A pénzügyminiszterek budapesti találkozója minden szempontból sikeresnek tekinthető, mind a résztvevők körét, mind a megbeszéléseken elhangzottakat illetően – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) pénteki, budapesti tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Varga Mihály felidézte, hogy kreatív ötletek hangzottak el a magyar elnökség akadályozására, azonban ennek ellenére minden tagállam, és szinte minden tagállam jegybankja magas szinten képviseltette magát. Itt voltak az IMF, az OECD, az EBRD, az EIB és más vezető pénzügyi szervezetek vezetői.
A találkozó informális volt, ami azt jelenti, hogy döntések ez alkalommal nem születnek, a résztvevők nagy száma viszont annál nagyobb sikernek tekinthető. Több idő és lehetőség nyílt ugyanakkor arra, hogy részleteiben megvitassanak több sarkalatos kérdést. Lehetőség nyílt olyan elmélyült viták lefolytatására, amelyeknek a későbbi üléseken lesz majd hasznuk. A mostani tanácskozások átgondoltabb későbbi döntéseket tesznek lehetővé – jelezte.
Rámutatott: Európa a legfrissebb adatok szerint erős lemaradásban van a világ más régióihoz képest. Az EU éves növekedése jelenleg rendkívül gyenge, valahol a fél és az egy százalék között van. Az Egyesült Államok gazdasági növekedése az EU-hoz viszonyítva durván ötszörös, Kínáé pedig körülbelül tízszeres. Ezek a számok pedig azt is mutatják, hogy a világgazdaságban Európa szenvedi meg a leginkább a háború negatív hatásait – mutatott rá.
Kitért arra, hogy a magyar elnökség minden témát az európai versenyképesség megerősítésének szemszögéből vizsgál, tehát a soros elnökség prioritásai mind összefüggnek ezzel az alapkérdéssel.
Ezek a prioritások az európai védelempolitika, az unió bővítésének kérdése, az illegális migráció megfékezése megfelelő határvédelemmel, a súlyos demográfiai problémák megoldása, a belső területi egyenlőtlenségek felszámolása, valamint az agrárágazat védelme és egy megfelelő stratégia kidolgozása – sorolta.
A tárcavezető közlése szerint a tanácskozáson az első téma a zöld átmenet volt, a zéró karbonkibocsátás elérése 2050-ig. Ehhez becslések szerint a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest meg kell duplázni a ráfordításokat. A források bővítésének egyik kézenfekvő eszköze a lakosság készpénzben vagy folyószámlákon tartott megtakarításainak becsatornázása.
A miniszter kiemelte: Magyarországnak kifejezetten pozitívak a tapasztalatai abban, hogy a lakosságot hogyan lehet bevonni az adósságkezelésbe.
A magyar családok részvétele az adósságfinanszírozásban a 2010-es kormányváltáskor csupán 3 százalékon állt, ma pedig már 21 százaléknál tart, ami Európában jelenleg a legmagasabb arány. Ezzel együtt a külföldi hitelezők 65 százalékos arányát is 40 százalék alá csökkentették az adósságfinanszírozásban.
További feladatként szóba került a klímapolitikai intézkedések áttekinthetőbbé tétele, valamint az európai energiapiac egységesítése – tette hozzá.
A második témakör Európa elöregedésének megállítása, mivel az a versenyképesség és a pénzügyi stabilitás számára egyaránt kihívást jelent. Ez a probléma kivétel nélkül minden uniós tagországot érint. Az elöregedés folyamata kedvezőtlenül hat a termelékenységre, így az egyre nagyobb volument képviselő nyugdíjak kifizetésére is.
Veszélyezteti az adósság finanszírozhatóságát és felborítja a munkaerőpiacot – fejtette ki a miniszter, aki a probléma kezelésére példaként a magyar családpolitikai rendszert említette. Mint mondta, a legutóbbi, 2022-es adatok szerint Magyarország a termékenységi ráta tekintetében már a 6. az EU-ban, miközben 15 éve még az utolsó, 27. helyen állt.
A harmadik téma az alacsonyabb jövedelmű országok támogatása az adósságkezelésben. Ez a célkitűzés teljes összhangban áll azzal a magyar állásponttal, hogy nem a bajt kell Európába hozni a migráció támogatásával, hanem a megoldást kell oda vinni, ahol a baj keletkezett.
Ugyanis itt elsődlegesen olyan elmaradottabb térségek országairól, például afrikai országokról van szó, amelyek jelenleg az Európába irányuló migrációban küldő országként szerepelnek. Magyarország következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a tömeges migráció növeli a problémákat. A magyar álláspont szerint a romló népesedési folyamatok okozta gazdasági kihívásokat viszont nem migrációval, hanem családpolitikával kell orvosolni.
