Kezdőlap Hírek Véleményezte a 2024-es büdzsé tervezetét a Költségvetési Tanács
No menu items!

Véleményezte a 2024-es büdzsé tervezetét a Költségvetési Tanács

Illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd

A Költségvetési Tanácsnak (KT) a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek alapvető ellenvetései – közölte a tanács.

A KT egyhangú döntéssel alakította ki véleményét azt követően, hogy kedden megtárgyalta az ország jövő évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetét.

A tanács megállapította, hogy a tervezet 2024-re az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések átlagánál magasabb, 4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amelyhez a háztartások fogyasztásának bővülése, a bruttó állóeszköz-felhalmozás újbóli dinamikus emelkedése és az exportnak az importot meghaladó növekedési üteme egyaránt hozzájárul. A tanács megítélése szerint a külső és belső feltételek kedvező alakulásánál a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt számos kockázat övezi.

Példaként említették, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója és az arra adott válaszok (szankciók) 2024-ben is negatívan érintik a magyar gazdaságot, Európa energiabiztonsági problémái nem szűntek meg, valamint az Európai Uniótól Magyarországnak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások elhúzódnak. Arra is rámutattak, a kormányzati prognózis megvalósulásához szükséges, hogy a magánszektor beruházásai képesek legyenek kompenzálni az állami beruházási kiadások visszaesését, és az így létrejövő versenyképes exportkapacitások révén a magyar export dinamikája lényegesen meghaladja az exportpiacok bővülésének ütemét.

Közölték: a tanács már korábban szükségesnek tartotta, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A költségvetési törvényjavaslat tervezete ennek megfelel: 2024-ben a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 2,9 százalékra, a maastrichti kritérium alá csökken, míg az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2,9 százalékra mérséklődik.

Jelezték ugyanakkor, hogy ezeknek a céloknak a megvalósulását is kockázatok övezik. Az egyik, hogy a várt gazdasági növekedés nem valósul meg, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit. A bevételek 2024. évi teljesülését tekintve kockázatot hordoz egyes – elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó – bevételek idei várható alulteljesülése, amely ezen előirányzatok bázisát rontja. A tanács komoly kockázatot lát abban, hogy a költségvetési szervek dologi előirányzatai jelentősen elmaradnak a 2022-ben megvalósult és a 2023-ban, valamint 2024-re várható áremelkedések mértékétől.

A testület rámutat: a 2,9 százalékos hiánycél eleve azt jelenti, hogy a kiadások csekély mértékű többlete, illetve a bevételek némi elmaradása a GDP 3 százaléka fölé emelné a hiányt. A pénzforgalmi hiány növekedéséhez vezetne az is, ha az uniós forrásokból 2024-ben tervezett 2479,8 milliárd forint bevételt nem teljes összegben folyósítanák, miközben az uniós programok 3605,5 milliárd forint összegű kiadási előirányzatát nagyrészt felhasználnák.

A tanács üdvözli, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenő trendje folytatódik, és annak mértéke a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az idei év végi 69,7 százalékról 2024 végére 66,7 százalékra mérséklődik. Az államadósság-mutató mérséklését teljesíthetőnek tartja a tanács, egyúttal megállapította, hogy a 2024-es költségvetési törvényjavaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak.

Azonban jelezték, hogy a törvényjavaslat tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan szükséges veszteségtérítését, így nincs összhangban az MNB-ről szóló törvényi rendelkezéssel, amely megfogalmazza: “amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben (.) közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.” A jegybank eredményét a koronavírus-válság kezelése során végrehajtott gazdaságösztönzés, majd az infláció leszorítása érdekében szükségessé váló kamatemelések összességében nagymértékben negatívan érintették, ennek következtében 2023 végére a saját tőke várhatóan a jegyzett tőke alá csökken. A tanács ezért szükségesnek tartja, hogy a törvényjavaslat vegye figyelembe ezt a várható törvényi kötelezettséget is úgy, hogy a kitűzött hiánycél és az adósságszabály továbbra is teljesüljön.

Mindezek mellett a tanács vizsgálata rámutatott, hogy több bevételi és kiadási előirányzat teljesülése további intézkedéseket tesz szükségessé. A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás, illetve a KT részére átadott dokumentumok szerint ezek kidolgozása folyamatban van. “Célszerű, ha a törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés tájékoztatást kapna az előirányzatokat megalapozó kormányzati intézkedésekről. A tanács fontosnak tartja, hogy az intézkedések mértéke és szerkezete olyan legyen, amely lehetővé teszi az infláció minél gyorsabb letörését, és hosszú távon is segíti az egyensúlyok helyreállítását” – fogalmazott jelentésében a KT.

A testület elismerte a tavaszi-nyári költségvetés készítésének előnyeit, azonban felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi – a magyar gazdaságot körülvevő – külső folyamatok előrejelezhetőségét nagy bizonytalanságok terhelik. Az ezzel járó kockázatok újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét – írta véleményében a KT.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Rugalmas szervezetek  Ne várjon...

Az üzleti és a gazdasági élet szereplőit egyik válság éri a másik után, nem könnyű megőrizni a versenyképességet, sok esetben nehéz feladat a talpon-maradás is.

Kishajós megállópont-hálózat lesz a Balaton déli partján

Dél-Balatoni Vízi Kör néven hat állomásból álló kishajós megállópont-hálózat létesül a Balaton déli partján 250 millió forintos támogatásból.

Zsákszámra viszik a munkáshitelt a fiatalok

A januárban induló munkáshitelt két hónap alatt már csaknem 10 ezer fiatal vette fel.

Sürgősségi képzés a Honvédkórházban

Országosan egyedülálló sürgősségi képzést indított szakdolgozóknak az Észak-Pesti Centrumkórház...
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet