltán
