Újabb lépést tesz a körforgásos gazdaság felé az Európai Unió: a European Commission 2026. február 9-én elfogadta azokat a jogszabályokat, amelyek megtiltják az el nem adott ruházati cikkek, kiegészítők és lábbelik megsemmisítését. Az intézkedések a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet, vagyis az Ecodesign for Sustainable Products Regulation (ESPR) keretében születtek meg.
Az Európai Bizottság ma a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet keretében új intézkedéseket fogadott el az el nem adott ruházati cikkek, kiegészítők és lábbelik megsemmisítésének megelőzése érdekében. Az újrahasználatot és az újrafeldolgozást támogató intézkedések hozzájárulnak a hulladék mennyiségének csökkentéséhez, a környezeti károk mérsékléséhez, és egyenlő versenyfeltételeket teremtenek a vállalatok számára. Ennek eredményeként a textilágazat gyorsabban térhet át körforgásos jellegű gyakorlatokra, ami újabb lépést jelent afelé, hogy az egész EU-ban körforgásossá alakuljon a gazdaság.A döntés komoly üzleti és környezetvédelmi problémára reagál: Európában évente az el nem adott textíliák 4–9 százalékát semmisítik meg anélkül, hogy azokat valaha viselték volna. Ez a gyakorlat mintegy 5,6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással jár – ami közel megegyezik Sweden teljes 2021-es nettó kibocsátásával.
Átláthatóság és tiltás – lépcsőzetesen
Az új szabályozás két pilléren nyugszik. Egyrészt teljes tilalmat vezet be az el nem adott ruházati termékek megsemmisítésére, másrészt kötelezővé teszi az ilyen áruk selejtezéséről szóló adatszolgáltatást. A most elfogadott jogi aktusok pontosítják, milyen kivételes esetekben – például biztonsági kockázat vagy súlyos terméksérülés esetén – engedélyezhető mégis a megsemmisítés, és meghatározzák az egységes, uniós szintű jelentési formátumot is.
A tilalom a nagyvállalatokra 2026. július 19-től vonatkozik, míg a középvállalkozások számára 2030-tól válik kötelezővé. Az adatszolgáltatási kötelezettség már most érvényes a nagy cégekre, a középvállalkozások pedig szintén 2030-tól csatlakoznak ehhez a körhöz. A részletszabályok 2027 februárjától lépnek hatályba, elegendő felkészülési időt adva az érintett vállalatoknak.
Új üzleti modellek felé terelve a cégeket
Az Európai Bizottság nemcsak tilt, hanem irányt is mutat: a vállalatokat arra ösztönzi, hogy hatékonyabb készletgazdálkodással, a visszáruk jobb kezelésével, valamint viszonteladással, újragyártással, adományozással vagy újrahasználattal csökkentsék a veszteségeket. Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem versenyképességi kérdés is: a fenntarthatóbb működés hosszú távon költségcsökkentést és új bevételi forrásokat hozhat.
„A textilipar élen jár a fenntarthatóság felé vezető átmenetben, de a hulladékról szóló számok világosan mutatják, hogy cselekednünk kell” – fogalmazott Jessika Roswall, a környezetvédelemért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős uniós biztos.
Online kereskedelem, offline veszteségek
A probléma súlyát jól mutatják a tagállami példák: Franciaországban évente mintegy 630 millió euró értékű el nem adott termék kerül megsemmisítésre, míg Németországban az online vásárlások nyomán közel 20 millió visszaküldött árucikk végzi hulladékként minden évben.
Az ESPR célja, hogy az uniós piacon forgalomba kerülő termékek tartósabbak, javíthatók és újrahasznosíthatók legyenek. Az el nem adott ruhák megsemmisítésének tilalma így nem csupán környezetvédelmi lépés, hanem egy átfogó gazdasági szemléletváltás része – amely egyszerre szolgálja a klímacélokat és az európai vállalatok hosszú távú versenyképességét.
