A minisztérium azon dolgozik, hogy az ország visszanyerje növekedési lendületét, javaslat készül a pénzügyi visszarendeződésre – mondta éves meghallgatásán Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottságában.
Varga Mihály bejelentette: a tárca 2020-2023 közötti évekre vonatkozó pénzügyi forgatókönyvön dolgozik. Ebben bemutatják, hogy a kormány hogyan tervez visszatérni a korábbi éveket jellemző fiskális pályára. A javaslat a gazdasági növekedést célozza, abban az adósságcsökkentés és a hiány kordában tartása kiemelt figyelmet kap.
A világjárvány okozta válsághelyzetben 2021 második negyedévére teszik a fordulópontot, addigra eldől a vakcina kérdése, és azt követően a gazdaság gyorsabban tud visszarendeződni – jelezte a miniszter. Hozzátette, hogy az eddig bekövetkezett visszaesést jól tudták kezelni.
Varga Mihály megismételte: a járvány okozta visszaesés sokkal kedvezőbb helyzetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as pénzügyi válság. Fontos különbségnek nevezte, hogy míg 2008-ban külső segítséghez, az IMF-hez kellett fordulni hitelekért, addig idén a költségvetési tételek átrendezésével tudott reagálni a kormány a járvány miatt kialakult helyzetre. A GDP 20 százalékát elérő átcsoportosítást hajtottak végre – mondta.
A miniszter szerint az már jól látható, hogy lassú visszarendeződést idéz elő a vírus. Idén 6,4 százalékos GDP-visszaesés lehet a tárca számításai szerint.
A megtett intézkedések közé sorolta a hitelmoratórium elindítását, a munkahelyek megőrzését célzó intézkedéseket, a kurzarbeit-programot, valamint a bevezetett adócsökkentéseket is fontosnak nevezte. Néhány kiemelt ágazatban ezeken túl speciális adókedvezményeket is nyújtottak – tette hozzá.
A háztartások és vállalatok fizetőképességének megtartása mellett állami garanciaprogram indult, állami tőkealapok átcsoportosítását hajtották végre, egyéb hitelprogramok, vagy direkt támogatások is indultak. Közel 160 milliárd forintot nyújtottak cégeknek a versenyképességet javító beruházásokra – sorolta.
Az elért eredményeket a hitelminősítők is visszaigazolják – húzta alá Varga Mihály, jelezve: március eleje óta 200 döntést hoztak a nemzetközi minősítők az országokról, mindössze 8 volt pozitív, az egyetlen európai országként pedig Magyarország minősítését javították.
A miniszter közölte: a járvány elleni védekezési alapból finanszírozták a védekezést, az alapot 426 milliárd forinttal hoztak létre, és abból 747 milliárd forint kifizetést hajtottak végre az elmúlt hónapokban.
A gazdaságvédelmi alapba eredetileg 942 milliárd forintot csoportosítottak át, az eddig felhasznált összeg 2059 milliárd forintnál tart.
Az államháztartási hiány az idén lényegesen magasabb lesz, a PM számításai szerint a GDP 8-9 százaléka között lehet – mondta.
Bősz Anett (Magyar Liberális Párt) felvetésére, hogy van e egyeztetés a PM és az MNB között a válságkezelésről, igennel felelt. Ahogy arra is, hogy számoltak a járvány második hullámával. Megjegyezte: vélelmezhető, ha oltóanyag nem lesz, újabb hullám is lehet. Az unió járvány elleni védekezését firtató felvetésre közölte: a munkahelymegtartó programhoz hitelt nyújt az EU, mintegy 504 millió eurónyi hitellel a munkahelymegtartó programot finanszírozzák. Erről októberre született döntés uniós szinten.
Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos képviselő áfacsökkentésről szóló felvetésére elmondta: az adócsökkentést támogatja a kormány, az áfarésben uniós szinten kiemelkedő eredményt ért el az ország. Célzottan van lehetőség az áfacsökkentésre, a kormány továbbra is fenntartja azt az alapelvet, hogy a jövedelmet terhelő adók mértékét csökkenti.
Varju László (DK), a bizottság elnöke szerint a 2020-as költségvetés összeomlott, módosítása nem volt, pedig szükséges lenne. Varga Mihály közölte: kiszámítható forgatókönyv alapján haladnak. A tavasz végén beadott költségvetési törvényjavaslatban pedig tételesen szerepeltek a gazdaságvédelmi programok tervezett kiadásai. Arra, hogy a jegybanktörvény módosítását tervezik-e az MNB nyereségének befizetéséről, közölte: erről a jegybank igazgatósága dönt, azt érdeklődéssel várják.
