Magyarország túljutott a koronavírus-válság mélypontján, ugyanakkor a második hullám W-alakú vagy elhúzódó kilábalást eredményezhet – mondta a pénzügyminiszter a Budapest Economic Forum 2020 online konferencián.
Varga Mihály kiemelte: a következő hetekben várhatóan újabb intézkedéseket jelentenek be. Megerősítette, hogy a válságból lassabb kilábalásra kell készülni, a magyar gazdaság 2019 első negyedévi teljesítménye 2022 első félévében tud visszatérni számításaik szerint.
A továbbra is gyorsan terjedő járvány visszafogja a globális gazdaságot, egymillió fölött van az elhunytak száma, az újonnan fertőzöttek napi száma folyamatosan csúcsokat dönt – mondta, hozzátéve:
a járvány második hulláma W-alakú vagy elhúzódó kilábalást eredményezhet a magyar gazdaságban.
A politikus kitért arra, hogy a világgazdaságot törékeny állapotban érte a koronavírus-válság.
A növekedési lendület kifulladt 2020-ra egyes, Magyarország számára fontos partnerországban, a német gazdaság növekedése például mínusz 11,3 százalékra zuhant a második negyedévben, az EU27 országokban pedig mínusz 14 százalék közelébe. Világszerte azonnali, grandiózus fiskális és monetáris lépések történtek hasonló elvek mentén, a gazdasági kilábalás, talpra állás érdekében. A magyar kárenyhítő csomag mérete jelentős, eléri a 2019-es GDP 20 százalékát – mondta.
Varga Mihály megismételte, a járvány okozta visszaesés sokkal kedvezőbb helyzetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as pénzügyi válság. A gazdasági fundamentumok erősek, 2019-ben 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, míg 2008-ban 1,1 százalék, a devizahitelek aránya a 2008-as 62 százalék helyett alig 1 százalék lett 2019-re. Az ország külső adósságában is óriási különbség van – tette hozzá.
Az ország erős belső fundamentumaira nemcsak a járvány első szakaszában, hanem a másodikban is lehet építeni, amikor kormányzati kilábalási programokat fogalmaznak meg – húzta alá, jelezve: a tárca becslései szerint 3-4 százalékkal fékezték a GDP-visszaesést a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseivel.
Magyarországot a válság “relatív nyertesei” közé emelheti költségalapú versenyképessége. Az elmúlt években a munkát és jövedelmeket terhelő adók csökkentésére és a fogyasztási típusú adók emelésére alapozó adófilozófia eredményesnek bizonyult, ez versenyképességi előnyt adott – közölte.
Varga Mihály szerint a fordulópontot a 2021 május-júniusi időszak jelentheti.
A vállalkozásoknál változott a gazdasági szerkezet, ennek egyik fontos eleme az otthoni munkavégzés, vagy az ellátási láncok rövidítése, ezekre az újdonságokra a magyar gazdaságpolitikának is reagálnia kell – mondta.
Kedvezőnek nevezte, hogy a cégeknek van befektetési terve, a beruházási ráta kimagaslónak számít, a termelő beruházásokban sincs visszalépés, a pozitív vállalati döntések folyamatosak.
A kormány 2016-ban elfogadott, majd 2018-ban megújított versenyképességi programját “következetesen végig kell vinni” – jelentette ki.
A növekedés szerkezetében felértékelődnek egyes iparágak, ilyen az egészségipar, vagy az IT-szektor, ezek jelenthetik a növekedés forrását a következő időszakban, ezért ezekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni – mondta Varga Mihály, hozzátéve: a társadalmi stabilitás megteremtése – például a lakástámogatási program – létfontosságú a nemzetgazdasági célok eléréséhez.
A stabil kormányzati felállás mindig segíti a gazdasági kilábalási időszak lerövidülését. Magyarországon a politikai felhatalmazás lehetővé teszi, hogy a kilábalás gyorsabb legyen az Európai Unió más országainál – összegezte.
