A Vatikán első alkalommal hozott nyilvánosságra információkat a birtokában álló ingatlanokról: a Szentszék eddigi legrészletesebb vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy több mint ötezer ingatlannal rendelkezik szerte a világon.
A Vatikán két dokumentumot tett közzé, egy vagyonnyilatkozatot 2020-ra, valamint az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (APSA) első nyilvános költségvetését. Az APSA felel a Szentszék befektetéseiért és ingatlanjaiért, az emberi erőforrásokért, a beszerzésekért, a bérek kifizetéséért.
A két dokumentum számos grafikont, térképet és diagramot, valamint két magyarázó interjút tartalmaz. A dokumentumok között több mint ötvenoldalnyi pénzügyi anyag található.
A harmincoldalas APSA-költségvetésből kiderült, hogy a Vatikán 4051 ingatlannal rendelkezik Olaszországban és 1120-szal külföldön.
Ezek az adatok nem tartalmazzák a nagykövetségek épületét. A Szentszék olaszországi ingatlanjainak mindössze 14 százalékát adta bérbe piaci áron, a többit alacsonyabb áron, sok esetben egyházi alkalmazottaknak. Az ingatlanok mintegy 40 százalékában különféle intézmények – például iskolák, kórházak, zárdák vagy szerzetesrendek – működtek.
A beszámolóból kiderült, hogy az APSA London, Genf, Lausanne és Párizs elit negyedeiben is rendelkezik ingatlanokkal befektetési célból.
A londoni South Kensingtonban található egyik épület hatalmas veszteségeket okozott a Szentszéknek, miután 2014-ben befektetési célból megvásárolták. Az ingatlan beszerzésével kapcsolatban kedden kezdődik per a Vatikánban tíz ember ellen sikkasztás, pénzmosás, csalás, zsarolás és hivatali visszaélés miatt. A vádlottak között van egy rangos bíboros is.
A Vatikán Gazdasági Titkárságát (SPE) vezető Juan Antonio Guerrero elmondta, hogy az épületet hamarosan eladják. Guerrero szerint a per fordulópont a Vatikán gazdasági ügyekben mutatott hitelességét illetően. Aláhúzta: az elmúlt években számos intézkedést léptettek életbe, hogy ne fordulhasson elő még egyszer hasonló ügy.
Ferenc pápa tavaly az APSA és az SPE közös felügyelete alá rendelte az eddig a Pápai Államtitkárság ellenőrzése alatt álló alapokat.
Egy másik nyilvánosságra hozott pénzügyi dokumentumból kiderült, hogy a Vatikán 64,8 millió eurós deficittel zárta a 2020-as évet.
2019-ben még 79,2 millió euró volt a deficit. A Szentszék költségvetése tartalmazza az 1,3 milliárd taggal rendelkező római katolikus egyház központi vezetésének, a Kúriának a bevételeit és kiadásait, míg a Vatikáni Múzeum, Vatikánváros és a Vatikáni Bank külön költségvetéssel rendelkezik. A 2020-as hiány betöltésére 50 millió eurót fordítottak a Szentszék kiadásainak és karitatív tevékenységének segítésére gyűjtött pénzadományokból, a péterfilléreknek nevezett alapból.
A koronavírus-világjárvány érzékenyen érintette a Vatikánt, miután a Szent Péter-bazilika és a vatikáni múzeumok is zárva voltak a 2020-as év nagy részében.
